Kisalföld logö

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 12°C | 17°C Még több cikk.

˝Megöregedtem én is, a tőkék is˝

Izabella, Otelló, nova, delavári szőlőtőkék teremtek egykor a bágyogszováti „hegyekben". Még ha hihetetlen is a sík vidéken, száz éven át komoly művelés folyt a községben.

A bágyogszováti szőlős, boros hagyományok felélesztésére törekszik a Bágyogszovátért Közhasznú Egyesület. Idén harmadik alkalommal rendezik meg a borversenyüket, melyre tavaly már 40 mintát küldtek a gazdák. A faluban az 1970-es évekig műveltek szőlőt, aztán a téesz kiszántotta a tőkéket.

Torma József, az egyesület elnöke a helybeli idősek elbeszélése nyomán ismerte meg a bágyogszováti bor történetét. Írásos nyomára ugyanis nem akadtak. Eszerint a múlt század elején élték virágkorukat a „hegyek". A falubeliek hívták hegynek, de nyilván ezek csak nagyon enyhe homokdombok voltak. Talán még annak sem mondhatók.

– A szováti falurészen a Bogaras-, a Mácsó-, a Likas- és a Kiskapu-dűlők voltak a szőlősök. Bágyogon a Kishegyen és a Nagyhegyen termett – sorolta Torma József. – Szováton negyven-ötven, Bágyogon harminc-negyven szőlősgazdának volt birtoka. Nem nagy területek persze, körülbelül háromszáz négyszögöles darabok. Mindezt az idős bágyogszovátiaktól tudjuk, így az adatok nem egészen pontosak. Írott anyag ugyanis nem maradt ránk a „hegyekről".

Torma József: „Tavaly már negyven mintát küldtek a szőlősgazdák a borversenyünkre.
Torma József: „Tavaly már negyven mintát küldtek a szőlősgazdák a borversenyünkre."


III. Bágyogszováti
Borverseny
A versenyre a Csornai járáshoz tartozó vagy azok környezetében lévő településeken élők jelentkezhetnek. Bírálat két kategóriában lesz, jelentkezési határidő: április 5. Érdeklődni a 30/6334-713-as vagy a 70/4536-658-as telefonszámokon lehet. Az e-maileket a borverseny2014
@gmail.com címen várják. A minták leadásának időpontja április 8–9., eredményhirdetés a borversenyen április 12-én. A részletek olvashatók a község honlapján: www.bagyogszovat.hu.
Bágyogszováton egészen az 1970-es évekig gondozták az ültetvényeket, míg aztán a téesz felszántotta azokat a parcellákat is. „Nem kérdezték tőlünk, adjuk-e, ment a közösbe a földekkel együtt a szőlő is" – emlékezett kérésünkre Vitéz András. A köztiszteletnek örvendő, 95 esztendős András bácsi szintén szőlőbirtokos volt, szüleitől örökölte meg a „hegyet". Ő úgy hallotta, az úrbéri földosztás után telepítették az első tőkéket.

– A régiektől tudom, hogy 1859-ben tizenhárom bágyogi telkes gazda kapott földet a püspöki birtokból. Az én őseim is – mondta András bácsi. – Így jutottak a homokos, kicsit dombos területhez, amit aztán szőlővel telepítettek be. Nem voltak persze híres fajták. Direkt termő gyalogtőkékkel foglalkoztak, elsősorban Izabella, aztán később delavári, Otelló, nova. Az örökösödések során a szőlőbirtok is aprózódott. Présház, pince nem volt, otthon készítették a bort, háznál. Nagyapámnak, úgy emlékszem, három-négy hektónyi bora termett egy-egy évben. Igazából hobbi volt a vele való foglalkozás. Gondozták, odafigyeltek rá. A szüret időpontjáról mindig az elöljáróság döntött. Mindenki egy napon szüretelt, a falunak igazi ünnepe volt ez az alkalom. A téeszesítéskor a földekkel együtt a szőlőt is elvették, később ki is szántották.

Vitéz András bácsi 95 évesen is gondozza szőlőjét. Úgy, ahogy azt nagyszüleitől, szüleitől a bágyogi „hegyben
Vitéz András bácsi 95 évesen is gondozza szőlőjét. Úgy, ahogy azt nagyszüleitől, szüleitől a bágyogi „hegyben" tanulta.

András bácsi azonban nem hagyott fel a borkészítéssel. Otthon, a kertben foglalkozott a szőlővel tovább. Ma is gondozza az 1963-ban telepített sorokat. „Megöregedtem én is, a tőkék is. Felét a gyerekek ki is vágták, ne adjon annyi dolgot" – jegyezte meg. Borát azért benevezte az idei bágyogszováti borversenyre.

– A faluban ma is körülbelül harmincan foglalkoznak borkészítéssel – tette hozzá Torma József. – Közülük többen egészen komolyan, követve a legújabb technológiákat. Vagy otthon termelik, vagy veszik a szőlőt hozzá. A hagyományokat szeretnénk feléleszteni borversenyünkkel, melyre a helyieken kívül szinte az egész Rábaközből jelentkeznek már gazdák. Ennek megfelelően két kategóriában értékelünk majd. Tudjuk, hogy nem vagyunk Soproni, Villányi vagy Egri borvidék. De iható, sőt, egészen jó borok készülnek nálunk is.


Az első tőke.
Írásos nyoma tehát nincs a bágyogszováti szőlő és bor történetének. Ezért azt feltételezik, hogy a helyi, akkori tanító biztatta a gazdákat a telepítésre. Esetleg, a falu püspöki birtok lévén, talán a papok ajándékozták meg őket az első tőkékkel.


 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az artézi víz válhat Vitnyéd új védjegyévé

Az artézi víz napjainkban válik Vitnyéd védjegyévé. Egyes kutaknál már érződik a vízmennyiség… Tovább olvasom