Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Ha így sem tudnak jobb árat kicsikarni, készek külföldön értékesíteni. Lenne is rá kereslet.

A megyei nagyüzemi tejtermelők csoportosan kívánják ezentúl érdekeiket képviselni. Úgy vélik, összefogva, napi 50–55 ezer liter tejükkel jobb feltételeket tudnak elérni. Ha a magyar üzemeknek nem kell árujuk, külföldön értékesítenek majd.

Szűcs Kelemen, a szili Hidráns kft. ügyvezető igazgatója portálunknak elmondta: idén még nem kötöttek szerződést, mert a ˝megalázóan˝ alacsony árat nem kívánják elfogadni.

˝Ötvenkilenc forintért nem adunk el tejet˝

– 2009-ben katasztrofális évet zártak a tehenészetek – jegyezte meg a szakember. – Míg 2008-ban a tej átlagára meghaladta a nyolcvanhat forintot kilónként, addig tavaly mindössze ötvenkilenc forintra jöttünk ki – tette hozzá Szűcs Kelemen. 

Szűcs Kelemen, a Hidráns kft. ügyvezetője és a társgazdaságok keresik a tej helyét. Azt nem szeretnék, ha megint a csatornában kötne ki.

– Egy év alatt tehát huszonhat forintot csökkent az ár, ugyanakkor a kiadások emelkedtek. Így már nem lehet nyereséggel termelni, a veszteségeket más ágazatok termelésével pótoljuk. Hosszú távon azonban ezt az állapotot nem tudjuk fenntartani – folytatta Szűcs Kelemen, a Hidráns kft. ügyvezető igazgatója.

Várják a további csatlakozókat

– Egy kiló tej előállításának önköltsége ugyanis nyolcvan forint körül van. Ez egy megalázó és elkeserítő helyzet és árajánlat, az ügynek a végére pontot kell tenni. Azon már túl vagyunk, hogy kérjünk, és szép szóval bírjuk jobb belátásra a piaci szereplőket. Keményebb eszközökhöz kell nyúlni. Mi már követelünk, és ha ez sem eredményes, hatékonyabb módszerekkel védjük majd érdekeinket. Egyelőre az összefogással próbálkozunk.

Szűcs Kelemen hozzátette: a megyében néhány gazdaság már összeállt. Eddig napi 28–30 ezer liternyi tejet ˝szedtek össze˝, de várják a további csatlakozókat is.

– Ez egy nem hivatalos, inkább barátinak nevezhető gazdasági csoportosulás – fogalmazott a szili ügyvezető. – A felvásárlók önszántukból egyetlen fillért sem emelnek. Ekkora mennyiséggel viszont már elég erősek lehetünk, hogy rákényszerítsük őket az áremelésre. Ha pedig  elérjük az ötven-ötvenötezer litert, még erősebbek leszünk.

A csoport első lépése az volt, hogy idén már nem írták alá a feldolgozók által kínált szerződést. Azt mondják, három lehetőségük van: az egyik, hogy rábírják a hazai feldolgozókat az áremelésre. A másik, hogy esetleg külföldön próbálnak piacokat szerezni vagy megszüntetik a termelést.

– Az első lehetőséggel most próbálkozunk. A második irányába már puhatolóztunk: vannak olyan külföldi partnerek, akik elfogadható áron lennének vevők a magyar tejre. A bezárásra nem is merek gondolni.

A szili tehenek tejére egyelőre nincs szerződése a tulajdonos kft.-nek.

Szilban 2009-ben a tejágazat bevétele 362 millió forint volt. Negyven ember munkahelyét jelenti az ágazat, és persze a növénytermesztést is érinti.  Ötvenkilenc forintért viszont nem adunk el tejet.

A mezőgazdaság nehézipara

A Hidráns kft.-nek a felajánlott 2010-es szerződésben 64,50 forintos alapárat kínáltak. Ezt nem fogadták el, várják, hogy kezdeményezésük eredményes lesz. Egyelőre keretszerződés alapján veszik át tőlük a tejet, ami mögött viszont nincs megállapított ár. Jó esetben a megígért 64,50-et kapják meg. Ők viszont szeretnének 72 forint körüli árat kiharcolni és akkor a kvótatámogatással együtt, számításaik szerint, nullára jönne ki a termelés. De legalább nem kellene elbocsátaniuk munkatársaikat és bezárni a boltot.

Szalay Győző, a kunszigeti Zöldmező Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke is megerősítette: a termelők egyenként, napi 5–10 ezer liter tejjel nem ütőképes tárgyalópartnerei a feldolgozóknak. Összefogva azonban azok lehetnek.

– A termelés megszüntetésére egyelőre nem gondolok. Bízom benne, hogy sikerül konszenzusos megegyezést elérni, hogy legalább a költségeket fedezni tudjuk. A tehenészet a mezőgazdaság nehézipara. Ha valaki csökkenti a termelést vagy bezárja, többé már tud elindulni – fejtette ki Szalay Győző.