Kisalföld logö

2018. 01. 16. kedd - Gusztáv -3°C | 5°C Még több cikk.

Népi hímzés: modern lakás dísze is lehet

A népi hímzés hagyományainak megőrzésén fáradozik V. Szalontay Judit néprajzkutató.

A Csornai Múzeum volt igazgatója négy évtizede gyűjti megszállottan a tárgyi emlékeket.

˝A magyar népi hímzőkultúra rangos helyet foglal el nemcsak nemzeti kultúránkban, hanem az európaiban is˝ – vallja V. Szalontay Judit néprajzkutató. A Csornai Múzeum volt igazgatója arra buzdít, hogy hímezzenek minél többen, illetve bátran díszítsék akár modern berendezésű otthonaikat is magyar hímzésekkel. Ezzel együtt a rábaközi hagyományokat is érdemes megismerni.

– Ipolyi Arnold nagyváradi püspök volt az, aki elsőként hozott létre értékes, hímzésekből álló magángyűjteményt XVII. és XIX. századi textíliákból – kezdte a győri néprajzkutató. – Kétszázhetvenegy darabos gyűjteménye ma az esztergomi Keresztény Múzeumban látható. A hímzés a XIX. században, a reformkorban élte virágkorát. Az anyagok vallanak arról, hogy milyen magyar lelkületű, hagyományőrző és -ápoló asszonyok éltek akkoriban.

Egy tipikus házi munka: ˝A rábaközi népi hímzést kreatív, ügyes asszonyok örökítették tovább˝ – mondja V. Szalontay Judit.
Egy tipikus házi munka: ˝A rábaközi népi hímzést kreatív, ügyes asszonyok örökítették tovább˝ – mondja V. Szalontay Judit.

V. Szalontay Judit elmondta: az úgynevezett úri hímzés mintaelemeit vette át a paraszti társadalom. Akkoriban a lányoknak éppen úgy el kellett sajátítaniuk az öltéstechnikákat, mint a többi ház körüli teendőt, vagy a mezőgazdaságban rájuk eső feladatokat. Voltak természetesen ügyesebb és kevésbé tehetséges varrók, ám valamennyiük munkája egyaránt értékes a gyűjtő számára. A néprajzosok megfigyelték: a legfinomabb hímzések a testi hibás lányok, asszonyok keze alól kerültek ki. Ők a gazdálkodásban nem tudtak helytállni, ezért az otthoni kézimunkával járultak hozzá a család megélhetéséhez. Közülük sokan a saját szükségleten kívül megrendelésre is dolgoztak.

– A rábaközi motívumokat befolyásolták a Felvidékről érkező elemek. Jellemző azonban a helyiek kreativitására, hogy saját hagyományaikkal ötvözve használták fel az új ismereteket. Érdekes, hogy Csorna két településrészének is más és más technikája volt. Az alsószeri és a felsőszeri asszonyok különböző motívumokkal dolgoztak. A Rábaköz a magyar népi hímzőkultúra archaikus elemeit őrzi. A Csornai Múzeumnak háromszáz darabos textíliagyűjteménye van. Köztük egy szálán varrott, madaras halotti lepedődísz. A két madáralak a lélekvivő madarakat jelképezi, melyek a halott lelkét átviszik a túlvilágra. Büszkén említhetjük azt a szűrt, mely egy csornai középparaszti család hagyatékaként került az 1970-es években a Néprajzi Múzeumba.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Megtetszett a vidéki élet˝

Dr. Ballagi Farkas, a kórház egykori igazgatója szerint Kapuvár élhető és barátságos kisváros, amit… Tovább olvasom