Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

Negyven év után újra itthon

Jakab Ferenc és felesége 1956-ban hagyták el Magyarországot. Negyven év után tértek haza Svédországból.
Jakab Ferenc és felesége, Jakab Mária Margó néni
Jakab Ferenc és felesége 1956-ban hagyták el Magyarországot. Negyven éve éltek már Svédországban, amikor úgy határoztak, végleg visszatérnek egykori hazájukba. Hét éve költöztek Csornára.
Jakab Ferenc és felesége, Jakab Mária Margó néni nem ismerték egymást külföldre távozásuk előtt. Svédországban találkoztak először negyvenöt évvel ezelőtt. Feri bácsi a Pápa melletti Gyarmaton élt, Margó néni pedig Szentendrén.

– Több pofont is kaptam az élettől már a forradalom előtt is – kezdte Feri bácsi.

– De az október végi események voltak a legmeghatározóbbak abban, hogy mennem kellett. Mikor jött a forradalom, tízen-tizenketten megszerveztünk egy tüntetést. Szereztünk egy nemzetiszínű lobogót és elkezdtük énekelni, hogy „Kossuth Lajos azt üzente…". Mire a falut megkerültük, több százan voltunk. November 4-én az oroszok visszajöttek, elkezdték keresni a „bűnösöket". Nekem a nővérem szólt, hogy meneküljek, mert rajta vagyok a listán. November közepén hagytam el az országot. Rengeteg ember özönlött át a határon, mégis teljesen egyedül voltam, nem ismertem senkit, azt se tudtam, hova kerülök.

Menekülttábor és utazás

Feri bácsi másfél éve volt az osztrák menekülttáborban, amikor érkezett egy delegáció, amely tüdőbetegeket vitt Svédországba. Ő is így jutott ki.
– Ott megállapították, hogy nincs komoly baja a tüdőmnek – folytatta. –- Kikerültem egy helyi menekülttáborba és hamarosan munkát is kaptam. Szobafestő-mázoló és bútorfényező volt a szakmám, amivel kint gyorsan el tudtam helyezkedni. Később csoportvezető lettem egy gyárban.
Margó néni egy véletlen folytán hagyta el az országot.

– A húgommal Budapestről akartunk hazajutni Szentendrére, de akkora volt a zűrzavar a forradalom után, hogy csak úgy felkerültünk egy Nyugatra tartó teherautóra – idézte fel a múltat az asszony. – December elsején már Svédországban voltuk. Először egy papírgyárban kezdtem dolgozni, amikor pedig már jól beszéltem a nyelvet, egy kórház szájsebészetén kaptam munkát. Nem éreztették velem soha, hogy külföldi vagyok, sőt, megbecsülést kaptam a munkám után. De azért nekünk, külföldieknek mindig többet kellett tudni, mint az ottaniaknak.

Találkozás a bálban

A városbéli lengyelek katolikus bálján találkoztak 1959-ben, alig egy évvel később pedig összeházasodtak. Margó néni elmondta, beilleszkedési gondjaik nem voltak, honvágyuk annál inkább. 1964-ben látogathattak haza először egy kis időre, később pedig minden nyáron jöttek. Időközben vettek egy kis házat Csornán, hogy legyen biztos pontjuk, ha hazautaznak, de akkor még nem tervezték a végleges maradást.

– Fokozatosan született meg bennünk az elhatározás, hogy végleg letelepedjünk Csornán. Azért éppen Csornán, mert a nővéremék itt laknak a környéken, és mikor meglátogattuk őket, gyakran bejöttünk a városba. Egyszerűen megtetszett a település – mondta Feri bácsi.
Nehéz döntés volt, de hazajöttek

– Nehéz döntés volt – tette hozzá Margó néni –, mert a család, az unokáink kint maradtak, ritkábban látjuk őket, mégis így éreztük helyesnek. 1998 óta élünk Magyarországon. Különös érzés ez, most ugyanolyan honvágyunk van, mint annak idején, mikor kimentünk, hiszen ott éltünk több mint negyven évig.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymillió forint a nyomravezetőnek

2,5 millió forintos kárt okoztak eddig ismeretlen tettesek egy csornai vállalkozónak. Lőrincz Imre egymillió forintot ajánlott fel annak, aki segít megtalálni farmer- és műszaki boltjának kifosztóit. A boltból GAS és Mustang farmereket, pulóvereket, kabátokat vittek el, illetve a műszaki üzletből digitális fényképezőket. Tovább olvasom