Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

Mangalica: háztájiban ideális

Ma Magyarországon 142-en foglalkoznak mangalicatenyésztéssel. Az őshonos magyar sertésfajta az 1840-es évekre alakult ki József nádor kisjenői birtokán.
Hazánkban 2012-ben összesen 7492 mangalica kocát tartottak. Egy évvel korábban 6331-et. Megyénkben hárman tagjai a debreceni székhelyű Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének.

A szervezet koordinálja a tenyésztést az országban, ők tartják nyilván a gazdákat, törzskönyvezik az állományt és felügyelik a génmegőrzést. Aki nem tagja az egyesületnek, nem is használhatja a mangalica elnevezést, még ha tart is ilyen jószágot.

Knoll Gyula bágyogszováti gazdaságában tíz éve tenyészti az őshonos magyar fajtát. Évek óta húsz kocával foglalkozik. Leginkább tenyészsüldőket értékesít, de vágóhídra is szállít. Most élősúlyban ötszáz forintot kap kilójáért. Ő úgy véli, a manapság sokat hangoztatott háztáji gazdaságokban ideális fajta lenne a mangalica.

A bágyogszováti gazdaságban évek óta húsz kocát tart a gazda.
A bágyogszováti gazdaságban évek óta húsz kocát tart a gazda.

– Más igényű, mint a hússertés, de a saját célú élelmiszer-termelés alapja lehetne néhány egyed beállítása is – mondta elöljáróban Knoll Gyula. – A tapasztalat egyébként az, hogy a tenyésztők száma évek óta nem változik. Talán némi pezsdülést az állami földek bérbeadási pályázata eredményezett. Akik ugyanis vállalták őshonos állatok tartását, többletpontokat kaptak. A piac állandó, talán kicsit szűkült az utóbbi időben.

A bágyogszováti gazda elmondta: gazdaságának nem a mangalicatartás jelenti az alapját. Ha nem is hobbiból, de semmiképpen nem a „jó hozam" miatt neveli a sertéseket.

– Tíz évvel ezelőtt kaptam az első kocákat. Rögtön megfogtak kedvező tulajdonságaik, az „életforma", amit képviselnek. A hússertéshez képest lassabban fejlődnek, lassabban érik el vágósúlyukat, és nem is olyan szaporák. Más a takarmányozás, mások a tartási körülmények.

A mangalica fajta virágkorát az 1950-es évekig élte, amikor még komoly exportsikereket hozott a magyar sertéstenyésztőknek. A fogyasztói szokások megváltozása és a hússertések elterjedése miatt jelentőségét az 1960-as évekre elvesztette és az egyedszám rohamosan csökkent. 1991-ben a mangalicát a teljes kihalás fenyegette. Kevesebb mint 200 darab tenyészállat volt belőle az egész világon.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyár végéig javítják a csatornát Csornán - Torlódás a főúton

A kamionos forgalomnak terelőutat jelöltek ki. A Margit kórháznál Győr irányában nem állnak meg a… Tovább olvasom