Kisalföld logö

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 16°C | 26°C Még több cikk.

Karambolok a mozdonyból

Győr-Moson-Sopron - A mozdonyvezető szemszögéből mutatták be a vasutasok munkáját a Kisalföldnek a GYSEV Zrt. munkatársai. Csorna és Sopron között utaztunk az „óriási, tehetetlen tömeg" felett.

„A figyelmetlen autóst csak a betonfal tudná megállítani a sínek előtt" – tartják a mozdonyvezetők. Közülük már sokan nézték végig tehetetlenül, hogy szerelvényük közúti járművel ütközik. A látványt, az élményt szerintük nem lehet elfelejteni, végigkíséri pályájukat. A Kisalföld egy Siemens mozdony vezetőfülkéjében igyekezett megismerni a mozdonyvezetők munkáját. A GYSEV Zrt. vonalán utaztunk Csorna és Sopron között.

Kísérőnk Lökkös Endre, a GYSEV gépészeti üzletágának vontatásszolgáltatási részlegvezetője. Mozdonyvezetőnknek pedig már a neve is „vasúti": Kalauz Bálintnak hívják. Vasutas dinasztiából származik: édesapja, nagybátyja, testvére is mozdonyvezető. Ő kilenc éve dolgozik ebben a munkakörben. „Minden vonat, de minden út is más. Más az időjárás, mások az utasok és különbözőek a forgalmi helyzetek" – mondja munkájáról a csütörtöki, Csornáról reggel nyolc óra után néhány perccel továbbinduló intercity parancsnoka.

– Mozdonyunk Siemens típusú, 6400 kilowattos, a végsebessége 230 kilométer óránként – mutatja be a gépet Lökkös Endre. – 2002-ben öt darabot vásárolt a társaság, egyenként 800 millió forintért. Óriási, tehetetlen tömeg. Bármennyire is fejlődött a technika, a 120 kilométeres sebességgel közlekedő szerelvényt képtelenség megállítani. A mozdonnyal történő ütközéskor egy kisebb járműnek esélye sincs.

Dani Szabolcs a vasút szerelmese, még gőzmozdonyvizsgája is van. Fotó: Cs. Kovács Attila
Dani Szabolcs a vasút szerelmese, még gőzmozdonyvizsgája is van. Fotó: Cs. Kovács Attila

Miközben ezeket megbeszéljük, a szerelvény elindul a csornai állomásról. „Kapuvárig 120-as a pálya", azaz ekkora sebességgel haladhat a mozdony. Ha probléma, forgalmi változás jön közbe, a mozdonyvezető azonnal jelzést kap. Ha erre nem reagál, „letilt" a számítógép.

– A mozdony tartja a sebességet – beszél a vasparipáról Kalauz Bálint. – Amennyiben lassítási előrejelzést kapunk, figyelmeztet az automatika. Ha nem érzékel változást, rövid időn belül lefékezi a szerelvényt, mert azt feltételezi, hogy a mozdonyvezető fülkéjében valami baj van.

A fertőbozi állomás előtt lámpát kapunk. A sínek között is van tilos jelzés.
– Vagy velünk szemben jön vonat, vagy előttünk megy. Két állomás között csak egy szerelvény tartózkodhat a pályán – jegyzi meg kísérőnk. Aztán a balesetekre terelődik a szó, miután rádudálunk egy motorosra, aki az egyik átjárónál túlságosan közel jött a sínekhez.

Kalauz Bálint úgy véli, azok a kollégák, akik átéltek már ütközést, nehezen dolgozzák fel a szörnyű élményt.

– Látszik, hogy sokáig rágódnak a történteken, és biztos, hogy a munkájuk során rémálomként vissza-visszatér a karambol – magyarázza. – Hosszú évek telnek el, amíg megnyugszik az ember, noha a mozdonyvezető nem hibás. Egyszer voltam hasonló helyzetben: egy láthatóan ittas biciklis előzte a sorompónál a kocsisort. Dudáltam, de nem állt meg. Szerencsére éppen nekiment a félsorompónak és elesett, így úsztuk meg a tragédiát.

Aztán Kalauz Bálint sorra veszi: a balesetek okozói között első helyen állnak az öngyilkosjelöltek. Aztán jönnek a figyelmetlen autósok, végül néha egy-egy gyalogos vagy biciklis. Azokkal, akik önmaguk ellen fordulnak, nem tudnak mit kezdeni, a figyelmetleneket pedig csak egy „betonfal állíthatná meg".

A balesetek a vasúttársaságnak is hatalmas károkat okoznak. Ha egy mozdony teherautóval ütközik, 100 millió forint fölé ugorhat a kárérték, de egy személyautó is több tízmillió forintos kárt okozhat.

A Csorna és Sopron közti 53,4 kilométeres távolságot alig negyven perc alatt teszi meg a szerelvény. Kalauz Bálint elbúcsúzik, számára letelt a műszak. Helyét Dani Szabolcs veszi át. A fiatalember a vasút szerelmese, még gőzmozdonyvizsgája is van. A csornai vasútállomást Kiss Gábor állomásfőnök-helyettes mutatta be a Kisalföldnek. A legmodernebb technika segíti a „szárazföldi" vasutasok munkáját is. Monitorukon minden mozgást érzékelnek és egyszerre reagálnak a váratlan helyzetekre. Megtudjuk: a csornai állomáson naponta 100–120 szerelvény halad át.

– Ha hibát vagy zavart észlelünk, az előírások szerint járunk el – mondja Kiss Gábor. – A számítógép mindent rögzít, az események másodpercre visszakereshetők. Egy-egy balesetnél is pontos tájékoztatást tudunk adni a rendőrségnek.

Ha jön a vonat...

Az elmúlt években csak a Rábaközben közel húsz olyan baleset történt, melyben közúti jármű ütközött vonattal. Valamennyi esetben kiderült: a közúton haladó jármű vezetője volt a hibás. 

Olvasóink írták

  • 7. Nagy Zoltán 2008. augusztus 26. 07:17
    „Az alul- és felüljáró kérdést UIC ajánlás szabályozza, ami 160 km/h sebességnél már nem ajánl szintbeni kereszteződést. A Nemzeti Közlekedési Hatóság elégedettnek látszik azzal a megoldással, hogy két félsorompót alkalmaznak, ami esetenként teljesen elzárja a küzutat. Természetesen a sorompó karok környezetbarát műanyagból készülnek és nyírócsavarokkal vannak ellátva, hogy a kedves figyelmetlen autós járművében ne tegyen kárt és könnyen visszaszerelhető legyen.
    Egyébként a vasútépítés hőskorában (ld. Baross Gábor életműve) hidak és aluljárók ezrei épültek, és azok az országok, akik komolyan veszik a vasúti közlekedést, ma is belekalkulálják az építésbe, hogy szintbeni kereszteződés lehetőleg ne legyen. Gondoljunk csak arra, hogy Németországban a legtöbb városba beérve a vasút magas töltésen húzódik és a város magjában gyakorlatilag híerdőn vezet át.”
  • 6. 160 2008. augusztus 22. 23:57
    „160 km/h fölött kell felüljáró.”
  • 5. vasútbarát 2008. augusztus 22. 19:50
    „4-nek!

    Nem kötelező 160-as pályánál a felüljáró. Lásd 1-es volnal. (Budapest-Hegyeshalom)”
  • 4. Bális Dávid 2008. augusztus 22. 19:37
    „Tisztelt "1 hozzászóló",

    Nem vagyok szakértője a témának, de minimális nyugati szintű pályán, ahol 160 km/h-val közlekedhetnének a vonatok, elvileg nem lehet direkt módú vasúti átjáró (úgy tudom, felüljárót kell létesíteni)...
    Ez megoldaná a torlódási problémákat is.”
  • 3. 1 hozzászóló 2008. augusztus 22. 19:25
    „Két vágány, több vonat => Csornán még többen panaszkodnának a vasúti átjáróra a 86-oson. Szerintem erre "nincs szüksége" a GySEV-nek! De tény és való, két vágányon gyorsabb lenne a közlekedés vasúton. De a sok autóst ez sajna nem hatná meg, és csak a vasutat, vasutasokat szidná továbbra is.”
  • 2. Bális Dávid Kapuvár 2008. augusztus 22. 14:01
    „Sajnos sokkal előnyösebb lenne, ha a GySev vonalán is 2 vágány futna és egy határozott lépéssel (a vonalak "gyorsítása" mellett) a kormányzat kötelezné a kamionokat a vasúti szállításra.
    Furcsa és sok lobbi céljával ellentétes, de úgy vélem, hosszú távon előnyös lenne, hasonlóan több más országhoz.
    /Ezt nem úgy értem, hogy egy az egyben másik ország szokását kell átvenni, de azokra alapozni feltétlenül.../”
  • 1. aaaa 2008. augusztus 22. 09:18
    „"A fertőbozi állomás előtt lámpát kapunk."
    Valaki feladott egyet?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új igazgató a Berg Gusztáv Szakiskola élén

Kapuvár - A kapuvári képviselő-testület a minap nevezte ki egy évre a Berg-szakiskola új… Tovább olvasom