Kisalföld logö

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 10°C | 17°C Még több cikk.

Mára ketten maradtak a tizenháromból

Vág - „A csornai Koronára süt a nap..." – énekelték 1943-ban a frontra induló vági regruták. A tizenhárom fiatalember közül tizenketten értek haza a Rába partjára. Emléküket egy fotó is őrzi.
Az 1943-as vági regrutákról szóló történettel és az őket megörökítő fényképpel kereste meg szerkesztőségünket a vági Erdélyi Gyuláné. Anna néni férje is a bevonulók között volt és csak két és fél év múlva térhetett ismét haza. Egy vági katona soha nem tért vissza szülőfalujába.

Rendszeres szereplője lakóhelye, Vág ünnepi rendezvényeinek Erdélyi Gyuláné Anna néni. Az asszony elsősorban katonanóták éneklésével csal rendszeresen könnyet a közönség szemébe. Állandó résztvevője a bősárkányi veterántalálkozóknak is. Az idős, egykori II. világháborús katonák megrendülten hallgatják dalait, hiszen fiatalkorukat idézi vissza. Amikor hosszú éveket voltak kénytelenek szülőfalujuktól, sőt, hazájuktól is távol tölteni.

Erdélyi Gyuláné Anna néni
Erdélyi Gyuláné Anna néni

Erdélyi Gyuláné Anna néni a napokban egy megsárgult fényképet hozott szerkesztőségünkbe. Vági regrutákat örökít meg a felvétel. Tizenhárom fiatalembert, akik valamennyien 1922-es születésűek, köztük van Anna néni férje is. A fotó 1943 őszén készült.

– Énekeltük nekik is, hogy „A csornai Koronára süt a nap, megjöttek a vizitáló nagyurak" – emlékezett Anna néni.

A férjemék voltak az utolsó bevonulók, akiket még kivittek a frontra. Közülük Póczik Imrét hiába várták vissza szerettei, ő kint maradt a harctéren. A többieket hazasegítette a jó Isten.

Anna néni férje 1944-ben került az orosz frontra. Földijeivel nem találkozott, hiszen különböző alakulatokhoz helyezték őket. A képen látható vági regruták közül már csak ketten élnek: Erdélyi Gyula és Mészáros Imre.

A vági regruták 1943-ban vonultak be. Énekszóval búcsúztatták őket.
A vági regruták 1943-ban vonultak be. Énekszóval búcsúztatták őket.

– Szenvedés volt, nem is jó rá emlékezni, de mégis gyakran az eszemben járnak azok az idők – mondja a 87 esztendős Gyula bácsi. Ő 1946-ban került haza, egy évet Németországban fogságban is volt. Otthon találkozott csak a többiekkel és mesélték el egymásnak, ki milyen szörnyűségeket élt át. Gyula bácsi most is jól emlékszik mindre, és ha hallgatósága akad, szívesen tovább is adja nem mindennapi történeteit. A szíve azonban elszorul, amikor a régi fotó a kezébe kerül, hiszen arról barátai néznek vissza rá fiatalon, lelkesen. Akkor esetleg sejtették csak, milyen megpróbáltatások várnak rájuk a következő néhány évben.

Olvasóink írták

  • 1. matriné 2009. január 21. 06:05
    „A minap lehetett olvasni, hogy a Magyar Katonaság (keg). ismét toborozta, tán még most is gyűjti az újabb "regrutákat"! Az időben azt is lehetett olvasni, hogy igen csak értékelni tudják a katonák "Hősi" emlékműveiket.
    Vajon melyik most a fontosabb? Újabb "hősöket" generálni, vagy idegen érdekeket (gyarmatosító nagyhatalmak) hullagyártásához csatlakozni? Persze van, aki azt is beveszi, hogy a honvédelem a hazától csupán több ezer kilométerre idegen földeken( másik országok népeinek letarolásával) védhető meg és csak is fegyverekkel.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A válság a Rábaközben: növekvő munkaélküliség

Kapuvár-Csorna - A tavalyi év végére hat százalék fölé kúszott a kapuvári munkanélküliségi ráta,… Tovább olvasom