Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Mérges: fejlesztésre már nem futja

A rábaközi kis faluban, Mérgesen kilencvenhárman élnek. A település fiataljai elhagyták a falut, és jobbára csak az idősek maradtak otthon.
Mérgesen már korábban befejeződtek az infrastrukturális beruházások. Gondot okoz viszont, hogy nincs anyagi forrás az önkormányzati épületek felújítására. A pályázatok nem mindig sikeresek, a „családias", 10 milliós költségvetésükből pedig nem sokra telik.
Mérgesen kilencvenhárman élnek. A Rába folyó bal partján fekvő és a rábacsécsényi körjegyzőséghez tartozó településen egykoron meghaladta a háromszázat is a lélekszám. Dombi László polgármester kifejtette: a lakosság a téeszszervezés idején kezdett fogyatkozni, s ez folyamatossá vált. A fiatalok elhagyták a falut, és jobbára csak az idősek maradtak otthon.

Egy részük csak elvétve tartózkodik a faluban

– Amikor 1990-ben polgármesternek választottak, még százhárman voltunk. Az üresen maradt házakat megvásárolták, az új tulajdonosok között magyarok és külföldiek egyaránt vannak. Ám ők nem állandó lakosok, így normatívát sem kapunk utánuk. Sőt, egy részük csak elvétve tartózkodik itt, nem tartja rendben az ingatlant és környezetét – mondta a polgármester, aki szerint az önkormányzat büdzséje egy tehetősebb család költségvetéséhez hasonlít, hisz mindössze mintegy tízmillió forint.
Nagyberuházásra nem kell gondolniuk

– Szerencsére meg tudtuk szervezni a falugondnoki szolgálatot – fűzte hozzá. – Igaz, az ötödik pályázaton sem nyertünk gépkocsit, ezért önerőből, részletre vásároltunk járművet. Ez igen fontos, hisz az időskorúak igénylik a segítséget.

A falu vezetője örömmel említette, hogy nagyberuházásra nem kell gondolniuk, mivel a közművek elkészültek, a csatorna, a gáz, a víz, a villany, a telefon rendelkezésre áll. A meglévő önkormányzati épületek karbantartása, felújítása viszont fejtörést okoz, ugyanis a „családias" költségvetésből erre a célra nem futja. Pályáznak ugyan, de nem mindig járnak sikerrel. Például az 1960-ban épült kultúrházra ráférne a renoválás, miként arra az épületre is, amelyben a bolt és a kocsma kapott helyet.

Mérgest – másoktól eltérően – manapság már nem sújtja iskolabezárás. Ez ugyanis már a hatvanas években megtörtént. Rábacsécsénnyel kötöttek intézmény-fenntartási megállapodást, ám a szabad iskolaválasztás alapján mindenki oda járatja a gyermekét, ahová akarja. Dombi László megjegyezte: előfordult, hogy a falu két óvodását is két különböző intézménybe vitték.
– Az aktív korú lakosok egy része a termelőszövetkezet megszűnése után önálló gazdaságot hozott létre. Sajnos a mezőgazdaság a jelenlegi helyzetében nem biztosítja a megélhetést – vélekedett. – Egyelőre az EU-csatlakozás előnyeit sem érezzük. Mások ingáznak, többnyire Győrben vállalnak munkát.

Bizonytalan házhelyek

Dombi László az önkormányzatok megalakulása, 1990 óta látja el a polgármesteri teendőket, amit – miként fogalmazott – szívesen kell végezni. A kisközség jövőjét illetően azért bizakodó, mert a közművek időben elkészültek. Az viszont nem kizárt, hogy az épületek többségét hétvégi háznak használják majd, ami szerinte a helyiek szempontjából lenne kedvezőtlen, főleg téli időszakban.

Készül a település rendezési terve, ami azért fontos, hogy a lélekszám növelése érdekében építési telkeket alakíthassanak ki. Van is erre megfelelő közművesített terület, csakhogy egyelőre külterületi szántó, ráadásul magántulajdonban van. Az önkormányzatnak pedig nincs arra pénze, hogy megvásárolja. Így aztán bizonytalan, hogy mit hoz a jövő a leendő házhelyek ügyében.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több az iszap, mint a víz

Markotabödögén manapság a Keszeg-ér „feszíti” az indulatokat, mivel a helyiek szerint orrfacsaró bűzt áraszt. Hatósági vizsgálatok szerint a szerves anyag, amit Csornán a szennyvíztelepnél beleengednek, megeszi az oxigént. Erről a lakosok már panaszkodtak majd öt évvel ezelőtt is. A falut kettészelő patak egykoron a helyiek kedvence volt, fürödtek, horgásztak benne. Tovább olvasom