Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 19°C Még több cikk.

Markotabödöge: mindenki tudja, ki hova tartozik

Markota és Bödöge egészen régen különálló települések voltak. Mára csak a földrajzi határ maradt meg.
Markota és Bödöge egészen a XIX. század végéig különálló települések voltak, külön közigazgatással. Mára csak a földrajzi határ maradt meg, de a helyiek most is tudják, ki „hova tartozik".

Két falu, Markota és Bödöge egyesítéséből alakult ki Markotabödöge mai arculata. Ennek már több mint száz éve, de a helybeliek számon tartják, ki melyik településrészen él. Temetője mindkét falurésznek van és szinte most is elképzelhetetlen, hogy bödögei embert a másik sírkertben temessenek el. Az elmúlt évtizedekben talán Markota épült ki jobban, mert Bödögén van ugyan a község temploma, az iskola, az óvoda és a tűzoltószertár is, de a „nagykocsma" Markotán, ahogy a posta, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a bolt, az egykori téesztelep, a kultúrház és a focipálya is.

Bödöge–Markota

Bödöge első írásos emléke arról szól, hogy III. István király a falut Nyáry Lőrincnek adományozta, az oklevélben „Bedegh" néven szerepel. Markotáról, „Morgota"-ként 1222-ből hallhatunk, akkor Péter ispán birtoka volt. Egy 1549-es összeírásból kiderül, hogy a két községnek együtt 6,5 a fizető és 3 az új portája. Az egymás mellett élés nem volt minden gond nélküli, Markota és Bödöge jobbágyai például 1829-ben is pereskedtek közös haszonélvezet miatt. A két település a XIX. századi közigazgatási reform révén egyesült, neve azonban sokáig nem volt egységes, egykor emlegették Bödöge–Markotának is. Csete Lajos, Markotabödöge korábbi polgármestere helytörténészként is ismeri faluja múltját.

Bocskai idejében együtt

– Már a Bocskai-féle szabadságharc idején, a XVII. század elején is együtt emlegetik Markotát és Bödögét – lapozta fel a település krónikáját Csete Lajos. – Ám még az 1848-as szabadságharc alatt is külön bírók tevékenykedtek, az 1890-es évek közigazgatási változásai aztán összekapcsolták a két falut. Magam még láttam olyan postai pecsétet, amin Bödöge–Markotaként jegyezték a községet, azaz mindkét változat elfogadott volt, de hogy miért és mikor vált általánossá a mostani névhasználat, arra nincs kézzelfogható adat, talán a jobb rímvariáció miatt alakult így.

Mikor hazudik a bödögei?

Az egyesített községekben élők persze hosszú ideig megtartották „eredetüket", mint ahogy ma is kihangsúlyozzák, ki markotai, ki bödögei. Néhány évvel ezelőtt például valaki a földrajzi határt jelölő Keszeg-ér-híd lábához kiírta: Bödöge.
– Különösebb ellentétről nem tudok az itt élők között, egy csúfolódó azonban megmaradt: Mikor hazudik a bödögei ember? Ha megkérdezik, hova valósi és azt mondja, markotai. Maguk között most is számon tartják a helyiek, ki melyik településrészen lakik, de házasság és költözések révén már összekeveredett a falu. A hagyomány szerint aki a Keszeg-ér Kóny felőli oldalán lakik, markotai, a Cakóháza felőli rész pedig Bödöge, noha ez így nem egészen igaz. A régi markotai községhatár átnyúlt ugyanis a mai Keszeg-éren, amit 1830-as, 1850-es évekbeli térképek bizonyítanak.
A régmúlt anyakönyvei között keresgélve még megállapítható a „különélés" az egyik-egyik falura jellemző családnevekből is, ami ma már szintén nem mond semmit, hiszen Némethek ugyanúgy élnek Bödögén, mint Markotán, akár Csapók, vagy Erdélyiek. Sok család viszont az évszázadok alatt kihalt, vagy egyszerűen elköltözött a Tóközből.

A szomszédba nősült

Szűcs Miklós jó példája annak, hogy ma már a két településnek tényleg csak a földrajzi határai léteznek. A falu boltosa ugyanis markotai születésű létére Bödögére nősült.
– Mit csináljak, „oda vettek férjnek", mert nekem bödögei leány volt a legszebb – tárta szét a karját érdeklődésünkre Szűcs Miklós. – A mi időnkben egyébként már nem volt ritkaság az ilyen párválasztás, számos példa van erre a faluban. Baráti beszélgetés közben persze előfordul, hogy ugratjuk egymást, például „ne beszélj bele a bödögei dolgokba", de azt hiszem, nem létezik már az ellentét, arról persze tudok, hogy annak idején külön kocsmája volt a bödögei és a markotai legényeknek is.

Hamar ölre mentek egymás kocsmáiban

Csapó Kálmán bácsi emlékezete hosszabb időszakot ölel át, és ő bizony hallott komoly „csatákról" is.
– A régiek mesélték, hogy egy markotai legénynek nem volt tanácsos a bödögeiek kocsmájába betérni és fordítva sem, mert hamar ölre mentek – meséli a hetvennégy éves Kálmán bácsi. – Állítólag szokásban voltak a nagy verekedések, általában a lányok miatt alakult ki vita. Ez már a múlt, ma nincs ilyen szerencsére, de azért tudjuk mi is, ki markotai, ki bödögei.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem mond le a fejlesztésekről

Szil polgármestere szerint 2005 a nadrágszíjhúzás éve lesz az önkormányzatnál. Lengyel Lajos úgy véli, hogy a kistelepüléseken élők ötödrendű állampolgárokká degradálódnak a megélhetést illetően. Elégedett a település idei eredményeivel – mind a beruházásokat, mind a működést illetően. Elmondta, legfontosabbnak a közfeladatok ellátását tartják a következő évben is. Tovább olvasom