Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -4°C | 4°C

Osli–Kapuvár - Csak a tanulás lehetett akkoriban a kitörés útja

Csak a tanulás jelenthette a kitörés lehetőségét az ötvenes években a rábaközi falvakból. Az osli származású Kovács Józsefné elmondta: ’56 októberében egyszer csak eltűntek a katonák a határ mellől.
– Nagyon-nagyon sok a pótolnivalónk, ezért is kezdetektől járok a Kapuvári Szabadegyetem előadásaira. Úgy vélem, az élethosszig való tanulás nemcsak egy szlogen, hanem sokunk számára az egyetlen lehetőség – mondta az osli születésű, Kapuváron élő Kovács Józsefné.

Erzsi néni fontosnak, ha nem a legfontosabbnak tartja a folyamatos ismeretszerzést.

– Talán napjainkban már nem annyira éles a kontraszt, mint gyermekkoromban volt. Ám az tény, osli születésű lévén nem volt más lehetőségem az életben a kitörésre, mint az, hogy az általános iskola elvégzése után megpróbálok tovább tanulni – mondta a nehéz kezdetekről Erzsi néni. Az akkori időkben egy szegény családban minden kenyérkeresőre szükség volt, így tizennégy évesen már meglett marokszedőnek, ároktisztítónak számított a fiatal lány. – A falu határát akkoriban még a felnőttek is ritkán lépték át, a kerékpár egyenesen csodaszámba ment – mondta. A fiatal – már kenyérkereső – kislány tanulási terveinek nem is nagyon örültek a szülők.

Kovács Józsefné: Az állandó tudásvágyat a világtól elzárt kis falvakból hoztuk magunkkal.
Kovács Józsefné: Az állandó tudásvágyat a világtól elzárt kis falvakból hoztuk magunkkal.


– Akkoriban többször besétáltunk Kapuvárra sorban állni egy kis zsírért. Így tudtam, milyen lesz a középiskolába járni hóban, fagyban is – tette hozzá Erzsi néni. Végül a Mihálka Jenő által alapított kapuvári gimnázium negyvenegyedik tanulója lett, ám a történelem közbeszólt.

– ’56 őszén a tanulás mellett árkot pucoltunk a határban, amikor a felügyelő katonák egyszerűen eltűntek mellőlünk – emlékezett Erzsi néni. Mire a fiatalok hazaértek, már lehetett tudni, hogy nagy változások történnek az országban. Ezek aztán – szüleim legnagyobb örömére – elsöpörték a tanulási vágyamat is, maradhattam otthon kenyérkeresőnek – mondta. Az iskolapadot aztán a cséplőgép váltotta volna fel, „ám jött egy kérő és megmenekültem a cséplőgép porától".

A fiatal házasok Kapuváron folytatták életüket, ahol Kovács Józsefné már a helyi kereskedelem megbecsült tagjaként koptathatta tovább az iskolapadot, a munka mellett.

– Ezt az állandó tudásvágyat a világtól elzárt kis falvakból hoztuk magunkkal. Ezért nem csak szlogen számomra az élethosszig tartó tanulás – tette hozzá Erzsi néni, aki nyugdíjaskorára megtanulta a számítógép és az internet rejtelmeit, utóbbin keresztül Skóciában élő unokájával is tartja a kapcsolatot.

– Itthonról, a fotelből is kitárult a világ – mondta Kovács Józsefné.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zenés séta Kapuváron

A Kapuváron született, Liszt-díjas klarinétmű- vész, Kiss Gy. László adta ki legújabb lemezét… Tovább olvasom