Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 24°C Még több cikk.

Kevés a külföldi cég a Rábaközben

A külföldi befektetők elkerülték a Rábaközt, így túl sok üzem nem létesült a környéken. Ahol viszont tevékenykedik ilyen, jól jön a befizetett iparűzési adó.
A rábaközi települések jó része költségvetési hiánnyal küszködik, sokuknak az intézmények fenntartása is gondot okoz. Az állami támogatáson és a különböző pályázatokon kívül bevételt csupán a helyi adók jelentenek, különösen az iparűzési. Ám, mivel a letelepedni szándékozó cégek elkerülték a térséget, jelentős nyugati tőke nem érkezett a tájegységre, így csak kevés község élvezheti az általuk fizetett adó előnyeit.

A hatvanmilliós hiányt fedezi

Beled két külföldi tulajdonú társasága együtt mintegy négyszáz dolgozót alkalmaz, nagy részük helybeli. A két cég összesen közel tízmillió forintnyi iparűzési adót fizet, a település polgármestere viszont azt mondja: ez a pénz a közintézményekre megy el.

– A két legnagyobb mellett még nyolc olyan vállalkozásunk van, amelyik egymillió forint feletti adót fizet. Ez jelentős bevételt jelent az önkormányzatnak. Igaz, fejlesztésre ebből sem igen futja – tájékoztatott Tompáné Balogh Mária. – A közintézmények működtetésére ugyanis 138 millió forint állami támogatást kapunk, ezzel szemben 192 millióba kerül a fenntartásuk. A különbséget semmi másból nem tudjuk finanszírozni, mint a helyi adókból, pedig az igazi az lenne, ha ezt a pénzt tisztán fejlesztésre, felújításokra költhetnénk.
Ráadásul a beledi polgármester szerint az idei évtől még egy teher nyomja költségvetésüket: az útfelújításokra évekkel ezelőtt felvett hitel törlesztését kezdik meg 2004-ben. Ez a fejlesztési keretük 46 százalékát teszi ki.

Mihályiban két kisebb, külföldi érdekeltségű cég tevékenykedik, összesen hetven embernek adnak munkát. A község vezetője szerint a kapcsolat az önkormányzat és a cégek között megfelelő.
– Pontosan teljesítik adófizetési kötelezettségüket és az általuk befizetett összeg sem elhanyagolható egy ekkora település költségvetésében. Ezt a pénzt elsősorban a pályázati önerőkhöz használjuk fel, mivel szinte ez az egyetlen többlet bevételi forrásunk – mondja Pap Lajosné polgármester.
– A külföldi cégek ezenfelül is támogatják falunkat, hiszen bármikor fordultam hozzájuk, adtak támogatást az iskolának, óvodának vagy a falunapi rendezvényeinkhez is hozzájárulnak.

Szany ipari település lett

A Rábaköz egyik legnagyobb foglalkoztatója ma már a szanyi Interfa kft. A bútoripari vállalkozás megjelenése alapvetően befolyásolta és terelte jó irányba a település életét.
– Annak idején a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatóintézete a térségfejlesztési rendszerben a mezőgazdasági falvak közé sorolta Szanyt. Szerencsére ez mégsem így lett, ami köszönhető az Interfának, így inkább vagyunk már ipari település – fejtette ki Tóth Károly, a falu polgármestere. – Ha a kutatók által vázolt jövőkép bejött volna, a falu lakossága körülbelül már csak a fele lenne. Így viszont megfordult a „világ", és amíg korábban a szanyiak jártak el Pápára, Csornára, Kapuvárra dolgozni, addig most ezekből a városokból jönnek hozzánk.
Tóth Károly elmondta: a cég több mint húszmillió forintnyi iparűzési adója a fejlesztés lehetőségeit jelenti a községben.

– Elsősorban a pályázatoknál használjuk fel önerőként az iparűzési adót, így azon szerencsés kevesek között vagyunk, akik tudtak fejleszteni az utóbbi időben, és ez hangsúlyozottan a cég letelepedésének eredménye. Ezzel együtt persze a szanyiak mint magánemberek is profitálnak a vállalat jelenlétéből, hiszen családok vannak, akik mindannyian ott találtak munkát maguknak – ismertette Tóth Károly.

Az ötéves mentesség lejárt

Enesén tevékenykedik a térség másik jelentős üzeme, amely autóipari beszállítóként szerez megrendeléseket.
A cég az önkormányzattal 1996-ban kezdte meg a tárgyalást a letelepedésről, a termelés pedig egy évvel később elindult. Mesterházy József polgármester azt mondja: a falu földrajzi fekvése és Győr közelsége mellett a befektetők döntését mindenképpen befolyásolta az akkori önkormányzat pozitív hozzáállása.

– Öt évig kapott a vállalat mentességet a helyi adó fizetése alól, ami már lejárt, így azóta rendesen fizetik az iparűzési adót – tájékoztatott a polgármester. – Ez nagy segítség a községnek, a baj csak az, hogy ezt a több millió forintot egyre inkább az intézmények működtetésére kell fordítanunk, pedig szívesebben költenénk például az utak, járdák felújítására.
Az üzem megoldotta a település, de a környék munkaerő-problémáit is, hiszen a Tóköz egész területéről, de Csornáról is járnak ma már Enesére dolgozni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Éjszakai razzia Kapuváron

Szombat éjjel a Kapuvári Rendőrkapitányság munkatársai, kiegészülve az APEH, a vám- és pénzügyőrség,… Tovább olvasom