Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

Megyénkben még nem fenyeget a Rába

Megyénkben nem kellett árvízvédelmi készültséget elrendelni a Rábán és a szakemberek egyelőre nem is számítanak ekkora áradásra. A mostani vízhasznosításra a Rába Szövetség is javaslatot tesz.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el vasárnap reggel a Rába szentgotthárdi védvonalán. Az utóbbi napok intenzív esőzései miatt ugyanis a folyó vízállása erősen emelkedett. Ám a szakemberek szerint a Rába egyelőre csak az ártereket öntheti el, nagyobb kárral nem fenyeget. Az áradás miatt sok hordalék úszik, ami veszélyt jelenthet a vízi túrázókra. Érdeklődésünkre Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: megyénkben jelenleg nem kellett elrendelni a készültséget.
– Nincs olyan mértékű árhullám a Rábán, ami az alsó térségben gondot okozna, így jelen helyzetben nincs szükség a készültségre – jelentette ki Janák Emil.

Hordalékszigetek a hidaknál

A megszokottnál láthatóan jóval több víz van a Rába medrében. Igaz, tisztának egyáltalán nem mondható és nagyon sok hordalékot is szállítanak a hullámok. Mérgesnél nemrégiben takarították ki a híd lábánál felgyülemlett hordalékot a vízügyi igazgatóság munkatársai, de rövidesen megismételhetik ugyanezt, hiszen már most képződik az újabb „sziget". Ugyanez a helyzet Árpáson is, de ott már sokkal nagyobb hordalékkupac gyűlt össze farönkökből, uszadékból. A helybeliek persze örülnek a magas vízállásnak, bár azt mondják, ez nem tart sokáig és a víz még több is lehetne.

Nemes László, a Rába Szövetség elnöke szintén örömtelinek tartja, hogy hosszú idő után először árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a folyón.

– Talán a Rába maga is ráérzett arra, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok minden történt az érdekében, korábbi hanyagolása után – kezdte Nemes László. – Persze én inkább csak „árvizecskének" nevezném a mostani állapotot, hiszen a legalacsonyabb fokozatú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Nagyon fontos lenne, hogy a hasonló vízmennyiséget helyesen használják fel és ne – vízügyi mérnöki módon gondolkodva – gyorsan elvezessék. Azt hiszem, hogy a helybeni hasznosításnak kellene előtérbe kerülnie, a már kidolgozott projektekre építve. Vannak programok és készülő hatástanulmányok, ezeket kell elsősorban figyelembe venni, valamint a most készülő integrált folyógazdálkodási programban megjeleníteni a vízhasznosítás kérdését.
A szövetség elnöke szerint egyik ilyen például az élőhely-rekonstrukciós program.

Jó lenne az ártéri gazdálkodás

– A Rába völgyének, a Rábaköz alsó részének rekonstrukciójára ezt a vizet kiválóan lehetne használni, illetve a hullámtéri területeken az egész folyó mentén megfelelően hasznosítani, gondolok például olyan ártéri gazdálkodás kialakítására, ami nemcsak gazdasági, de agrár-környezetvédelmi szempontból is mérvadó. A jelenlegi, nem túl magas vízállás jelentősen megmozgatja a hordalékot is, ami visszatérő probléma. A Rába Szövetség folyamatosan felemeli szavát ez ügyben, hiszen a hidaknál felhalmozódó hordalék veszélyforrást jelent. Megoldást kell keresni, de meggyőződésem, hogy ez állami feladat, tehát nem szabad a megyékre vagy a településekre „testálni".

Konferenciasorozat, előadások

Nemes László a szervezetet érintő változásokról elmondta: a Vas megyei önkormányzat közgyűlése az elmúlt héten döntött arról, hogy belép a Rába Szövetségbe. Az elnök szerint azzal, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat után a vasiak is kapcsolódtak, még erősebb lehet a szövetség érdekérvényesítő ereje.

– A másik jó hír, hogy a WWF Magyarország és a környezetvédelmi minisztérium, illetve a Rába Szövetség a Natura 2000 programról közösen szervez konferenciasorozatot a Rába-völgyben élőknek. A szövetség saját szakmai bázisára építve olyan tájékoztatókat szeretnénk, ahol az érintettek megismerhetik például az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket, de szó lesz környezetvédelmi kérdésekről is. Ezenkívül a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat támogatásával egy másik előadás-sorozat is indul, amelyen az agrár-környezetvédelem és az alternatív gazdálkodási formák népszerűsítése kerül előtérbe – ismertette a szövetség elnöke.

„Meg kell beszélni"

Janák Emilnek ismertettük azokat a javaslatokat, amelyeket Nemes László a nagyobb vízmennyiség hasznosítására tett. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója így reagált: „Konkrét javaslat még nem hangzott el, így véleményt sem tudok mondani. Nyilván meg kell beszélni az elképzeléseket, hiszen minden ilyet szívesen veszünk."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiszöktek a bivalyok a faluba

A Kisalföldhöz érkezett elektronikus levél állításaival ellentétben nem éheznek a vadosfai… Tovább olvasom