Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Mariska néni, a fáradhatatlan templomanya

Az elmúlt hét végén szentelték fel Markotabödögén a község 250 éves, felújított templomát. A restaurálási munkálatok zömét a hetvenhat éves Kovács Imréné vezényelte le, aki mára már új terveket szövöget.
Kovács Imrénének tapssal köszönték meg a helyiek áldozatos munkáját.
Vasárnap délelőtt ünnepi szentmisén szentelte fel Kántor Antal kanonok Markotabödöge megszépült, kívül-belül felújított templomát. A munkálatok 1998-ban kezdődtek és tulajdonképpen csak szombaton, a csillár felszerelésével értek véget. Az ünnepségen templomanyává „fogadták" Kovács Imréné Mariska nénit, aki a felújítás „mindenese" volt. Gyűjtötte és kezelte a pénzt, szervezte a munkákat, tárgyalt a mesterekkel és kézben tartotta – ahogy ő fogalmaz – a dolgokat.

A markotabödögei templom renoválásának gondolata már a múlt század végén megszületett, a tényleges munkák öt évvel ezelőtt, a templombelső felújításával kezdődtek. A kasszában akkor hétszázezer forintja volt az egyházközségnek, amit ugyanennyivel egészített ki az egyházmegyei hivatal. Ám a falubeliek szerint a pénz nem minden, és a restaurálás nem készült volna el, ha nincs Kovács Imréné Mariska néni, aki végig a szívén viselte az ügyet.

Sokan segítettek

– A férjem haláláig világi elnöke volt az egyházközségnek és ő kötötte a lelkemre, hogy a templomot ne hagyjam. Szerencsére a helybeliek is segítségemre voltak, ki amivel tudott – idézte fel a szervezés időszakát a hetvenhat éves Mariska néni.

– Pénzzel is támogattak, 5, 10, 20 ezer forinttal, de volt olyan család, amelyik közel egymilliót adományozott a felújításra. Mariska néni levélben kereste meg a községből elszármazottakat, és ők sem okoztak csalódást, külföldről is jöttek a felajánlások. Áder Jánost is „megkörnyékezte", aki akkor az Országgyűlés elnöke volt.
– A zászlószentelésen beszéltem vele, és megígérte, hogy segíteni fogja ügyünket, betartotta a szavát és én sírva fakadtam, amikor a kormány pecsétes levelét megkaptam. Nyolcmillió forintot utaltak ki számunkra.

Tizenkétmilliós munka

Mariska néni beszélgetésünk során szerényen megjegyezte, hogy nem teljesen az ő érdeme a szervezés. Kivette a részét belőle Borsodi Lajos plébános is, ám ő már nem érhette meg a felszentelést.
– Ez az egyetlen szomorúságom, pedig Borsodi atya nagyon lelkes volt és várta, hogy befejeződjön a felújítás. P restaurálta saját kezűleg például az oltárt és a szószéket. Gyökér Gyula atya, aki őt követte, szintén jó szándékkal állt mellénk és szépen megszervezte az ünnepi misét.
Az ünnepségen Mariska nénit templomanyának fogadták, ami elmondása szerint óriási megtiszteltetés számára.

– Nagyon boldog és meghatott voltam, mert a markotai templomban eddig még senkit nem tapsoltak meg. Szívesen csináltam, és tudtam, ha valamit akarunk, akkor akárhogyan is, de kiizzadjuk. Volt nap, hogy háromszor keresztülbicikliztem a falut, mert hol segédmunkára volt szükség, hol fuvarozni kellett valamit.

A pontos költségvetés még nem készült el, de annyi már bizonyos, hogy 12 millió forint elfogyott és még a püspökséggel kell elszámolniuk. Mariska néni viszont már új terveket szövöget. Az orgonát szeretné rendbe tetetni, és azt mondja, a plébániára is ráférne a felújítás.
„ Pseink 250 éve templomot építettek, noha jóval szerényebben éltek, mint mi. Éppen ezért nekünk kötelességünk, hogy megőrizzük azt az utókornak."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Küzdelem és öröm az élet

Sok szép virágot kapott Tóth Józsefné a hétvégén Bogyoszlón. A vendégek századik születésnapján… Tovább olvasom