Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Hatszáz gazda marad ki a programból

A megyebeli gazdálkodók jó része, közel hatszázan kiestek az unió által is támogatott agrár-környezetgazdálkodási programból. Hektáronként negyvenezer forint támogatástól esnek így el.

Az elmúlt öt évben megyénkben 890 gazdálkodó vett részt az agrár-környezetgazdálkodási programban. Tavaly új pályázatot írtak ki számukra, melynek feltételeit jó részük nem tudta teljesíteni. 331 termelő esett ki a rendszerből. Nem kevés pénzt húztak ki így a zsebükből. A szántóföldi kultúrákra ugyanis 40 ezer forintos támogatást kaptak hektáronként minden évben. Önerőből ezt a fajta gazdálkodást fenntartani nem tudják, várhatóan visszatérnek a hagyományos, kevésbé környezetbarát földműveléshez.

A Hanság–Fertőmenti Termelői Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) tagjai által művelt területek 80 százaléka kapott támogatást a programtól. A gazdák közül most – kivéve a gyümölcstermelőket – senkivel nem köt szerződést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).

– A program 2002-ben hazai finanszírozással indult, aztán 2004-től már az Európai Unió is bekapcsolódott. A termelőkkel öt évre kötött támogatási szerződést az MVH – mondta portálunknak Családi János, a TÉSZ elnöke. – Biztattuk a termelőket, hogy lépjenek be, mert a kezdeményezés több okból is hasznos volt. A gazdák környezetbarát módon termelhettek, amit értékesítéskor a piacon is reklámozhattunk.

Másrészt a felmerülő többletköltségeket biztosította az állam.

A programban részt vevők vállalták, hogy öt éven át az előírtak szerint művelik földjeiket. A szabályok betartását a hivatal folyamatosan ellenőrizte. Három szinten kaphattak a gazdák támogatást: létezik az alapszintű, aztán az integrált, valamint az ökológiai gazdálkodás. Az integrált termelésnél – a legtöbben ebbe kapcsolódtak be – a szántóföldi kultúrákra 40 ezer, a gyümölcsösökre 70 ezer forint támogatást kaptak.

Finszter Sándor raktáron lévő krumplija még az agrár-könyezetgazdálkodási programban termett. A győrsövényházi gazda idén már nem kap támogatást.
Finszter Sándor raktáron lévő krumplija még az agrár-könyezetgazdálkodási programban termett. A győrsövényházi gazda idén már nem kap támogatást.

– Tavaly augusztusban telt le az öt év, amikor újra be kellett nyújtani a támogatási kérelmeket – folytatta Családi János. – Ősszel megtudtuk, hogy a minisztérium elvi döntése szerint valamennyi kérelmező gyümölcstermelő maradhat a programban. Decemberben pedig kiderült, hogy a szántóföldi termelők közül csak nagyon kevesen.

Amíg a gyümölcsös esetében százból négy pont volt a határ, addig a szántóföldieknél már 44,2 pont. Ez utóbbi termelők akármennyi pluszpontot is kaptak, esélyük sem volt, hogy elérjék a meghatározott szintet. Információim szerint a rendelkezésre álló keret kimerült a nagyobb gazdasági társaságok támogatásával. Ők, mivel állattenyésztéssel is foglalkoznak, sokkal több pluszpontra lettek jogosultak. Családi János hozzátette: a kedvezőtlen döntés mindenképpen visszalépést jelent. A gazdák ugyanis önerőből nem tudják fenntartani a környezetbarát gazdálkodást. Ha viszont továbbviszik, nem lesznek versenyképesek a piacon. A TÉSZ-elnök úgy véli: szakmailag megalapozatlan az intézkedés, és azt szeretné, ha az agrár-környezetgazdálkodási programhoz biztosítanák a többletforrást.

Szilágyi András acsalagi gazda 45 hektárjával vett részt a programban hat éve. Az őszi talajelmunkálást, a vetéseket még abban a hitben csinálta meg, hogy a támogatást idén is megkapja.

– Elvégeztük a zöldtrágyázást, előírás szerint. Fémzárolt vetőmagot vettünk, hogy továbbra is megfeleljünk a programnak. Ez nekünk háromszoros, négyszeres kiadást jelent – fakadt ki a termelő. – Szólhattak volna időben, hogy ne számítsunk a támogatásra és akkor nem ruházunk be feleslegesen. Felháborító egyébként, hogy ez megtörténhet, szerintem az unióban ilyenre még nem volt példa. Az én pályázatom harminchárom pontot kapott, de kevésnek bizonyult. Úgy tudom, a pénz jó részét a téeszek jogutódjai kapták meg. Náluk van szarvasmarhatartás, amivel megnyerték a versenyt.

Finszter Sándor győrsövényházi gazdálkodó is részt vett a programban az elmúlt évben. Gazdaságában elsősorban kapásnövényeket, vöröshagymát, paprikát, burgonyát termel, az agrár-környezetgazdálkodásnak megfelelve. A százból 39,9 pontot szedett össze, így éppen hogy lecsúszott a támogatásról. Most megpróbálja önerőből fenntartani ezt a fajta földművelést abban bízva, hogy a minisztériumban felülbírálják a döntést. Valamivel több mint tíz hektár után kapott támogatást.

– A legnagyobb kiadást a rendszerben a növényvédő szer beszerzése jelenti – mondta portálunknak. – Csak az előírás szerinti szereket használom, ami már-már megközelíti a biogazdálkodást. A hagyományos, drasztikusabb vegyszereknél jóval drágább anyagokat juttatunk ki a földekre. Az első öt év lejárta után is ezekkel a módszerekkel készítettem elő a talajt és vetettem. Nem gondoltam, hogy ennyire megváltozik a lehetőség. 


A száz pont

A megszerezhető száz pontból hatvan az adottságokon múlt: hátrányos helyzet, érinti-e a Natura 2000 program, kedvezőtlen alapfeltételek. Összesen 40 pluszpontot szerezhettek, ha például fiatal gazdálkodó a pályázó,  szaktanácsadói szerződéssel rendelkezik, részt vettek-e korábban a programban, tagjai-e a TÉSZ-nek. Sokat számított az is, hogy foglalkozik-e a pályázó állattartással.

Olvasóink írták

  • 12. gyagyástóni 2010. február 04. 17:18
    „11. hozzászólás Dávid1908 2010.02.04. 09:31
    Ha szerintetek olyan jó nekik, akkor miért nem próbáljátok meg ti is!!!!”
  • 11. Dávid1908 2010. február 04. 09:31
    „7. gyagyástóni 2010.02.03. 17:25
    Amit mazsi írt a hozzászólásában, az nem tetszik sok mindenkinek!!!”
  • 10. mazsi 2010. február 04. 07:18
    „ha sok eső van támogatás ,ha szárazság támogatás,ha jégeső támogatás, ha nem tud fingani támogatás?”
  • 9. pancser 2010. február 03. 20:01
    „Vszleg sokan a hozzászólók közül nem tudják miről van szó, sőt megkockáztatom a gazdák is tájékozatlanok. Az a 40 ezer Ft tulajdonképpen nem támogatás, hanem a többletköltség fedezetéül szolgál, amivel a sokszor ésszerűtlen, erősen vitatható előírások okozta többletköltségeket kompenzálják. A szabad gazdálkodás révén a gazdák ezt a 40 ezer Ft-ot simán behozzák. Gyanítom a siránlozók jó magyar módra úgy gondolták, hogy a pénzt fölveszik, az előírásokat meg ha lehet kicselezik. Higgyék el nekem e nélkül a támogatás nélkül nyugodtabbak lesznek az éjszakáik.”
  • 8. taryt 2010. február 03. 19:17
    „Ha a gazda nem kap támogatást, akkor nem nyolcvan forintért veszel egy kiló krumplit, hanem négyszázért. Egy kiló hús nem 1200 forintba kerülne, hanem 3500-ba. Az álllami és az uniós támogatás a fogyasztónak is érdeke, csak erről senki nem beszél, csak arról, hogy a gazdák csak sírnak-rínak. Nyugaton is így megy, az unió mtöbbi országában, csak ott a termelők jóval több támogatást kapnak, ezért az áraikkal versenyképesebbek mint a magyar gazdák. Úgyhoy nem irigyelni kell őket. Ja, és nyugatonaz is más, hogy nem nyúlják le a lóvét egyesek.”
  • 7. gyagyástóni 2010. február 03. 17:25
    „6. hozzászólás Dávid1908 2010.02.03. 17:04
    Ha ők tönkremennek, akkor ki termel, nem lesz konkurencia és a multik egyszerre megemelik az élelmiszer árát. Te és a hozzád hasonlók, szája fog a legjobban sírni akkor!!!”
  • 6. Dávid1908 2010. február 03. 17:04
    „Lehet váltani! Ha nem megy a vállalkozás, abba kell hagyni!! Én azt nem értem, miért kell mindig a mg-i vállalkozókat ennyire segíteni!!?? Ha ők kapnak, kapjon a többi vállalkozó is valami segítséget!”
  • 5. szamio89 2010. február 03. 16:06
    „Dávid látom te nem mezőgazdaságból élsz ha abból kéne megélned tudnád hogy mennyire nehéz:)
    mikór akármit termelsz nem kell vagy csak nagyon olcsón veszik meg.
    üdv”
  • 4. pancser 2010. február 03. 11:10
    „Arra biztatom őket ne keseredjenek el. Az a 40ezer Ft annyi kötelezettséggel jár, hogy ihaj, szóval azt elköltetik velük. Jobb a szabadság. Erősen vitatható az előírások igazságtartalma, sőt a környezetre való kedvező hatása is. A kötelmek egy része akadályozza a piachoz való rugalmas alkalmazkodást ostobaának is mondható előírásaiaval, amelyek egy része széplelkű, de hozzánem értő értelmiségi, hivatalnoki agyalmány. Kérdezem én például, ha valaki nem vet pillangóst időközönként annak miféle káros környezeti hatása van? Válasz: Semmilyen. A feketelistára tett vegyszerek jó része smmilyen bizonyítható környezetkárosító hatással nem rendelkezik. Ami viszont szabad, sok esetben akár szenteltvízzel is pótolható, mert kb. annyit ér.
    Sztem idő kérdése csak, hogy a gazdák rájöjjenek, hogy jobban jártak, hogy kimaradtak ebből az idétlen, degenerált programból! Hatékony, olcsó és teljesen veszélytelen szerekkel dolgozhatnak, szabadon műtrágyázhatnak és ami a legfontosabb, a piaci gyorsan változó igényelhez igazíthatják a vetésszekezetet. Összességében nem lesz kevesebb a jövedelmük! Manapság nem lehet 5 évre előre eldönteni mit termeljünk!”
  • 3. janika 2010. február 03. 09:56
    „A gazdák a lakítsanak ki vevőkört és annyit termeljenek amennyit biztonságosan értékersíteni tudnak némi haszonnal! Felesleges a rengeteg haszonleső koklert eltartani!”
  • 2. Dávid1908 2010. február 03. 09:47
    „Az EU-s szabványok mindenkire vonatkoznak(pékek, hentesek...) mégsem kap mindenki támogatást, hogy a többletköltségeiket csókkentsék. A gazdáknak miért jár? Jah, ők kivételek, mindig jár nekik a pénz, akár esik, akár nem esik. Szerintem ez az átgondoloandó!”
  • 1. janika 2010. február 03. 09:30
    „A Tv. majdnem naponta reklámozza:" nehagyák magukat átverni,megkárosítani meglopni"! Nemtanúl a magyar még mindig hisz a hazug bandának!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elutasított pályázatok, önerős fejlesztések

Szanyban az iskola és az óvoda fejlesztése, a belvízelvezető rendszer felújítása, a templomtér… Tovább olvasom