Kisalföld logö

2017. 02. 28. kedd - Elemér 7°C | 15°C Még több cikk.

Nyolcvan felé jár az utolsó férfiszabó

Csorna - Mintegy három évtizede nem képeznek férfiszabót Csornán. Ezért aztán érthető a szeretett szakmája mellett mindmáig kitartó idős mester eme keserű megjegyzése: „sajnos vége a szabóságnak".
Néhány évtizede alig akadt olyan helység Csorna környékén, ahol nem dolgozott férfiszabó. Néhol még választhattak is közülük az ott lakók, mert többen is kínálták szolgáltatásukat. Mostanra viszont már-már elfogytak az ügyes kezű mesterek.

– Jelenleg nincs férfiszabó tagunk – válaszolta érdeklődésünkre a Csorna és Környéke Ipartestület ügyvezetője. Kovács Bélánétól azt is megtudtuk, hogy az 1940-es években például Farádon és Bágyogszováton négy-négy, Acsalagon három, Szilban tizenegy, Rábatamásiban öt férfiszabó állt a lakosság rendelkezésére. Az 1950-es, ’60-as években az ipartestület illetékességi területén hetven férfiszabó dolgozott, miközben a női szabók száma is meghaladta a nyolcvanat. Az 1980-as, ’90-es évtizedben már csak hét férfiszabót tartottak nyilván az iparosoknál.

Hűen a szakmához: Nyári Tibor még hajtja a varrógépet.
Hűen a szakmához: Nyári Tibor még hajtja a varrógépet.

– A tömeggyártás térnyerésével drasztikusan csökkent a férfiszabók száma. Az emberek az egyedi gyártású ruhadarabok helyett inkább a tömegáru felé fordultak. Így a korábban fontos szolgáltató iparosok tevékenysége iránt egyre inkább visszaesett a kereslet, s ezért kényszerből többen is pályaelhagyók lettek – tette hozzá Kovács Béláné.

A csornai Nyári Tibor nyugdíjas szabómester viszont mindeddig hű maradt varrógépéhez.

– Hatvanhárom éve, 1945-ben kezdtem tanulni a szakmát Csornán Kardos Endrénél – emlékezett a koros mester. – Egy év után váltottam és Oszkó Jánoshoz kerültem. Ő egy ragyogó kispolgári szabó volt. Akkoriban ugyanis úri, kispolgári és parasztszabó kategóriákra tagozódtak a mesterek. Tudomásom szerint 1945-től napjainkig huszonöt szabó tevékenykedett Csornán. Én 1948-ban léptem segédsorba. Kiváló mestereknél dolgoztam Csornán, Győrben, Sopronban, Pápán és közben letöltöttem a katonaidőt is. Pályafutásom során zömmel a magánszférában tevékenykedtem, rövid időt töltöttem a szövetkezetben. 1954-ben akartam először önálló iparos lenni, de nem kaptam engedélyt. Aztán letettem a mestervizsgát, majd mégis megadták az iparengedélyt, azóta is Csornán dolgozom. Évekig tagja voltam a megyei mestervizsga-bizottságnak is. Rengeteg öltönyt, zakót, nadrágot, vagy éppen felöltőt, télikabátot elkészítettem – hogy csak a fontosabbakat említsem – a szakma szabályainak, a minőségi követelményeknek és a megrendelő igényeinek megfelelően. De hol van már az az idő? Közeledve a nyolcvanadik életévemhez, nyugdíjasként is igyekszem megfelelni az elvárásoknak. Sajnos mostanság kevés a munka, ritkaságszámba megy, ha valaki öltönyt varrat magának, hisz a kínai áruk elárasztják az országot. Na meg a használt ruhák is igen kelendőek. Régen igényelték a szép öltözetet az emberek, vasalt nadrágban, csokornyakkendőben jártak a suszterlegények is. Tisztelet a kivételnek, de jelenleg a szakadt a ruha a „menő" a fiatalok körében. Sajnos vége a szabóságnak, s úgy tűnik, velem együtt a szakma is kihal Csornán.

Múltidéző: Horváth Imre szabómester műhelye a Csornai Múzeumban.
Múltidéző: Horváth Imre szabómester műhelye a Csornai Múzeumban.

Kertész Károly, a csornai Kossuth Lajos Szakiskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy az utóbbi harminc évben nem mutatkozott igény férfiszabóképzésre. Ám ha jelentkeztek volna fiatalok erre a szakmára, nem utasították volna el őket. Hozzátette, hogy a kínai konfekciótermékek térnyerése következtében körülbelül hat éve, jelentkezők híján a nőiruha-készítők oktatása is megszűnt az intézményben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százmilliós körforgalom épül a 85-ösön

Csorna - A harmadik körforgalmat építik jövőre Csornán. A 85-ös főút, a Szeder és a Botond utcák… Tovább olvasom