Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 8°C Még több cikk.

Kultúrházak helyett integrált terek

A rendszerváltás körüli „diszkó, termékbemutató, asszonytorna" program-triumvirátus után egyre több helyen a civilek próbálják programokkal megtölteni a falusi kultúrházakat.

A hagyományos értelemben vett kultúrházi működés egyre inkább a múlté a Rábaköz kistelepülésein. A falvak egy részében a megszűnő iskolával együtt eltűntek a kulturális élet szervezői is. A rendszerváltást követően a vidéki „műv. házak" fenntartását jobbára a faluba látogató vásározók, a ritka diszkók, zenés programok, az asszonytornák bérleti díjaiból biztosították. Mára a művelődési házak uniós pénzekből úgynevezett integrált közösségi terekké lettek.

– A vidéki kultúrházak működési ívének érzékeltetésére azt mondhatom, hogy a szövetkezeti közgyűlésektől jutottunk el a ritka, de nívósabb rendezvényekig. A hetvenes évekbeli fénykor óta a látogatók száma folyamatosan csökken – vélekedett a bogyoszlói Sebestyén Katalin, aki negyven évet dolgozott a közművelődésben. Elmondta: a vidéki kultúrházak jó része a hatvanas években csak a helyi téeszek éves közgyűlésein telt meg. Egyébre sem forrás, sem igény nem volt. A hetvenes évektől a falvakban is növekedett az igény egy-egy „haknielőadásra", létrejöttek az öntevékeny civil körök, megtartották az állami ünnepeket is, ám a házak állaga ekkortól rohamosan romlott. Többek közt a nagy terek drága fűtésének hiányában.

Kiállításokat is szerveznek az évente 5-10 ezer látogatót fogadó beledi művelődési házban.
Kiállításokat is szerveznek az évente 5-10 ezer látogatót fogadó beledi művelődési házban.

– Egy-egy faluban akkor maradt meg a közművelődés, ha volt egy „szent őrült", aki magára vette a helyi népművelés ügyét – tette hozzá Sebestyén Katalin. Ezek az intézmények a ’80-as évekre további forrásszűküléssel számolhattak, bevételeiket diszkókból, egyéb tömegrendezvényekből tudták csak bővíteni. – A ’90-es évektől jelentek meg a falunapok, melyek aztán újra közönséget hoztak a kihasználatlan kultúrházakba – mondta a bogyoszlói szakember.

– A hagyományos éves ünnepeinket csak a kultúrházban tudjuk megtartani, lévén a legnagyobb befogadótér a községben – mondta Módos Ferenc himodi polgármester. Ezeken kívül nincs állandó rendezvénye az egykor csendőrlaktanyaként funkcionáló épületnek. Mivel fenntartása a helyi költségvetést terheli, kellett egy civil szervezet – a nyugdíjasklub –, amely programokkal tölti meg az épület egy részét. Ám igyekeznek újra idevonzani a községi fiatalokat is.

– Intézményünk az utóbbi években több átszervezést ért meg, jobbára a fenntartó változott – kezdte Pallag Jánosné, a jelenleg Beledi Általános Művelődési Központ (BÁMK) néven működő intézmény művelődési házának vezetője. A helyi kultúrház funkciói a rendszerváltást követően nem nagyon változtak, ám a szakember annyit hozzátett: egykor több gyermekkel több szakkör és foglalkozás zajlott e falak közt. Az évente 5–10 ezer látogatóval számoló művelődési ház költségvetését – 9–10 millió forintot – a kisváros biztosítja, ám ezt egyéb forrásokból – a vásározók bérleti díjából például – ki kell egészíteni.

A csökkenő lélekszám rányomta bélyegét a szomszédos falu, Edve kultúrházának működésére. Imre László polgármester szerint a különböző ünnepi rendezvényeket maga szervezi az itt lakó, ám máshol iskolába járó gyermekek bevonásával. Az épület ugyancsak otthont ad a hivatalnak, a könyvtárnak és az orvosi rendelőnek is.

– Szinte csak a több embert vonzó ünnepeinket rendezzük a falu „hivatalos" kultúrházában. Minden másnak a faluház ad otthont, melyet pályázati pénzből integrált közösségi térré alakítottunk – tájékoztatott Csitei Gábor mihályi polgármester. 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vendéglátókat keresnek

Tíz éve, 2004-ben kötött testvérvárosi megállapodást a csornai önkormányzat a német Sinzing… Tovább olvasom