Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Kerti kerékkel fogná be a szelet

Egy csornai egyetemista megvalósította álmát: családi házuk kertjében szélkerék termel energiát.
Ami sok település önkormányzatánál egyelőre csak terv, azt egy csornai egyetemista megvalósította: családi házuk kertjében szélkerék termel energiát. Soós Krisztián szerint a szerkezet képes a szükséges energiával ellátni otthonukat, ahhoz azonban, hogy az ehhez szükséges munkákat elvégezze, hiányzik az anyagi forrás.

– A házi szélerőmű lényege, hogy ingyenes energiához jussunk, az általam elkészített típus megtermeli családi házunk szükségletét – mutatta be „találmányát" Soós Krisztián, aki a mosonmagyaróvári egyetem élelmiszer-ipari szakának hallgatója. – Sajnos a rákötés egyelőre várat magára, mert a pénzem elfogyott. Édesanyám egyedül nevel bennünket az öcsémmel, így anyagi lehetőségeim behatároltak.
Krisztián szerint a szélkerék elkészítése közel sem került annyiba, mint amekkora összegekről például az interneten lehet olvasni. Idén márciusban kezdte el az építést és augusztusra lett kész. A munkában édesanyja és öccse, Dániel, illetve szakkönyvek és az internet segítette. Mindenki által hozzáférhető anyagokat használt fel összeszerelése során. A szerkezet hat méter magas, ami azért fontos, mert erre a méretre még nem kell építési engedélyt kérni. A propeller átmérője négy méter, hasznos felülete húsz négyzetméter. Teljesítménye egye-

lőre 300 watt, de az építő szerint a maximális kimenőteljesítmény 600 watt. A mozgásenergiát egy nagy áttétel adja át a generátornak, ami egy szerkezettel termeli a 220 voltos, 50 herzes áramot.
„ Úgy készítettem el, hogy a szélkerék a szélerősségtől függetlenül is működhessen, azaz szereltem fel energiatároló rendszereket. Ha tehát nem fúj a szél, akkor is képes energiával ellátni a lakást."
Ehhez azonban még körülbelül 150 ezer forintra lenne szükségem, ami hiányzik. Számításaim szerint a beruházás tizenegy hónap alatt megtérülne a mi családi házunk esetében.
Soós Krisztiánt egyébként a megújuló energiaforrások már régóta érdeklik, a gimnáziumban is készített dolgozatot a témában. A fiatalember leginkább azzal foglalkozik, hogyan lehet legolcsóbban legyártani a szerkezeteket. Már most készül műhelyében a prototípus egy újabb változata, mely méreteiben kisebb, teljesítményben nagyobb, mint az eredeti és sokkal olcsóbb, illetve az elkészítése is gyorsabb. A fiatalember azt is elárulta, hogy nagyon sok olyan megoldást alkalmazott, amit előtte eddig senki. Ahhoz azonban, hogy levédesse újításait, szintén nincs elegendő pénze. Úgy tervezi, hogy a jövőben ezen a területen dolgozik tovább.

Ahogy a szakértő látja

Dr. Kacz Károly, a mosonmagyaróvári egyetem Biológiai Rendszerek Műszaki Intézetének tanára is foglalkozik a megújuló energiaforrásokkal. Amint a Kisalföldnek elmondta: a létező kisebb szélerőművek nyugati és magyar típusait is összegyűjtötte.
– Beszéltem a fiatal kollégával, terveit ugyan nem láttam, de úgy tudom, hogy ez egy kisebb teljesítményű szerkezet – fogalmazott Kacz tanár úr. – A fűtést és a világítást együtt nyilván nem lenne képes biztosítani egy családi házban, de a világítást valószínű, hogy megoldaná. A kolléga által készített berendezés előnye az, hogy házilag elemekből összerakható, a költsége is elfogadható. Az egy kilowatt körüli berendezések ugyanis, melyek nem sokkal nagyobbak, másfél-két millió forintba kerülnek. Külföldön vannak olcsóbbak, próbálják Magyarországon is elterjeszteni, de az igény kicsi. Elsősorban a tanyavilágban lehet rá érdeklődés.
Soós Krisztián továbbra is állítja: az általa készített szélerőmű igenis képes lesz a szükséges energiamennyiséget biztosítani. Ahhoz azonban, hogy ezt bizonyítani tudja, még az anyagi forrás hiányzik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tűzoltó-vetélkedő és tarlótüzek a hétvégén

Idén első alkalommal tartották meg Fertőendréden a Hadarics Ferenc-emlékversenyt. A hétvégi megmozduláson a környékbeli települések önkéntes és hivatásos tűzoltócsapatai vettek részt, melyek közt a Rábaközből is több település képviseltette magát. A verseny névadója még 1888-ban alapította meg az első önkéntes csapatot a Fertő menti kistelepülésen. Tovább olvasom