Kisalföld logö

2018. 06. 25. hétfő - Vilmos 14°C | 22°C Még több cikk.

Milyen változásokat hoz a bűvös nyolcas?

Lassan dönteniük kell a vidéki kisóvodák sorsáról az üzemeltető önkormányzatoknak. Szerte a megyében vannak 8–12 gyermekes intézmények, ahol kérdéses az állami támogatás.

Elmaradt fejlesztési pályázatok, szaporodó üzemeltetési gondok előzik meg a következő, 2014–2015-ös óvodai tanévkezdést. A megye több településén felmerült a kérdés, a csökkenő gyermeklétszám miatt meddig és miből üzemeltethető a helyi kisdedóvó. Valakinek pedig fizetnie kell, jó esetben az állami támogatás, netán az önkormányzati források biztosítják – a megfelelő feltételek mellett – a helyi intézmény működését.

A megfelelő feltételekről azonban a szakembereknek sincs kialakult véleményük. Léteznek ugyan jogszabályok, ám azok értelmezése úgy tűnik, többféle megoldást is megengedhet. A törvények betűje szerint egy óvoda minimálisan 13, maximálisan 25 gyermeket felügyelhet egy csoportban. Egy óvodán belül pedig az átlag húszas létszám az irányadó.

Abban az esetben, ha új óvoda indul egy településen, a 13-as gyermeklétszámnak meg kell lennie. Ezt a keretet felmenő rendszerben kell alkalmazni. Már működő intézményekben azonban eltérhetnek ettől a létszámtól, a 8 gyermekes csoportra (ha még három évig biztosított ez a létszám).

Farádi óvoda – A négy hónapos felújítás idejére a helyi kisiskolába költöztetik a kicsiket.
Farádi óvoda – A négy hónapos felújítás idejére a helyi kisiskolába költöztetik a kicsiket.


Lapunk megkérdezett több szakembert is erről, ám ahány nyilatkozó, annyi vélemény. A kérdés pedig zsebbe vágó, s a költségekhez hozzájön még a csoportonként két óvónő és egy dajka foglalkoztatása is.

Az állam jelenleg a pedagógusok gyermeklétszámra vetített bértámogatását és az úgynevezett óvodaműködési támogatást adja, amíg az intézmény megfelel a fenti feltételeknek.

A csökkenő gyermeklétszám nem egy esetben kényszeríthet ki nehezebb döntéseket is.

Győr környéki településekről tudunk, ahol a nyolcas vagy akörüli létszám miatt főhet a településvezetők feje. A Rábaközben például Hövej lépett 2007-ben erre az útra. Dr. Némethné István Erzsébet polgármester elmondta, jelenleg Kisfaludra hordanak át nap mint nap – éppen – nyolc gyermeket. Előtte helyi intézményükbe, majd családi napközibe vitték a gyermekeket. – Napjainkban Himodon mi is keressük az óvodaműködtetés szakmailag és financiálisan egyaránt legmegfelelőbb módját – nyilatkozta lapunknak Garabné Gulyás Mária alpolgármester.
Az idő pedig rövid, a szeptemberi tanévkezdésről már a napokban kell nyilatkozniuk a fenntartóknak.

A gyermeklétszámok csak az egyik szegmense a vidéki óvodák működtetésének. Több településen gondolkodnak a szükséges fejlesztéseken. Többek közt a ciráki önkormányzat is ilyen indokkal döntött a tavalyi önállóvá válás mellett. A Mihályitól leváló ciráki óvoda felújítására 30 millióra pályáztak, eredménytelenül. Tóth Sándor polgármester azonban nem adta fel, újabb pályázatot nyújtottak be az intézmény fejlesztésére.

A kisfaludi óvoda belső felújítására is hasonló forrásokat keresett a községháza. Ódorné Árvai Margit polgármester szerint 3 milliós pályázati forrást várnak e célra a jelenleg 22 gyermeket nevelő ovijukba. Szárföld ennél több pénzben reménykedik. Évek óta szeretnék újjáépíteni intézményüket, melyre Horváth Ferenc polgármester 150 milliós pályázatra vár. A 38 helyi kisgyermek egyelőre biztos alapot teremt a helyi működtetéshez.

Nem a gyermeklétszám miatt fáj Szalai Zoltán farádi polgármester feje, ám óvodájuk épp a napokban költözik. A 68 gyermek az úgynevezett helyi kisiskolában várja meg az óvoda négy hónapos átépítését.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A munkaügyi központok állásajánlatai Rábaközben

Gyermekfelügyelőt, kábeltévé-értékesítőt, karbantartót, nemzetközi gépkocsivezetőt, pincért,… Tovább olvasom