Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 7°C Még több cikk.

Kiásták a bronzkori falut

Enese - Száz-százötven lakosa volt 3200 éve annak a késő bronzkori falunak, amelyet most ástak ki a régészek Enese mellett.

Befejeződött a megelőző feltárás a 85-ös főút enesei elkerülőjének nyomvonalán, a régészek csütörtökön ˝adták vissza˝ a terepet. A kivitelezést hamarosan megkezdi a munkát közbeszerzési eljáráson áfával együtt 7,2 milliárd forintért elnyerő, a Colas Építő Zrt. és a Lavinamix Építő Kft. alkotta konzorcium.

Egry Ildikó, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat ásatásvezető régésze a Kisalföldnek tegnap az Enesét Lébénnyel összekötő út melletti helyszínen elmondta, hogy még az utolsó napokban is rejtett meglepetést a föld. Egy sövénykútra bukkantak, amelynek oldalfalát – nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozza a bedőlést – sűrűn font, agyaggal betapasztott vesszővel bélelték. Ilyen víznyerő helyet mindössze négyet-ötöt tártak fel eddig Magyarországon.

Szinte biztosan az ott elterülő, hozzávetőlegesen 3200–3300 évvel ezelőtt létezett késő bronzkori falu közösségi kútját találták meg. Környékére pallókat fektettek az akkori emberek, hogy száraz lábbal tudják megközelíteni. A kútban nyolc-tíz edény darabjait találták meg a régészek. A faanyagból és a szerves anyagokból a tudósok modern kormeghatározási módszerekkel évszázadra pontosan meg tudják majd mondani a település korát.

Enesénél: Egry Ildikó ásatásvezető régész egy edénydarabot mutat, ami a most feltárt sövénykútból került elő. Fotó: Bertleff András
Enesénél: Egry Ildikó ásatásvezető régész egy edénydarabot mutat, ami a most feltárt sövénykútból került elő. Fotó: Bertleff András

Az már most biztos, hogy a két hektáron elterülő falut – szakkifejezést használva – az urnamezős kultúra népessége hozta létre. Egry Ildikó szerint mintegy száz-százötvenen lakhatták, amit onnan sejtenek, hogy huszonöt-harminc ház nyomait tárták fel. Ezek északnyugat–délkeleti tájolásúak és háromszor hatméteresek voltak, falait pedig oszlopok közé font, agyaggal tapasztott sövény alkotta. Az élelmet feltehetően a házak között csoportban kialakított vermekben tárolták, és számos szabadtéri kemencét használtak.

Kiderült az is, hogy a területet az utóbbi három évezredben nem lakták. Előtte viszont igen: több mint ötezer éves rézkori és négy és fél ezer éves kora bronzkori házak nyomait is feltárták.

Ilyen víznyerő helyet mindössze négyet-ötöt tártak fel eddig Magyarországon.

Olvasóink írták

  • 2. bugriskin 2009. július 05. 05:41
    „Lehet,hogy pár ezer év múlva találnának egy "moderátor múmiát" közpénzen? Vajon megérné mutogatni egy múzeumba?”
  • 1. bugriskin 2009. július 03. 15:00
    „No, most aztán micsoda gazdag lett ettől az országunk! Hát igen a múltból lehet tanulni! Akár ezt az országot vissza is lehet vezetni a kőkorba is! Lehet hogy ott és, akkor humánusabban bántak az embertársaikkal mint manapság. Gondolva azokra akik nem bírtak már lépést tartani az akkori követelményekkel. Egy jól irányzott kőbalta ütés és elvolt rendezve. Gödör meg volt, akkor is bőven mint manapság van az efféle turkálások miatt az építkezések előtt!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árvízveszély: hidakat zártak le a Rábaközben

A következő napokban némi vízszint emelkedésre, aztán lassú apadásra számíthatnak a Rába rábaközi… Tovább olvasom