Kisalföld logö

2017. 02. 28. kedd - Elemér 7°C | 15°C Még több cikk.

Minden hiába: húsz éve egyre kevesebb a munkalehetőség

Az utóbbi húsz évben a Provertha és a Wiedenmann üzemein kívül nem létesült számottevő új munkahely Beledben.

Az okok közt a földrajzi fekvéstől a gazdasági válságig sok minden megtalálható. A település vezetői húsz éve próbálkoztak ezzel.

Beled vezetőinek és lakosainak is a legnagyobb problémája az új munkahelyek hiánya. A dél-rábaközi kisvárosban a rendszerváltás idején az akkori több mint ezeregyszáz meglévő munkahelyhez még a napjainkig is jelen lévő Provertha csatlakozott. Az azóta eltelt húsz év azonban a zsugorodó munkalehetőségekről szólt.

Beled utolsó tanácselnöke, Foki József az addigi legnagyobb munkahelyteremtést segítette elő a máig is működő Provertha Zrt. letelepítésével.

– Tanácselnökként 1970-től 1990-ig álltam a település élén. A környező falvak vezetőivel együtt kiemelt célnak tekintettük a munkahelyteremtést – mondta Foki József. Hangsúlyozta azonban, új munkahelyeket csak olyan településre lehet vinni, ahol az óvoda, az iskola rendben van.

Téglagyár: Jelenleg egy szállítmányozó cég telephelye.
Téglagyár: Jelenleg egy szállítmányozó cég telephelye.

Régen sem könyörögtek

– Mindenáron olyan lehetőséget kerestünk, ami a helybéli nőknek biztosított volna valamilyen könnyebb fizikai munkát – mondta az egykori tanácselnök. Akkoriban több mint ezeregyszáz munkahelyet számlált Beled az olyan hagyományos üzemeivel, mint a cementüzem (300 dolgozóval), az egykori Mezőgép, jelenleg Wiedenmann (270), a téglagyár (130), a soproni Elzett helyi részlege (120) vagy a cipőgyár (300). – A letelepedni szándékozó cégek akkoriban sem könyörögtek beledi helyszínért, akkor is, napjainkban is utána kell járni a befektetőknek – mondta Foki József. Érdekességként elmondta, az azóta megszűnt cipőgyár helyére például társasházakat terveztek, ám a szombathelyi Sabaria vezére egy helyszíni bejárás során úgy döntött, üzemet épít Beledben. Női munkahely azonban még kellett volna, több lehetőség is felmerült, voltak érdeklődők Kanadából és Norvégiából is, végül – szinte véletlenül – egy helyi származású befektető telepedett le Beledben. – Már 1988-ban hallottunk arról, hogy Szalay Antal üzemet telepítene Magyarországra (Székesfehérvár), bár egy lengyelországi helyszín is felmerült – mesélte Foki József. Végül sikeres tárgyalások után 1989 novemberétől dolgozik a Provertha Zrt. Beledben. A tulajdonos nagyobb üzem építését is tervezte itt, ám a telek megszerzése ˝nem ment át˝ az akkori képviselő-testületen. Az egykori Mezőgép mélyrepülésével, 1989-ben kezdődtek a tárgyalások a német Wiedenmann céggel az üzem átvételéről. A belediek nagy segítséget kaptak Szalay Antaltól ez ügyben is, majd 1991-ben elindult az azóta is működő gyár.


Sorra álltak le az üzemek

A rendszerváltást követő évek azonban ˝betettek˝ a dél-rábaközi településnek. Az üzemek sorra álltak le, vagy erősen csökkentett létszámmal működnek tovább (cementüzem). Az egymást követő polgármesterek legfontosabb feladatuknak tekintették a munkahelyek letelepítését, meglehetősen kevés sikerrel. A két ciklusban is polgármesterként dolgozó Gombás László elmondta, az első ciklusában úgy látta, nem lesz szükség újabb munkahelyekre a meglévők mellé, de a cégek leállásával megint folytak a tárgyalások. A szennyvízhálózat kiépítésével 8–10 új munkahely létesült, ami természetesen nem tudta ellensúlyozni a megszűnő százakat.

– Tárgyaltunk egy nagyobb kereskedelmi lánccal is, ám ők az átmenő főútvonalat és a vezetékes gázt hiányolták Beledből.

Cipőgyár: Helyi faipari vállalkozás indul rövid időn belül, ez munkahelyet is hozhat.
Cipőgyár: Helyi faipari vállalkozás indul rövid időn belül, ez munkahelyet is hozhat.

Hasonló tapasztalatokról számolt be az 1998-tól 2002-ig polgármesterkedő Szalay József is. Mint mondta, kevés új munkahellyel büszkélkedhetett, talán csak az Organo-Pet (állateledel-gyártás) enyhített a munkahelygondokon. Akkoriban kezdtek a csökkent munkaképességűek is dolgozni a településen és a Szalay-féle vezetés is tárgyalt áruházláncokkal. – Beled és a környező települések alacsony lakosságszámát hozták fel kifogásnak, pedig több új munkahely is lett volna a jelenlegi külső benzinkúttal szemben – mondta Szalay József. Polgármesteri működése idején merült fel negyven szélerőmű telepítése Beled és Páli közé. Erről szerződéskötés is történt, ám eredménye azóta sincs.


– Akkor is, napjainkban is utána kell járni a befektetőknek - mondja Foki József.
– Akkor is, napjainkban is utána kell járni a befektetőknek - mondja Foki József.

Korlátozott lehetőségek

Tompáné Balogh Mária két ciklus óta vezeti Beledet. Hangsúlyozta, az önkormányzat a lehetőségeit kimerítve mindent megtesz azért, hogy munkahelyek jöjjenek Beledbe. Saját hatáskörében – intézményein, közmunkán keresztül – 30–35 munkahelyet létesített a településen, de ezenkívül korlátozott lehetőségekkel bír.

– Nincs olyan nagy területünk, amit egy nagyobb cég zöldmezős beruházásához oda tudnánk adni. Igaz, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem csak Beleden nem tülekednek a befektetni vágyók – mondta a polgármester. Keresve a lehetőségeket szó volt már összeszerelő üzemről és könnyűipari befektetőről is az utóbbi években. A ruhaipari üzem szerződését már csak alá kellett volna írni, amikor a befektető visszalépett. – A keretfeltételek amúgy sem kedveznek Magyarországon a befektetéseknek, és akkor még a munkát terhelő járulékok csillagászati mértékéről nem is szóltam – mondta Tompáné Balogh Mária.

Beledben szó volt a horgásztónál létesítendő turisztikai beruházásról is, ám ezt az érdekelt egyesület nem támogatta. A legutolsó nagyobb beruházása az SPF Hungary aromaüzeme volt. A francia cég 2006-tól, 14–15 emberrel dolgozik a település külterületén. A beledi polgármester szerint a jövőben Beled számára inkább a mezőgazdaság lehet a kitörési pont.

Olvasóink írták

  • 2. Goldman 2010. január 30. 21:02
    „Nem kritika, tény:
    http://aktualis.istenhozta.kisalfold.hu/torkos-csutortok/1731/
    Jellemző Csornára....”
  • 1. Goldman 2010. január 30. 18:05
    „"Vállalkozókat köszöntöttek Sirokban is
    Sirokban évek óta hagyomány, hogy az új év kezdetekor az önkormányzat baráti beszélgetésre invitálja a településen élő és dolgozó vállalkozókat.
    A közelmúltban a polgármesteri hivatalban fogadták azokat a személyeket, akik egyebek mellett az iparűzési adó befizetésével is gyarapítják a falu vagyonát. A közel negyven vendéget Lakatos István polgármester köszöntötte, aki beszámolt a tavalyi eredményekről és az idei tervekről. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben 68 millió forint folyt be a költségvetésbe az iparűzési adóból, ami közel 15 százalékát teszi ki a helyi büdzsének."

    Hát igen. Ezt ebben a kisalföldi térségben is belehetne vezetni és esetleg beleszólást engedni nekik a mindennapi döntésekbe. Talán előrébb lennének a települések ezáltal, mint a képviselőtestületi tagok-kinek több a rokona és ismerőse alapon-hebehurgya döntései.
    Soha nem lesznek előrébb a települések a vállalkozói szféra nélkül. Hiszen akik vállalkozók azokban nagyobb a vállalkozói szellem és tenniakarás az ötletesség, mint akik ott üldögélnek hétfő esténként rossz döntéseket hozva jó pénzért. Ezt nem Beledre írtam, hanem általánosságban. És a külföldre szakadt hazánkfiait is belehetne vonni kapcsolatteremtés kapcsán esetleges munkalehetőségek kibővítésében.
    Csornán a termál is azért halott dolog, mert senki nem akar tenni semmit. Mert könnyebb róla papolni, mint a megoldásokat keresni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hany Istók másodszor is

Az idén másodszor tervezett Hany Istók-fesztiválra egyórás táncjátékkal készül egy helyi amatőr… Tovább olvasom