Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Lesz-e élet a Ringán túl?

A Ringa nélkül maradt rábaközi disznótartók egyelőre piacot keresnek állataiknak, vagy a leépítésen gondolkodnak.

Abban egyetértenek, hogy a bajok eredete a Ringa vezetőiben keresendő. Mint lapunkban csütörtökön beszámoltunk,  felmentették a munkavégzés alól a kapuvári Ringa-gyár vágó- és darabolórészlegének dolgozóit. A rábaközi sertéstenyésztők előtt ez a hír tiszta jövőképet rajzolt: ha nincs vágás, nincs felvásárlás, mehetnek disznóikkal, ahova akarnak. Igaz, ehhez a helyzethez már az elmúlt hónapokban hozzászokhattak a gazdák, hiszen szerződés ide, szerződés oda, a Ringa rt. ebben az évben már amúgy sem teljesítette a megállapodásokban vállaltakat. Egyes vélemények szerint a Ringa rt. megszűnése, eladása padlóra küldheti a nyugati régió mezőgazdaságát, legalábbis sertéságazatát.
Veszkényben Pintér Gyula huszonöt éve „disznózik", idén volt az első olyan év, amikor nem a Ringával kötött szerződést, így ő már tudja, milyen az élet a „Ringán túl".

– Év elején lecsúsztam a szerződéskötésről és hiába érdeklődtem, nem álltak szóba velem – vázolta helyzetét a veszkényi gazda. – Miskolcra, Szombathelyre értékesítettem az állatokat, igaz, egyszer a kapuvári gyár is vett tőlem vagy harminc darabot, biztosan nagyon megszorultak akkor. Az elmúlt egy-másfél évben már látszott, hogy valami nincs rendben a cégnél, nem volt folyamatos a felvásárlás, csökkentek az árak, ilyen gyalázatos időszakunk még nem volt. Mostani helyzetem bizonytalan, hiszen biztos piacom nincs, így már-már a teljes leálláson gondolkodom.

Szeged, Miskolc messze

Sárvári Ferenc szintén Veszkényben és szintén huszonöt éve tart sertéseket, évente háromszáz darabot adott le, mindig a Ringához. Tavaly az egykori téesztelepen vásárolt területet, ahol komoly beruházásokat tervezett, gabonatárolót, istállót. A kialakult bizonytalan helyzetben azonban egyelőre nem vág bele az építkezésbe.

– Bővíteni szerettem volna, hiszen öt kilométerre vagyunk a gyártól, ami biztos felvevőpiacnak tűnt. A fejlesztést azonban lehetetlenné teszi az üzem bezárása. Most a piacszerzés nehéz napjait éljük, hiszen a környéken más felvásárló-feldolgozó nincs, Szeged, Miskolc pedig messze van.

Sárvári Ferenc elmondása szerint az év első két hónapjában még nem volt probléma, aztán áprilisban, májusban már nem kellett a Ringának a disznó. Az állatok közben megnőttek, túlsúlyosak lettek és amikor végre találtak piacot, leadáskor annyit sem kaptak értük, amennyibe a tartásuk került. A Ringa rt. tehát gyakorlatilag szerződést szegett, ám következménye ennek még sincs. A termelők erre is megadják a magyarázatot.

– A megállapodás csak a termelőkre nézve tartalmaz feltételeket, ha mi nem szállítjuk a lekötött mennyiséget, darabonként megkötbéreznek bennünket. Ám a szerződésben ravaszul azt is leírták, hogy ők viszont nem kötelesek felvásárolni ugyanezt a darabszámot. A cég vezetői pedig még annyira sem méltatták a gazdákat, hogy szóba álljanak velünk. Hiába volt például Csornán is fórum, amire ők is meghívást kaptak, nem akartak, vagy talán nem mertek eljönni – panaszolta Sárvári Ferenc. – A felvásárlás körüli bajokat csak fokozta, hogy külföldről hozták be a lefagyasztott húst olcsón, a mi minőségi termékünk pedig nem kellett, pedig nem szedett-vedett húst állítunk elő, minősített telephelyekről szerezzük be a malacot és a takarmány is megfelelő. Vagyis az import miatt szorult a kötél a magyar paraszt torkán.
 
Már júniusban bajok voltak

Horváth László szinte ugyanazon a véleményen van, mint veszkényi kollégái. Az osli termelő évente száz-százötven disznót hizlalt, évtized óta a Ringával volt kapcsolatban. Az elmúlt években fejlesztette gazdaságát, hiszen ő is bízott abban, hogy a kapuvári gyár biztos felvevőpiacot jelent.
„Már júniusban, júliusban éreztük, hogy baj van, hiszen a vállalat a szerződéses mennyiséget sem vette át. Azt hiszem, a Ringa mostani vezetői már régóta készültek azokra a lépésekre, amiket most megtettek és ami lehetetlen helyzetbe sodorta a sertéstartókat."
 Horváth László osli tenyésztő

Horváth László ezen a hétvégén akart szállítani, de már tudja, hogy ez nem jön össze. A kapuvári gyárral kapcsolatban úgy vélekedik, hogy olyan befektető kezébe kell adni a céget, amelyik folytatná a vágást. Ezenkívül azt is fontosnak tartja, hogy a termelők is beleszólást kapjanak az üzletmenetbe.

– Hallani, hogy van dán érdekeltségű befektető, ám én félek attól, hogy a külföldi tulajdonos megint csak nem a magyar parasztot akarja helyzetbe hozni, hanem kintről szállítaná a disznót, esetleg olyan korszerű sertéshizlaldát épít, amely leköti a kapuvári gyár kapacitását. Akkor már viszont a fogyasztókkal is megfizettetik a ma még olcsó külföldi húst és a pénz nem a magyar parasztoknál marad, hanem a holland és a dán termelőknél.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átalakult a rábaközi SZDSZ

Szervezetileg átalakult a 6. számú választókörzetben a Szabad Demokraták Szövetsége. Az eddigi… Tovább olvasom