Széchenyi hajóitól a Zacher-tortáig
A Kapuvári Szabadegyetem legutóbbi előadásán a Fertő–Hanság Nemzeti Park egykori igazgatója – telt ház előtt – beszélt a nemzeti park kialakulásáról, a Hanság lápvidékének egykori hétköznapjairól.
A Kapuvári Szabadegyetem második előadásán dr. Kárpáti László, a Fertő–Hanság Nemzeti Park egykori igazgatója tartott nagy sikerű előadást a nemzeti park kialakulásáról. A telt házas programon a hallgatók olyan érdekességekkel ismerkedhettek meg, mint gróf Széchenyi István Angliából hozatott Fertő tavi hajói (néha szürke marhákkal vontatták őket), vagy a hansági lecsapolások előzményei.
Utóbbiakról szólva az egyetemi tanár elmondta, a valamikor több mint ötvenezer hektárnyi vizes területet az egykori földesurak úgy csapolták le, hogy a területükön lévő vizet átengedték a szomszéd birtokra.
A kapuvári előadáson elhangzott, az Esterházy-uradalom hansági területeit is bérlők kezdték kezelni a tizenkilencedik század második felétől, többek közt Kapuváron.
– A tizenkilencedik század elején többek közt Széchenyi részvételével alakult meg a Rába Szabályozó Társulat, mely megkezdte a tervszerű lecsapolást. Ennek eredménye a mai napig kihat, hiszen napjaink csatornáit ez a társulat ásatta meg – mesélt a kezdetekről a nemzeti park igazgatója. A kapuvári előadáson elhangzott, az Esterházy-uradalom hansági területeit is bérlők kezdték kezelni a tizenkilencedik század második felétől, többek közt a Kapuváron méltán megbecsült, Szászországból származó Berg Gusztáv is.
– A természetvédelem hetvenes évekbeli hazai elindulásának is vannak hansági gyökerei – mesélte dr. Kárpáti László. Az ötvenes években Csorvásra kitelepített Festetics Antal gróf nemegyszer szökött meg családjához méltatlan körülményeiből. Egy alkalommal ide menekült, a hansági égeresekbe, hogy a ritka természeti környezetet megszemlélje. A kommunista hatalom természetesen itt is megtalálta, talán nem véletlen, hogy a gróf ´56-ban elhagyta az országot és Konrad Lorenz Nobel-díjas professzor munkatársa lett. – A nyugati magyar szakembergárda 1971-ben levelet írt a Kádár-kormánynak a Nyugaton már elterjedt nemzetipark-mozgalom hazai megteremtése érdekében – mesélte az előadó. E levél hatására aztán elsősorban itt, a Hanságban és a Fertő mentén indult meg a szervezkedés, többek közt kapuvári szakemberek részvételével. – Érdekességképpen megjegyezném, hogy az osztrák oldalról részt vevő szakminiszter például a Zacher-tortát szerette, melyet a Fertő tavi tárgyalásokra motorcsónakkal vittünk utána – mesélt a „daliás időkről" dr. Kárpáti László.
A Kapuvári Szabadegyetem második előadásán az előzőekhez hasonló érdekességeket tudhatott meg a nagyszámú közönség, melynek programját február 22-én, szerdán délután tartják, ahol Sarkady Sándor könyvtári főigazgató a nyugat-magyarországi felkelés történetéről beszél.
21°C
Hozzászólok! 
