Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Négy évtized után nyugdíjba vonult és városi, illetve miniszteri kitüntetéssel ismerték el munkáját Borosné Meszlényi Margit tanárnőnek. A csornai II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ német–magyar szakos tanára képesítés nélkül kezdett tanítani Veszkényben, 1972-ben. Elvégezte a pécsi tanárképző magyar–orosz szakát, 1980-ban pedig, a körzetesítéssel, Kapuvárra került. Közben családot alapított, és szülővárosában, Csornán telepedtek le. 1985-ben hívták haza, a Rákócziba. A rendszerváltáskor még, eleget téve az új kihívásnak, megszerezte a némettanári képesítést is.

Borosné Meszlényi Margit tanárnő két kitüntetéssel fejezte be a tanítást.

– Nagyon szép negyven évet töltöttem el a tanári pályán. Az út nem volt ugyan egyenes, szükség volt váltásokra, de szerencsére mindig sikerült megfelelni az elvárásoknak. Veszkénybe egy nagyon kedves közösségbe kerültem. Úgy a szülők, mint a gyerekek jó szívvel fogadtak. Akkoriban még az emberek megemelték a kalapjukat a tanítók előtt, ami nagyszerű érzés volt, főleg tizennyolc éves fejjel – emlékezett vissza a kezdetekre Borosné Meszlényi Margit. – Kapuváron is nagyon szerettem, de akkorra megszülettek a lányaim, és két kisgyerek mellett nem volt egyszerű a bejárás. A Rákócziban napközisként kezdtem, aztán taníthattam az oroszt és a magyart. Több osztályom is volt, és különleges érzést jelentett a pályámon, hogy az utóbbi években olyan gyerekekkel találkoztam, akiknek már a szülei is hozzám jártak. A tanítás mindig nagy örömet jelentett számomra. Nyilván voltak kudarcok is, leginkább akkor, amikor hiábavalónak láttam a befektetett energiát. Ilyenkor újra és újra átvettük az anyagot, és kárpótolt később a siker, a diákok eredménye.
Borosné Meszlényi Margit a tapasztalatokról elmondta: a változó körülmények a gyerekeket is megváltoztatták. A pedagógusok feladata sem lett egyszerűbb. Ő azonban mindig vallotta: szeretettel kell a tanítványokhoz közeledni és akkor a rossz jegyet, a kritikát, esetleg a szidást is elfogadják a tanártól.

– Köztudott, hogy manapság nem egyszerű a nevelés. Se a szülőknek, se a tanároknak. Mondogattam is a gyerekeknek, hogy a szülők élete nem könnyű. A gyerek persze gyerek volt negyven évvel ezelőtt is. A körülményeik változtak sokat, és nekünk, pedagógusoknak ehhez alkalmazkodva kell kezelni a helyzeteket.

A csornai tanárnő a városi pedagógusnapi ünnepségen a Csorna Szolgálatáért Díjat vehette át. A nemzetierőforrás-miniszter által adományozott Pedagógus Szolgálati Emlékérmet is megkapta. „Nagyon sok szépet olvastak fel rólam, de hogy megérdemeltem-e, nem tudom. Mindenesetre a lelkemben minden tanítványomnak, kollégámnak, szülőnek köszönetet mondtam" – fogalmazott Borosné Meszlényi Margit. A nyugdíjasévekben is lesz elfoglaltsága. Unokája nagyon várja, hogy minél több időt töltsön vele, augusztusban pedig megszületik a második kis unoka, így ott is elkél majd a nyugdíjas nagyszülő segítsége.