Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Kútcsonkok Petlenpusztán

Hatvanhat évvel ezelőtt olajat kerestek Bogyoszló határában. A korabeli szakvélemények szerint a falu külterületén hatalmas és gazdag olajmezőket találtak. Akkoriban ennek markáns gazdasági kihatásait emlegették. Ám jött a világháború.
A határban: Csonka Karcsi bácsi a volt petlenpusztai fúrótornyok helyét mutatja.
Szenzációs eseményről számolt be a Győri Nemzeti Hírlap 1938. január 6-án: hatalmas olajmezőre bukkantak Bogyoszló határában. A korabeli cikkben arról is írnak, hogy annak idején „nagy mértékben kezdték meg a Sopron megyei olajkutatásokat, amelyek már több kisebb eredményre is vezettek". Bogyoszló külterületén például gazdag olajmezőt találtak, amelyről Papp Sándor akkori főgeológus így nyilatkozott: „az olajkutatások várakozáson felüliek és gazdasági kihatásuk egyelőre fel sem becsülhető".

Hiába voltak azonban nagy reményekkel a szakemberek, a „gazdasági kihatás" elmaradt. A kutatófúrások valamilyen okból véget értek. Ma már csak az úgynevezett Petlenpusztán kutak maradványai tanúsítják, hogy valamikor olajat kerestek Bogyoszlón. Hatvanöt év távlatából a helybeliek úgy emlékeznek, talán a közelgő háború miatt vonultak le a területről a kutatók.

A falubeliek örültek

A ma hetvennégy éves Csonka Lajos édesapja kocsmáros volt abban az időben, így Lajos bácsi jól emlékszik arra, hogy a fúrásoknál dolgozó munkásokat milyen jól megfizették.

– Valósággal szórták a pénzt az ott dolgozók, de a külföldiek sem voltak különbek, ha jól emlékszem, amerikaiak voltak – idézte fel az évtizedes eseményeket Lajos bácsi. – Jól megfizették a munkásokat, bogyoszlóiak is dolgoztak a fúrásokon, Nagy Jenőre és Horváth Lajosra emlékszem, akiket először mint fuvarosokat foglalkoztattak. Pk a kapuvári állomásról hordták ki a csöveket, szerszámokat. Ezután ők közvetlenül a kutakhoz kerültek. A külföldieket családoknál szállásolták el.

 Úgy tudom, találtak is olajat a határban, de azt hiszem, a háború akadályozta meg a további munkálatokat. Gyerekként mi is gyakran kimentünk a tornyokhoz „tátogatni". Mondhatom, hatalmas építmények voltak. Különösebben nem foglalkoztak velünk, nyugodtan járkálhattunk és játszhattunk a kutak közelében, mert a mérnökök és a munkások is nagyon barátságosak voltak. A falubeliek amúgy örültek a fúrásoknak, kicsit felpezsdült itt az élet és az sem elhanyagolható, hogy nagyon is jól kerestek az emberek.

Gőzgépekkel hajtották

A szintén Bogyoszlón élő Csonka Károly legénykedett, amikor a külföldiek a faluban jártak. Igaz, szerinte nem amerikaiak voltak, hanem angolok.
– Emlékszem, gulyásgyerek voltam, amikor először jártak itt a mérnökök és próbafúrásokat végeztek Petlenpusztán. Utána nem sokkal teljes szerelvényekkel érkeztek, és hozzálátták a kitermeléshez – mesél a nyolcvankét éves Karcsi bácsi. – A tornyokat gőzgépek hajtották, jó páran dolgoztak a fúrásokon a helyiek közül is. A szárföldi és a kapuvári vasútállomásra érkeztek meg a szükséges felszerelések, onnan fuvarozták ki Petlenbe. Mi, fiatalok általában vasárnaponként mentünk ki, és nagyon kíváncsiak voltunk, hiszen ilyent addig nem látott senki a faluból.
Hogy mi lett volna, ha nem jön közbe a háború és a fúrásokat folytatják, nem tudni.
Karcsi bácsiban megmaradt egy nóta is abból az időből: „Délelőtt van csőberakás, délután meg megy a fúrás, vasárnap."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A piac sztrájk miatt elmaradt

Háborognak a csornai „használt cikkes” romák a piacon uralkodó állapotok miatt.… Tovább olvasom