Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Kiírta magát Osli élő emlékezete

Osli emlékei címmel nemrég jelent meg Nagy Mihály írása szülőfalujáról.

Az idős férfi napjainkig emlékezik szinte minden helyi történésre, ám lapunknak azt mondta, emlékeit mára kiírta magából, most már inkább csak beszélget... a Kisalfölddel is.

Tősgyökeres osliként, szinte a „kert végéből" kitekintve írta meg szülőfalujának közelmúltját az osli Nagy Mihály. A napokban nyolcvanötödik születésnapját betöltő férfi helyi, napszámos családba született és ahogy lapunknak megjegyezte, akkoriban egy osli gyermeknek nem is volt sokkal több lehetősége, mint szülei nyomdokain haladni. Ezek pedig csakis az Esterházy-birtokra korlátozódtak akkoriban.

– Már tizenöt évesen elismert kaszás voltam, hívtak is dolgozni mindenfelé – mesélte Miska bácsi. Az élet azonban másképpen alakította a fiatal osli gyermek további sorsát, beleszólt az életébe a második világháború.

Nagy Mihály: Máig szívesen hallgatom Osli hétköznapi történeteit.
Nagy Mihály: Máig szívesen hallgatom Osli hétköznapi történeteit.


– Már gyermekfejjel megtapasztaltam mindkét oldalt, voltak a faluban németek, oroszok is – mondta. A katonák állandó jelenléte persze nem csak szomorúságot hozott Osliba. – Volt akkoriban egy gazda, aki a kecskéjét akarta levágni, ám elsiette a vágást, az állat kiszabadulván rátámadt a hentesére, aki körbefutotta a falut. Az egyik német katona ezt látván kétszer rálőtt – rosszul – a megvadult állatra, mely hagyván a hentest, szarvával a katona felé fordult és azt is megkergette – emlékezett Nagy Mihály.

A hadiszerencse fordultával később az orosz katonák lovait etette, ezzel Ausztriába is „útlevelet" váltott, majd társával hazaszöktek.

– Ezt követően folytattam a gazdálkodást, húszéves is elmúltam, mire újra tanulásra adtam a fejem. Már harmincöt voltam, amikor Kapuváron felkértek tanácselnöknek – mondta Miska bácsi, aki nem feledte osli gyökereit, előbb bevezettette a vizet szülőfalujába, mint ahogy az Kapuváron is elkészült volna.

Nagy Mihály 12 évig vezette a Hanság fővárosát, majd saját kérésére távozott a városházáról, melyet az osli szövetkezetre váltott. – Talán közelebb voltam az enyéimhez, a szövetkezetből mentem aztán nyugdíjba is, ám a tétlenséget ott sem bírtam – tette hozzá. A nyugdíjasévek mellett vállalkozott és beszélgetett az osliakkal, utóbbiból született aztán az „Osli emlékei" című könyv.

Manapság egyre több dologra és egyre kevesebb névre emlékezem – mondta a Kisalföldnek Miska bácsi. Kiemelte, történetekkel a mai napig el van látva, ám úgy véli, az osli könyvvel kiírta magából, amit szeretett volna az utókorra hagyni. A falu „élő emlékezete" azonban a mai napig megmaradt, Miska bácsi napjainkban is szívesen hallgatja szülőfalujának hétköznapi meséit.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ikrek után újra ikrek

Az első leány ikerpárt alig három esztendő múltán újabb ikrek – egy kisfiú és egy kislány… Tovább olvasom