Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

Hetven éve épült a `vármegye leghatalmasabb temploma`

Csorna - Úgy tűnik, régen sem volt egyszerű megállapodni fontos közügyekben. Csornán például 148 évet kellett várniuk a katolikus híveknek, hogy az 1790-es tűzvészben elpusztult templom helyett új épülhessen.
Idén hetvenéves a csornai Jézus Szíve-templom. November 13-án lesz hét évtizede annak, hogy az épületet felszentelték, így csaknem másfél évszázad elteltével ismét önálló temploma lett a csornai római katolikus egyházközségnek. Az építkezés előzményeit Wagner Mihály volt csornai plébános, a templomépítés legfőbb szorgalmazója foglalta írásba.


A harangok is elolvadtak a tűzvészben

Mint írja, szomorú napra virradt 1790. június 25-én Csorna, amikor a hatalmas tűzvészben a házak, termények, az állatállomány nagy része mellett a Szent Ilona-templom is elpusztult. Leolvadtak a harangok, leégett a plébánia, megsemmisültek az ott elhelyezett anyakönyvek. Elégtek a fák a kertekben, az utcákon, a szárnyasok, a kutyák s háziállatok.

Miközben a csornai plébániatemplom teljesen használhatatlanná vált, a premontrei konvent templomának gót stílusú szentélye megmaradt. S mivel II. József 1786-ban feloszlatta a premontrei rendet, a gazdátlanná vált templom hajóját a kamarai kezelőség ideiglenesen használható állapotba hozta. A plébánia 1793-tól itt tartotta a szentmiséket 148 éven keresztül. Közben azonban I. Ferenc király 1802-ben visszahelyezte a premontrei rendet székházának és birtokainak jogába.

Sok-sok tárgyalás következett ezután, ám a plébániatemplom építése tovább váratott magára. Az események azután gyorsultak fel, hogy Wagner Mihály plébános 1921-ben megkezdte Csornán lelkipásztori tevékenységét és időt, fáradságot nem kímélve szorgalmazta a templomépítést. Ennek ellenére is nehezen született megállapodás. A jelenlegi épület helyét 1936 márciusában jelölték ki. A terület kiválasztásakor ügyelni kellett a község tagoltságára. A helyiek ugyanis kényesen ügyeltek arra, hogy mind a Felsőszernek, mind az Alsószernek mindenben arányos képviselete legyen.


Jubileum: Idén hetven éve szentelték fel a csornai Jézus Szíve-templomot.
Jubileum: Idén hetven éve szentelték fel a csornai Jézus Szíve-templomot.

„Boldog volt, aki áldozni tudott"

Az egyházközségi képviselő-testület 1935. november 20-án kibocsátotta a „Tervpályázati hirdetményt", amelyben többek között a következők olvashatók: „A csornai római katolikus plébánia pályázatot hirdet az Esterházy hercegi hitbizomány parcellázás alá kerülő területén megépítendő plébániatemplomra." Itt rögzítették, hogy a templomban kétezer személy számára legyen férőhely, s jelezték azt is, hogy az építésre 300 ezer pengőt irányoztak elő. Az összeg tartalmazta a főoltár és a szentély kialakításának költségeit, de a többi berendezését nem. Előírták, hogy falazáshoz a csornai hercegi uradalmi tégla, a külső lábazatokhoz margitbányai mészkő használható. A pályatervek közül az első helyezett 1500, a második 800, a harmadik 500 pengőt ért. A benyújtás határideje 1936. február elsején 12 óra volt. A hirdetményre ötven pályamű érkezett, az első három díjat budapesti építészmérnökök nyerték meg. Az egyházközség 1936. február 12-i közgyűlésén Wagner Mihály plébános az építőbizottság azon javaslatát terjesztette elő, hogy a második díjat nyert tervet – Körmendy Nándor munkáját – fogadják el.
A kivitelezésre kiírt versenytárgyalásra tizenöt ajánlat érkezett, végül a közgyűlés Schiel Vince győri építőmesterre bízta a munkát. Schiel ajánlata 220 ezer 814 pengő 50 fillér volt.

Az építkezés költségeit széles körű összefogás eredményeként sikerült biztosítani. Anyagi támogatást nyújtott herceg Esterházy Pál, Csorna község, a püspökség, az egyházközség, a település lakói, a helybeli iparosok, gazdák, de az egyszerű napszámosok is. A Soproni Hírlap tudósítása szerint: „Boldog volt, aki áldozni tudott."


Félmillió pengőből

Az első kapavágást 1936. augusztus 17-én végezték el. Alig több mint egy évvel később, 1937 szeptemberének végén – Wagner Mihály plébános Győrbe távozása idején – már az egész épület tető alatt állt. Wagner utódja a csornai plébánián Élő Pál lett, aki szívvel-lélekkel fáradozott a munka folytatásán. Így 1938-ban nemcsak az épület készült el, hanem a legfontosabb berendezések is a helyükre kerültek és 1938. november 13-án ünnepi külsőségek között felszentelték a templomot.
A Soproni Hírlap így tudósított: „Felejthetetlen ünnepe volt vasárnap a csornai római katolikus egyházközségnek. Templomot szentelt olyan időben, midőn a rábaközi magyar lélek egyébként is tele volt hálával a végtelen Isten iránt, aki a sok-sok kálváriás esztendő után megfürösztött bennünket kegyelmével." Wagner Mihály – akkor már győri kanonok – szentbeszédében hálával emlékezett meg azokról, akiknek áldozatából felépült Csornán a vármegye leghatalmasabb temploma. A beruházás összértéke közel félmillió pengő volt.

A munkálatok azonban a felszenteléssel nem fejeződtek be. A főoltár mögötti freskó színes terveit Nagy Sándor gödöllői festőművész terjesztette be az egyházmegyei hatósághoz, amely 1942. április 17-én elfogadta azt és a festést engedélyezte.

A premontrei rendnek dr. Breyer István püspök 1938. október 26-án, az új templom felépítése után mondott köszönetet a csaknem másfél százados „albérletért".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Társasházi tűzoltógyakrlat

Társasházi gyakorlat: A kapuvári tűzoltóság az idén nagy hangsúlyt fektet a társasházak… Tovább olvasom