Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

Ma a Hanságot élteti a folyó

A Kis-Rába jövője érdekében fogtak össze térségbeliek. Babót, Beled, Kapuvár, Kisfalud és Mihályi önkormányzata, valamint a Kapuvári Városszépítő Egyesület a Föld napja apropóján a Kis-Rába folyóval kapcsolatos rendezvényeket szervezett Kapuváron.
Ismerkedés: Az erőművel ismerkednek a résztvevők.
A folyó menti önkormányzatok hagyományteremtő szándékkal hozták létre a találkozót, mely bizonyára hasznos lesz a térség környezetvédelmi feladatainak ellátásában is. Kováts Csaba, a városszépítő egyesület titkára megnyitójában hangsúlyozta: a Kis-Rába mindig meghatározó volt az itt élők életében, összekötötte őket, s ennek kapcsán közös gondolkodásra is késztetett. A Kis-Rába-napokkal is szeretnék elérni, hogy a térségben a szépet és rendet szerető emberek legyenek többségben.

A Széchenyi-iskolában a Rábaköz – Kis-Rába folyónk elnevezésű szellemi vetélkedőn a beledi diákok bizonyultak a legjobbnak, megelőzve Mihályi és a kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola csapatát. A focisták versenyében a széchenyisek végeztek az élen, a Pátzay és Mihályi csapatai előtt.

Másnap a kapuvári (Berg) vízi erőmű felújított környezetét adták át, és az itt már csaknem ötszáz éve működő vízimalomra emlékeztető táblát helyeztek el. Itt dr. Biró Péter polgármester mondott avatóbeszédet.
A mi Kis-Rábánk című ankéton Kovács Mihály vízügyi szakaszmérnök történelmi áttekintést adott a folyó kialakulásáról, annak koronkénti hasznosításáról. Kiemelte: a folyó kezdetben a vízimalmok működtetését szolgálta, de szerepe volt a térség árvízvédelmében, később öntözőfőművé alakult, s jelenleg többek között a Hanság ökológiai és természetvédelmi vízigényét is biztosítja. Hangsúlyozta: a folyó megőrzéséhez a települések összefogására van szükség, hiszen a Kis-Rába a kezdetetektől fogva a térség „ütőere" volt.

Csiszár Attila néprajzkutató kiemelte: a Kis-Rábának a középkorban katonai védelmi szerepe is volt. A folyó kezdetben a nyugati gyepű védelmi rendszerének részét képezte. A Rákócziszabadságharc bukását követően a kapuvári vár és ezzel a Kis-Rába védelmi szerepe megszűnt, ellenben változatlan maradt gazdasági jelentősége. Viszonylag nagy esése elegendő energiát biztosított a malmok működtetéséhez, vize Beledtől Kapuvárig egykor tíz malmot hajtott. A Kis-Rába malmainak többsége az államosítás után egy ideig még működött, későbbi elhamarkodott lebontásukkal szegényebb lett a Rábaköz építészeti öröksége és ipartörténete.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lemondanak az Arany-iskoláról

A megyei közgyűlés nem adja vissza Csornának az Arany János Általános Iskolát és Speciális… Tovább olvasom