Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Megyerikum lett a bohócjárás

A megyei értéktárbizottság döntése szerint megyerikum lett a mihályi bohócjárás.

Néhány napja a megyei értéktárbizottság döntése nyomán a megyerikumok listájára került egy mihályi farsangi népszokás, a bohócjárás. A Rábaköz hagyományai közül a höveji csipke már hungarikummá vált, a mihályiak most az országos listára szeretnék juttatni egyedi népszokásukat.

Az úgynevezett alakoskodó népszokások közt emlegetett rábaközi hagyományt az országban egyedül Mihályiban űzik, hasonló az ugyancsak alakoskodó szokásnak számító mohácsi busójárás és a napjainkban még Székesfehérvár mellett, Mohán űzött tikverőzés is.

Bohócjárás: A ’80-as évek községi hatalmasságainak nem tetszett, most megyerikum.
Bohócjárás: A ’80-as évek községi hatalmasságainak nem tetszett, most megyerikum.


– Örömmel vettük a megyei értéktárbizottság döntését, melynek nyomán a községben immár hagyománnyá vált népszokást a Rábaköz határain túl is elismerik és megismerik – mondta a Kisalföldnek Csitei Gábor polgármester. A napjainkban már évről évre megismételt hagyományt még 2006-ban elevenítették fel újra a helyi néptáncos fiúk, hiszen a bohócjárást még 1986-ban – információnk szerint – a falu akkori vezetése betiltatta.

Magát a népszokást jelenleg fiatal fiúk űzik. Húshagyókedden ismét nyakukba veszik a falut, hogy újra felelevenítsék a „bohócjárás" hagyományát. A legénykék a nászmenet szereplőinek öltöznek be és harmonikás kíséretében végigjárják a falut. Közben énekelnek és korommal kenik be a lányokat azért, hogy a rontást elűzzék a fejük fölül.

A nászmenetben a hagyományos menyasszonyon és vőlegényen kívül többek közt kapuugrók (a menet előtt mennek, átugorják a kapukat és az udvarok végébe kergetik a kutyákat), medvehajtók és úgynevezett tollas zsidónak öltözött fiúk is vonulnak.

Egy helybéli, Kisfaludy Imréné elmondta, ifjabb korában még elevenen élt a faluban a bohócjárás, a családi háztól a fiúk elvitték szinte az összes füstön lógó kolbászt.

– Akkoriban még olyan időjárás közepette élt ez a népszokás, hogy a menetbeli kapuugrók hólapáttal járták a falut és először a havat lapátolták el a házak kapujából, csak utána kenték meg korommal a lányokat – mesélte Kisfaludyné.

A bohócjárás a megyei értéktár mellett természetesen a helyi értéktárba is bekerült. A község honlapján, különböző kiadványokban is szerepel a hagyomány és annak leírása.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A védőnői munka befektetés a jövőbe

A kapuvári Boross Jánosné miniszteri díszoklevelet vehetett át több mint négy évtizedes védőnői… Tovább olvasom