Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 4°C

Kuruc brigadéros és törvénytudós

Rábacsécsény és a befolyásos Sibrik család sorsa évszázadokon keresztül kapcsolódott egymáshoz. Megannyi történet, épített emlék fűződött a nevükhöz. A család a múlt században tűnt el a faluból.
A csécsényi temetőben a Sibrik-sírkeresztek emlékeznek a családra.
Rábacsécsény és a helybeliek sorsa évszázadokon keresztül összeforrt a falut birtokló Szarvaskendi és Óvári Sibrik család sorsával. A nagy hatalmú família egykori jelenlétére ma már csak a temető megkopott sírkövei emlékeztetnek, illetve az a gazdatiszti épület, amely a község közepén ma étteremként működik. A Sibrikek nyomát kutatva először ebbe a házba térünk be, ahol a múlt részleteit Kovács József polgármester meséli el.

Mesél a helytörténész- polgármester

A település első embere helytörténész is. Annak idején részt vett a Rábacsécsény című, a község történelmét feldolgozó könyv anyagának összegyűjtésében.

– Rábacsécsényben két kastély is volt valamikor, az egyik a templomtól mintegy kétszáz méterre állt. Az volt a Sibrik család ősi fészke, barokk stílusban épült az 1600-as években – kezdte Kovács József. – A háború alatt a szovjetek verték szét, a tető anyagából hidat csináltak és azon jöttek át a tankok a Rábán. A maradékot a falubeliek hordták el, sok melléképületet húztak fel belőle, de a község kultúrházát is a kastély tégláiból emelték.

A Sibrikek gazdatiszti épülete szintén a templom közelében, dombon épült, hatalmas, az utcafronton hosszan elnyúló kúria volt. 1900-ban azonban leégett, lebontották és a még használható téglákból húzták fel a ma álló házat. Tizenhetedik századi pincéje azonban megmaradt eredeti állapotában és a háború alatt igencsak jó szolgálatot tett.

Az asszonyok védelmezője

– 1945-ben, amikor a szovjetek ideértek, a csécsényi lányok és asszonyok itt rejtőztek el. A rábaszentmihályi káplán, Horváth-Dóri Imre maradt velük, vele imádkoztak és ő óvta őket. A katonák azonban rátaláltak a rejtekhelyre és nem sokon múlt, hogy a fiatal káplán úgy járjon, mint Győrben Apor püspök. P is az asszonyok védelmére kelt és már-már agyonlőtték. Ám egy román tiszt kiparancsolta a katonákat, így mentve meg a káplán és talán a rábacsécsényi nők életét is – idézte a régiektől hallott emlékeket a helytörténész-polgármester.

– A községben egyébként minden jelentősebb épület a Sibrik családhoz kötődött, működött itt például cukorgyár is. A polgármesteri hivatal, a posta és a környékbeli épületek is mind a család lovardája, raktárai, gazdasági épületei voltak. A templom építését is nagy összeggel támogatták.

Kovács Józseftől megtudtuk: a Sibrik család leszármazottai ma Franciaországban és Angliában élnek, a francia rokonok jártak is Rábacsécsényben, keresték a kastélyt a rendszerváltást követően és meglepődve hallgatták, hogy az ősi fészek a háború alatt elpusztult.

Dicső ősök és

a Kisfaludyak


1527-ben Sibrik Osvát királyi tanácsos és felesége, Dancs Katalin kapták meg az uralkodótól a csécsényi birtokot Faddal és a tényői pusztákkal együtt. A Sibrik ősök között volt végvári kapitány és a jeles törvénytudó, Gergely. Sibrik Miklós II. Rákóczi Ferenc bizalmas embere volt, társa a bujdosásban, Mikes Kelemen többször is említi leveleiben „Sibrik apánkat". Miklóst a fejedelemmel együtt temették el Kassán. Lánya, Mária és férje, Kisfaludy László nagyszülei voltak a két költőnek, Károlynak és Sándornak, akik így harmadik unokatestvérei Deák Ferencnek.
A haza bölcse, Deák Ferenc rokoni szálakkal kötődött Rábacsécsényhez, hiszen édesanyja Sibrik Erzsébet volt. A hagyomány szerint Deák nagyapja, a megyei alispán Sibrik Antal, hatlovas hintón járt be Csécsényből megyeházi hivatalába.

Családi sírkereszt

– Bizonyítékunk nincs arra, hogy Deák Ferenc járt a településen, de ez szinte biztos, hiszen győri diákként elképzelhetetlennek tartom, hogy ne látogatta volna meg rokonait vagy nagyszülei sírját – anekdotázott Kovács József. – Ez a sír egyébként szintén a háború alatt elpusztult a szovjet katonák keze által, ki tudja, mit kerestek vagy találtak, de teljesen kifosztották a kriptát. A községbeliek aztán betemették és a helyére együtt helyezték el a család sírkeresztjeit. Sibrik Antal carrarai márvány keresztjét pedig a múlt században, a hatvanas években lopták el. A família különben az emlékek szerint a XIX–XX. század fordulójától kezdődően folyamatosan vesztett befolyásából és végül elszegényedett, Rábacsécsényben csak az idős családtagok maradtak, főképp asszonyok.
Kovács József szerint a hagyomány arról is szól, hogy sok jó mellett a Sibrikek a falu jövőjét alaposan befolyásolták egy rossz döntésükkel.
– Annak idején a tervek szerint Győrt és Sopront a Rába mentén közút és vasút kötötte volna össze, ezt azonban a Sibrikek megvétózták, mert nem szerették volna, ha a vasút a földjeiket feldarabolja. Hogy ebből mi az igazság, nem tudni, de a falubeliek így tartják – foglalta össze a polgármester.

Anekdoták szájról szájra

A Sibrikekről a faluban sok történet szállt szájról szájra. Eszerint az egyik Sibrik akkora úr volt, hogy kardos huszár lovagolt hintója mellett. Ha valaki nem tért ki előle időben, akkor azt megkardlapoztatta. Vagy a másik: az urak nem ismerték saját jobbágyaikat, ezért megkülönböztetésül megparancsolták, hogy egyikük jobbágyai kék, másikuké piros, harmadikuké zöld sapkát hordjanak. A legenda azt is megtartotta, hogy cselédeikkel jól bántak az amúgy pallosjoggal rendelkező földesurak. Erre bizonyíték, hogy a Sibrikek nemegyszer keveredtek jobbágyszöktetési perbe a szomszédos birtokosokkal.

A haza bölcse vőfély volt

Sibrik Antal (Deák Ferenc nagyapja) első felesége halála után másodszor is megnősült, felesége Keresztury Julianna lett. Ebből a házasságból hat fiú és négy lány született. Egyikük, Ágnes feleségül ment Potyondi István szilsárkányi földbirtokoshoz, esküvőjüket Rábaszentmihályon tartották, Ferenc nagybátyja, aki csatári apát volt, celebrálta a szertartást, melyen vőfélyként vett részt Deák Ferenc is.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hírnevünk kezd rosszabb lenni, mint lehetne

Boross Péter szerint a két nagy pártnak az az érdeke, hogy az MDF ne legyen sikeres. Az… Tovább olvasom