Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Megszűnt a személyszállítás Csorna és Pápa között

Március 3-án éjféltől leállt a személyszállítás a Csorna–Pápa vasútvonalon. A Szany–Rábaszentandrás állomáson szombaton este búcsúztatták el a mozdonyokat és vasutasokat a két község egykori utasai.

Március 3-án éjféltől leállt a személyszállítás a Csorna–Pápa vasútvonalon. A Szany–Rábaszentandrás állomáson szombaton este búcsúztatták el a mozdonyokat és vasutasokat a két község egykori utasai.

„Visszavárunk" – írták a szanyiak és a rábaszentandrásiak azokra a koszorúkra, melyeket a Csorna–Pápa vasútvonalon utoljára közlekedő mozdonyok ütközőin helyeztek el. Szombaton este több száz ember búcsúzott a Szany–Rábaszentandrás vasútállomáson az ideiglenesen megszűnő személyszállítástól. A vasutasok fekete zászlókkal adták le az utolsó jelzéseket a szerelvényeknek és az állomás épületéről leszerelték a százéves évfordulón kihelyezett emléktáblát.

A szanyi és a rábaszentandrási önkormányzatok által szervezett vonatbúcsúztató este háromnegyed nyolckor kezdődött. Ekkor érkeztek meg a szerelvények Pápa, illetve Csorna felől. Az állomás épületén fekete zászló lengett és a magyar lobogón is fekete szalag „gyászolt". Hátborzongató volt, ahogy a mozdonyok kürtjei az állomás közelében felharsantak és öt percen keresztül „búcsúztak".

Magyar Zoltán szanyi önkormányzati képviselő a Kisalföld érdeklődésére elmondta: 111 éven keresztül közlekedtek a vonatok a két város között. A helyiek többsége azt gondolja, a közeljövőben nem is indul meg a személyszállítás. „A szanyiak és a szomszédos község lakói ragaszkodtak a járathoz és nagyon fájlalják, hogy most megszüntetik" – tette hozzá Magyar Zoltán.

A vasútállomáson várakozók régi, a vonathoz kötődő emlékeket, élményeket idéztek fel egymás között. Németh Gábor és Berkes Imre fiatalkorukról beszélgettek, amikor szinte nap mint nap felültek a járatra. Emlékeznek még a 275-ös gőzösre is.

– Bízom benne, hogy valamikor újra indul itt a közlekedés, hiszen lesz még jobb világ – mondta Németh Gábor, mire társa csak annyit mondott: „temetőből halott még nem jött vissza".

– Én szanyi vagyok, de Csornán lakom. Azért jöttem most el, hogy utoljára utazzak a számunkra oly kedves vonattal. Szívfájdalmam, hogy megszüntetik és ezt nagyon sokan gondolják így. A szanyiak kötődtek ehhez a vonalhoz, ismerték a menetrendet, szerették a vasutasokat – fogalmazott.

Németh Gergely, Szany polgármestere szerint a Csorna–Pápa vonal megszüntetése csak egy része a vidéket elsorvasztó intézkedéseknek.
– 111 évvel ezelőtt az volt a reform, hogy megindult a vonatközlekedés, most az, hogy megszüntetik. Községünk belekerült az ország vérkeringésébe, a helyiek számára kinyílt a világ. Felháborító, hogy ennyi idő után meg kellett érnünk a vonal felszámolását – mondta Németh Gergely.

A polgármesteri véleménnyel egyetértett a rábaszentandrási Balázs László is. Ő 1968 óta járt be vonattal Csornára.
– Szomorú, hogy meghozták ezt a döntést és ide jutottunk. Azt kívánom, hogy a jövőben akinek módja és lehetősége van, az harcoljon a járat visszaállításáért. Ez a vonat a rábaközieket szolgálta több mint száz esztendőn át. Nem számított, ha télen hóhordás volt, a járat közlekedett. Most majd az emberek nem érnek be munkahelyükre, a diákok lemaradnak a tanórákról. Az egyébként is rossz útjaink még zsúfoltabbak lesznek és még inkább tönkremennek. Azt hiszem, mindenki, aki csak egyszer is ült a kocsin, elítéli a kormány döntését – fejtette ki Balázs László.

Aztán beszélgetők megint régi élményeket sorolnak. Nagy kártyapartikról esik szó, meg barátságokról, szerelmekről, amik az alatt szövődtek, míg a „piroska" zakatolt. Sokan a járaton ismerték meg későbbi feleségüket, férjüket. Az eszmecserének a mozdonyok éles füttye vetett véget. A hang utoljára jelezte a vonatok érkezését. Az emberek gyertyát gyújtottak, Magyar Zoltán pedig a vonal történetét ismertette és a két község nevében elbúcsúztatta a vonatokat. – Hajtsunk fejet azok előtt, akik a XIX. század végén kigondolták a vasút tervét és meg is valósították – fogalmazott. – Nagyapáink előtt, akik nekünk építették és utódaink előtt is. Emlékezzünk meg azokról is, akik ezen a vonalon dolgoztak. Mozdonyvezetők, fűtők, jegyvizsgálók, állomásfőnökök, forgalmisták, sorompóőrök, váltókezelők, pályamunkások.

A búcsúbeszéd után Gulyás Tamásné, Szabó László, Németh Győző, Kovács Lajosné, Kató Lászlóné és Hanzsér Róbert helyezték el a két község koszorúit a mozdonyok ütközőin. A vasutas-társadalom nevében Badics Vince köszönt el az utasoktól. Harminchárom éven keresztül szolgált a szanyi állomáson, mint tartalékos váltókezelő kezdte. „Visszavárunk mindenkit, amikor ismét megindul a forgalom a Csorna–Pápa vasútvonalon. Isten veletek!" – zárta megemlékezését.
A mozdonyok mintegy tízperces várakozás után indultak végül tovább Pápára és Csornára, szintén hosszú kürtszóval búcsúzva. A megemlékezés végén még a két falu polgármesterei leszerelték a 100 éves évfordulón kihelyezett emléktáblát, amit a szanyi helytörténeti múzeumban helyeznek el. A mozdulattal a helyi érdekű vasút 111 esztendős története zárult le, a helyiek szerint végleg.

Cs. Kovács Attila

A Szany–Rábaszentandrás állomáson

Egész nap nagy volt az utasforgalom a Csorna–Pápa vonalon szombaton. Sokan gondolták úgy, hogy még egyszer utoljára jegyet váltanak és utaznak a járattal. A csornai II. Rákóczi Ferenc Közoktatási Központ egyik osztálya például rendszeresen utazott Pápára strandolni. A hétvégén kihasználták az utolsó lehetőséget. Délután a Szany–Rábaszentadrás állomáson a pápai és a szanyi polgári körök tartottak tiltakozó megemlékezést. Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere és Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, Pápa polgármestere mondtak beszédet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mi tartja szülőfalujukban a fiatalokat?

„Fogy a falu lélekszáma, kevés a fiatal, nincs gyerek" – fogalmazta meg az elmúlt években községe aktuális gondját számos rábaközi polgármester. Említhetnénk Maglócát, Cakóházát, Rábcakapit, de még jó pár települést a térségből. Akad azonban példa az ellenkezőjére is. Ilyen a dél-rábaközi Vásárosfalu. A rendszerváltáskor csupán 138-an vallották magukat vásárosfaluinak, most viszont már közel 200-an élnek itt. Tovább olvasom