Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Megszűnik vagy újraéled a Rábaközi Napok?

Egykoron valódi népünnepélynek számított és rengeteg embert mozgatott meg a Rábaközben a Rábaközi Napok rendezvénysorozata.
Sokféle program kínált szórakozási lehetőséget a térség lakói számára, helyi amatőrcsoportok és fővárosi művészek tették emlékezetessé a nyári estéket. Aztán lassan halványulni kezdett a régi fény, mára pedig – úgy tűnik – ki is aludt. Olyannyira, hogy a Rábaköz nagyobb néptánccsoportjai „az évek óta halódó Rábaközi Napok pótlásának is felfogható" rendezvénysorozat megszervezését tervezik (Kisalföld, 2006. május 4.). Olvasóink véleménye szerint a Rábaközi Napokat meg kell menteni, nem szabad hagyni, hogy feledésbe menjenek. De vajon tényleg halódik a korábban oly népszerű rendezvény?

Kevesebb pénz

– Egyrészt az érdeklődés hiánya, másrészt pedig az, hogy a korábbinál lényegesen kevesebb az a költségvetési támogatás, amit a kultúrára lehet költeni – vélekedett az igazgató. – De ez nem csupán csornai jelenség, hisz éppen ezekben a napokban robbant ki a botrány az operaházban, és a nagy múzeumok is pénzhiányra panaszkodnak. Csornai önkormányzati intézmény lévén éves költségvetésünk van, elkülönített összegek állnak rendelkezésünkre, hogy májustól az év végéig az ingyenes városi rendezvényeket finanszírozni tudjuk.

Mást és mást szeretnének

Az igazgató szerint az emberek a különböző műfajok legjobbjait szeretnék a városban látni. Van, aki a nosztalgiát kedveli, a fiatalok koncertekre, a korosabbak színházba, kiállításra mennének.
– Rábaközi Napok ugyan nincsenek, de ez nem azt jelenti, hogy ne lennének olyan programok, amelyek annak idején az említett rendezvénysorozathoz tartoztak – tette hozzá a közművelődési intézmény vezetője.

– A környező településeken működő művészeti csoportokat is rendszeresen meghívjuk fellépésekre, de jó kezdeményezésnek tartom, hogy a kistelepüléseken falunapokat rendeznek. Oda pedig azokat a csoportokat vagy művészeket hívják meg, akiket az ottani közösség tagjai látni szeretnének. Ebbe a csornai intézménynek nem lehet beleszólása, legfeljebb kérésükre segítséget nyújthat, amit eddig is megtett.

Végezetül Ihászné Sebján Mária nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy megfelelő anyagi háttérrel mindkét rendezvénysorozat „feltámasztható" lehet.

Az összefogás hiánya

– Az 1969-ben kezdődő Rábaközi Napokat széles körű társadalmi összefogás eredményeként a ’90-es évek elejéig folyamatosan éltette a rábaköziek érdeklődése – válaszolta az egykori intézőbizottsági elnök. – Kezdetben a Hazafias Népfront, később a városi és járási művelődésirányítás szervezésében, a közművelődési intézményekkel karöltve sikerült változatos programot összeállítani és megvalósítani. Csornán a szabadtéri színpadon zajló műsorokat nemritkán két-háromezren tekintették meg. Neves művészek léptek fel, de az amatőr művészeti csoportok színe-java is pódiumot kapott. A csornai lakodalmast, a néptánccsoportok, népdalkörök műsorait szívesen fogadták, és ne felejtsük el, akkor indult a pávaköri és a honismereti mozgalom.

Horváth Győző szerint a ’80-as évek végén csökkent az érdeklődés, bizonytalan lett az anyagi háttér és végleg megpecsételték a Rábaközi Napok sorsát a települések önállósodási törekvései. Úgy vélte, a falunapok, a Rába-fesztivál és a művészeti csoportok önálló programjai új helyzetet teremtettek.

– Átalakult a kulturális közélet, amit nem tekintek tragédiának. Az viszont tény, hogy az összehangolás, az összefogás hiánya hátrányosan érinti a kultúra teljességre törekvését és a tömegek biztosítását – jegyezte meg Horváth Győző.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kistelepülések is sokat költenek

Fűnyírás, parkosítás, virágültetés – az önkormányzatok tavaszi feladatai, amik jócskán… Tovább olvasom