Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Az elmúlt öt évben megyénkben 890 gazdálkodó vett részt az agrár-környezetgazdálkodási programban. Tavaly új pályázatot írtak ki számukra, melynek feltételeit jó részük nem tudta teljesíteni. 331 termelő esett ki a rendszerből. Nem kevés pénzt húztak ki így a zsebükből. A szántóföldi kultúrákra ugyanis 40 ezer forintos támogatást kaptak hektáronként minden évben. Önerőből ezt a fajta gazdálkodást fenntartani nem tudják, várhatóan visszatérnek a hagyományos, kevésbé környezetbarát földműveléshez.

A Hanság–Fertőmenti Termelői Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) tagjai által művelt területek 80 százaléka kapott támogatást a programtól. A gazdák közül most – kivéve a gyümölcstermelőket – senkivel nem köt szerződést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).

– A program 2002-ben hazai finanszírozással indult, aztán 2004-től már az Európai Unió is bekapcsolódott. A termelőkkel öt évre kötött támogatási szerződést az MVH – mondta portálunknak Családi János, a TÉSZ elnöke. – Biztattuk a termelőket, hogy lépjenek be, mert a kezdeményezés több okból is hasznos volt. A gazdák környezetbarát módon termelhettek, amit értékesítéskor a piacon is reklámozhattunk.

Másrészt a felmerülő többletköltségeket biztosította az állam.

A programban részt vevők vállalták, hogy öt éven át az előírtak szerint művelik földjeiket. A szabályok betartását a hivatal folyamatosan ellenőrizte. Három szinten kaphattak a gazdák támogatást: létezik az alapszintű, aztán az integrált, valamint az ökológiai gazdálkodás. Az integrált termelésnél – a legtöbben ebbe kapcsolódtak be – a szántóföldi kultúrákra 40 ezer, a gyümölcsösökre 70 ezer forint támogatást kaptak.

Finszter Sándor raktáron lévő krumplija még az agrár-könyezetgazdálkodási programban termett. A győrsövényházi gazda idén már nem kap támogatást.

– Tavaly augusztusban telt le az öt év, amikor újra be kellett nyújtani a támogatási kérelmeket – folytatta Családi János. – Ősszel megtudtuk, hogy a minisztérium elvi döntése szerint valamennyi kérelmező gyümölcstermelő maradhat a programban. Decemberben pedig kiderült, hogy a szántóföldi termelők közül csak nagyon kevesen.

Amíg a gyümölcsös esetében százból négy pont volt a határ, addig a szántóföldieknél már 44,2 pont. Ez utóbbi termelők akármennyi pluszpontot is kaptak, esélyük sem volt, hogy elérjék a meghatározott szintet. Információim szerint a rendelkezésre álló keret kimerült a nagyobb gazdasági társaságok támogatásával. Ők, mivel állattenyésztéssel is foglalkoznak, sokkal több pluszpontra lettek jogosultak. Családi János hozzátette: a kedvezőtlen döntés mindenképpen visszalépést jelent. A gazdák ugyanis önerőből nem tudják fenntartani a környezetbarát gazdálkodást. Ha viszont továbbviszik, nem lesznek versenyképesek a piacon. A TÉSZ-elnök úgy véli: szakmailag megalapozatlan az intézkedés, és azt szeretné, ha az agrár-környezetgazdálkodási programhoz biztosítanák a többletforrást.

Szilágyi András acsalagi gazda 45 hektárjával vett részt a programban hat éve. Az őszi talajelmunkálást, a vetéseket még abban a hitben csinálta meg, hogy a támogatást idén is megkapja.

– Elvégeztük a zöldtrágyázást, előírás szerint. Fémzárolt vetőmagot vettünk, hogy továbbra is megfeleljünk a programnak. Ez nekünk háromszoros, négyszeres kiadást jelent – fakadt ki a termelő. – Szólhattak volna időben, hogy ne számítsunk a támogatásra és akkor nem ruházunk be feleslegesen. Felháborító egyébként, hogy ez megtörténhet, szerintem az unióban ilyenre még nem volt példa. Az én pályázatom harminchárom pontot kapott, de kevésnek bizonyult. Úgy tudom, a pénz jó részét a téeszek jogutódjai kapták meg. Náluk van szarvasmarhatartás, amivel megnyerték a versenyt.

Finszter Sándor győrsövényházi gazdálkodó is részt vett a programban az elmúlt évben. Gazdaságában elsősorban kapásnövényeket, vöröshagymát, paprikát, burgonyát termel, az agrár-környezetgazdálkodásnak megfelelve. A százból 39,9 pontot szedett össze, így éppen hogy lecsúszott a támogatásról. Most megpróbálja önerőből fenntartani ezt a fajta földművelést abban bízva, hogy a minisztériumban felülbírálják a döntést. Valamivel több mint tíz hektár után kapott támogatást.

– A legnagyobb kiadást a rendszerben a növényvédő szer beszerzése jelenti – mondta portálunknak. – Csak az előírás szerinti szereket használom, ami már-már megközelíti a biogazdálkodást. A hagyományos, drasztikusabb vegyszereknél jóval drágább anyagokat juttatunk ki a földekre. Az első öt év lejárta után is ezekkel a módszerekkel készítettem elő a talajt és vetettem. Nem gondoltam, hogy ennyire megváltozik a lehetőség. 

A száz pont A megszerezhető száz pontból hatvan az adottságokon múlt: hátrányos helyzet, érinti-e a Natura 2000 program, kedvezőtlen alapfeltételek. Összesen 40 pluszpontot szerezhettek, ha például fiatal gazdálkodó a pályázó,  szaktanácsadói szerződéssel rendelkezik, részt vettek-e korábban a programban, tagjai-e a TÉSZ-nek. Sokat számított az is, hogy foglalkozik-e a pályázó állattartással.