Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 22°C Még több cikk.

Mértéket tartani mindenben egy életen át

Századik születésnapján köszöntötték tegnap a jobaházi szociális otthonban Nagy Imrét. Az ünnepelt szerint a hosszú élet titka a mértékletesség: evésben, ivásban, de még a hölgyekkel szemben is.

A kerek évfordulón: Az ükunokák is meglátogatták az ünnepelt nagypapát.
Szilsárkány, 1904. január 13.

Nagy Imre 1904. január 13-án született Szilsárkányban, szülei egyetlen gyermekeként. Századik születésnapján a jobaházi szociális otthonban köszöntötték fel hozzátartozói, ahova 1996-ban költözött. Imre bácsi egészségével különösebb probléma nincs, pusztán az zavarja kissé, hogy a hallása megromlott az utóbbi időben. A kerek évfordulón három lánya és családjaik: hét unoka, tizenhét dédunoka és két ükunoka kívánt még nyugodt éveket a nagypapának.

Nagy Imre mindenre tisztán emlékszik, ami az elmúlt száz esztendőben történt vele. Arra is, hogy miután felcseperedett, a helyi uraságoknál, a Baditz családnál kapott munkát. Ma már úgy fogalmaz: inas volt a nagyságos úréknál, de munkáját nagyon megbecsülték. Az is gyakran eszébe jut, hogy az egyik Baditz úrfi Jobaházára, Borsodi Juci kisasszonynak udvarolt, így ő is jó párszor megfordult abban a kastélyban, ahol most a szociális otthon működik és amelynek Imre bácsi hét éve lakója.

Udvarolni hordta az úrfit

– Udvarolni hordtam ide az úrfit, aztán amikor megnősült, tejet, túrót és egyebeket hoztam Szilsárkányból – mesélte fiatalkora meghatározó eseményeit Imre bácsi. – Urak voltak, de igen jó emberek, a pénzt sem sajnálták tőlem, havonta nyolcszáz koronát kerestem náluk, meg egy liter tejet. Ha más munka nem volt, akkor nagyapámnak segédkeztem, aki az uradalomban volt kertész. Mondhatom, hogy együtt étkeztem a nagyságos úrékkal, annyira szerettek, de én is tiszteltem ám őket.

1932-ben megnősült

Imre bácsi 1932-ben megnősült, három lánya született, akik hét unokával, tizenhét dédunokával és két ükunokával örvendeztették meg a papát. Nagy Imrét a második világháború alatt a katonaság elkerülte, de munkaszolgálatosként Kapuváron és Vönöckön szolgált.

A termelőszövetkezettől

ment nyugdíjba


– A repülőszázadnál voltam, mindenféle munkát elláttunk, száz repülő tartozott hozzánk. Az persze parancsba volt adva, hogy titokban kell tartani mindenféle adatot. Ez ugyan felesleges volt, hiszen mindenki tudta, hogy mi van a századnál – idézte Imre bácsi, aki a szilsárkányi téeszből 1969-ben ment nyugdíjba, aminek alapítója, sőt, a felügyelőbizottságának tagja is volt, dolgozott az állattenyésztésben és raktárosként is. Nyugdíjasként még sokáig tevékenykedett, hiszen saját istállójában is mindig volt tehén, a tejet, túrót, tejfölt feleségével együtt árulták a csornai piacon.

Pontos válasz a titokra

Arra a kérdésre, hogy mi a hosszú élet titka, Imre bácsi pontos választ ad.
– A mértékletesség, de mindenben ám, evésben, ivásban is. Egyszer beszélgettem egy emberrel, éppen a hosszú életről. Azt mondta: ő eszik, iszik, nem foglalkozik ilyenekkel, kihasználja az életet, amennyire csak lehet. Ráadásul a nőkkel sem bánt csínján, kettő is volt neki. Gondoltam: itt van a baj, meg is halt egy hónap múlva. Hát, én nem ilyen voltam, mértéket tartottam mindenben, talán ezért is értem meg a száz esztendőt – adott megszívlelendő útmutatót Imre bácsi.

A jobaházi otthonban ma már csendesen telnek napjai, sétálgat, tévét néz, olvasgat, igaz, egyre ritkábban, hiszen a szemével sincs minden rendben. És várja persze a rokonságot, mert akkor a legboldogabb, ha a nagy családról, a gyerekekről, unokákról és a legkisebbekről hallhat híreket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Késve kézbesített adatlapok és térképek

Az EU-csatlakozás kapcsán a mezőgazdaság egyik legnagyobb mérvű adminisztrációs munkája folyik. Gál… Tovább olvasom