Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

Környezetvédelem és EU-elvárás

Csornán harminc évvel ezelőtt kezdődött a szennyvíztisztítás. Három évtized múltán a térség tizennyolc településén befejeződött a csatornázás, és ma már újabb községek várnak a fontos beruházásra.
A Pannon-Víz rt. csornai üzemmérnöksége negyvennégy településen szolgáltat: közülük tizennyolc csatornával ellátott, Rábaszentmihályon és Kisbaboton most építik a szennyvízelvezető rendszert és a tervek szerint az idén be is fejezik.

Bősárkány térségében kilenc község vár arra, hogy állami támogatáshoz jusson – már háromszor pályáztak eredménytelenül –, de más önkormányzatok tervei között is szerepel a csatornaberuházás.
Déri István, a csornai üzemmérnökség vezetője felidézte, hogy a Rábaközben a hatvanas évek végén kezdtek hozzá a vezetékes ivóvízellátó rendszer elkészítéséhez. Ez a munka a kilencvenes évekre fejeződött be.

A szennyvíztisztítás 1974-ben kezdődött Csornán, napi ötszáz köbméter kapacitású tisztítótelep építésével. Elsőként a belvárost és a lakótelepeket csatornázták, a hálózat bővítésével egy időben a tisztító kapacitását is növelni kellett, ez a beruházás 1987-re fejeződött be. Aztán a kilencvenes évek elején vált országosan is jelentős feladattá a csatornázás, szennyvíztisztítás. Elkezdődött a tíz települést érintő Szany és térsége csatornarendszer építése. Ezt követte Csorna teljes csatornázása és Farádon is elkészült a rendszer. Két éve aztán átadták a Kóny térségi hat település csatornahálózatát és az ehhez tartozó tisztítótelepet. Ezek után joggal vetődött fel a kérdés: a lakosság mil yen arányban veszi igénybe a csatornahálózatot?

– Azt tapasztaljuk, hogy a rákötéseket inkább a nagyobb vízfogyasztású helyeken szorgalmazzák – mondta Déri István. – Az is igaz, hogy a komfortfokozat fejlődésével növekedett a háztartások vízfelhasználása, s ezáltal a szennyvízkibocsátás. Ám a kiengedett szennyvíz nem zárt gyűjtőbe, hanem szikkasztókba került és közvetlenül szennyezte a talajt. Olyannyira, hogy a települések alatt szennyezett, összefüggő talajvízzóna alakult ki, ennek hatására az ásott és fúrt kutakban nitráttal erősen szennyezett volt a víz.

A negatív hatásokat a zöldségfélékben is kimutatták, és ez leginkább a csecsemőket veszélyeztette.
– Közben az elzsírosodott szikkasztókból egyre gyakrabban kellett szippantani. Ezt megelőzendő egyesek a kertekbe engedték a szennyvizet. Tehát a környezet védelme és a szigorú uniós elvárásoknak való megfelelés is közrejátszott abban, hogy csatornarendszerek épültek.
Az üzemmérnökség vezetője szerint mindenkinek az az érdeke, hogy a csatornázott településekről – ahol jelenleg 65,4 százalék a rákötések aránya – minden szennyvíz a tisztítóműbe kerüljön.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerdáig egyeztetnek a képviselők

A csornai önkormányzat bizottsági elnökei bizakodnak: szerdán már lesz elfogadott költségvetése a… Tovább olvasom