Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

Laptopból ölgép, mobiltelefonból zsebrecsegő

Csorna - Veszélyben vannak a magyar tájnyelvek. A fiatalok nem használják, sőt, nem is értik szűkebb lakóhelyük ősi szavait. Igaz ez a Rábaközre is. Az első Kárpát-medencei „tájnyelvversenyt" mégis csornai diákok nyerték meg.
Csornai diákok nyerték meg a Kárpát-medencei magyar tájnyelvi vetélkedőt Széphalmon. A versenyt az Írók Alapítványa és a Magyar Nyelv Múzeuma rendezte a Magyar Írószövetség együttműködésével. Fővédnöke Jókai Anna volt. A csornai tanulókat Gecsei Edit, a Széchenyi-iskola tanára készítette fel.

– Még soha nem volt olyan, hogy a Kárpát-medencében élő, tájnyelvet beszélőket összehívják – mondta el a Kisalföldnek Gecsei Edit.

– Annak idején Kiss Jenő nyelvészprofesszor tájszótárát dolgoztuk fel tanítványaimmal egy kutatás során. Arra kerestük a választ, hogyan lehetne az oktatásba beépíteni az általa leírtakat. A mostani verseny legfontosabb kérdése az volt, hogy globális világunkban észreveszik-e a gyerekek, hogy a magyar nyelv tele van idegen kifejezésekkel. Próbáltuk a ma már mindennapos idegen szavakat megfelelő magyarral helyettesíteni.

Cél volt az is, hogy a gyerekek ne szégyelljék, ha tájnyelven beszélnek. A tájnyelv ugyanis mindig egy kisebb közösségé.

Összetartó, éltető erő, persze kérdés, hogy ez még ma is igaz-e. Ha igen, hogyan lehetne továbbadni, hogy ne vesszen el anyanyelvi kincsünk – fogalmazott a csornai pedagógus.

A szakember szerint a tájnyelv megmaradása környezetfüggő. Nagyon sok múlik a családon, a pedagógusokon.

Gecsei Edit a rábaközi tájnyelvet értő tanítványaival, Bognár Zsófiával, Nyiri Klaudiával és Székely Cintiával.
Gecsei Edit a rábaközi tájnyelvet értő tanítványaival, Bognár Zsófiával, Nyiri Klaudiával és Székely Cintiával.

– Szükség lenne olyan eszközökre, melyek felkeltik a tanulók érdeklődését. Nagyon nehéz ugyanis motiválni a gyerekeket a megismerésére. Arany Jánost például szinte lehetetlen tanítani, mert a mai fiatalok nem értik szavait, szófordulatait. De nem kell távolra menni. A Rábaköz tájszavai is elvesznek. Manapság az általános iskolások már nem tudják, mi is a zsompor, a csiripiszli. Egy nemzedék úgy nőtt fel, hogy ezeket a szavakat nem használták.

A csornai Széchenyi-iskola csapata – Bognár Zsófia, Nyiri Klaudia, Székely Cintia – a rábaközi tájnyelvet ismerte meg tüzetesebben az elmúlt hónapokban.

– A mi tájnyelvünk „í-ző", „l-ező", nincsenek benne hosszú magánhangzók, és az i betű előtt a gy, az ny és a ty hangok vannak. A versenyen feladat volt egy mese, rege előadása hazai nyelvjárásban. Mi a Hany Istókot, illetve falucsúfolókat választottunk – ismertették a feladatokat a csornai lányok.

Magyar nyelvű újságcikkeket is lefordítottak „magyarra". Idegen kifejezésekre kellett magyar megfelelőt kitalálniuk. Így lett a laptopból ölgép, a kreatívból agytraktor, a mobiltelefonból zsebrecsegő.

Kiss Jenő akadémikus szerint a csornai diákok új szavait nyugodtan átvehetné a magyar köznyelv. A versenynek egyébként tapasztalata, hogy az idegen kifejezések egyre nagyobb teret hódítanak nyelvünkben. A folyamatot megakadályozni nem lehet, de mérsékelni igen.

– Az idegen szavakra elsősorban a különböző szaknyelvek miatt van szükség. Többet mással nem lehet helyettesíteni, nemzetközileg elfogadottak. Arra azonban törekedni kell, hogy amit lehet, magyarul mondjunk. A nyelv szépségét, ízét őrizzék meg ezáltal – jegyezte meg Gecsei Edit.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Házánál várták az egyik elkövetőt

Kapuvár–Kaposvár - Két kaposvári férfi kéredzkedett be egy nyolcvannégy éves kapuvári néni… Tovább olvasom