Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Harmincnégyből csak három

A csornai ösztöndíjasok közül mindössze háromnak sikerült munkát találnia a városban.
Németh Rita
A Csornai Ösztöndíj Közalapítványt 1997-ben hozta létre az önkormányzat azzal a céllal, hogy támogassa és ezzel Csornához kösse a városbéli, felsőfokú végzettséget szerző diákjait. Az ösztöndíjat elnyerő fiataloknak vállalniuk kell, hogy ahány évig részesülnek a támogatásban, annyi időre Csornán állnak munkába – ha találnak. Az alapítás óta eltelt évek alatt a sikeresen pályázók közül sokan befejezték már tanulmányaikat. Arra voltunk kíváncsiak, el tudtak-e helyezkedni a városban.

Németh Rita és Schmuck Márta a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola szociálpedagógus–művelődésszervező szakára jártak. Márta 2000-ben, Rita pedig a következő évben részesült a támogatásban.


A diploma megszerzése után mindketten megpróbáltak a végzettségüknek megfelelő munkát találni, de sem a Családsegítő Intézetnél, sem pedig a Gyermekjóléti Szolgálatnál nem akadt hely számukra.

– Jelentkeztem az általános iskoláknál is, de ott sem biztattak semmi jóval. Arra számítottam, ha úgy keresem fel a különböző munkahelyeket, hogy csornai ösztöndíjas vagyok, talán előnyben részesítenek, de nem ezt tapasztaltam. Nyilván ha lett volna munka, ösztöndíj nélkül is felvettek volna – emlékezik vissza Rita. A sorozatos elutasítások után végül napközis tanárként sikerült elhelyezkednie a rábatamási iskolában.
Mártának is hasonló tapasztalatai voltak, ő is hónapokig keresett munkahelyet a városban – eredménytelenül.

Közben felmerült egy angliai munka lehetősége, amit ő el is vállalt és majdnem négy évig dolgozott Londonban, ahol két évet sikerült a végzettségének megfelelő munkakörben eltöltenie. Pár hónapja érkezett haza, azóta nyelvtanárként dolgozik, de elmondta, most újra megpróbál szociális területen elhelyezkedni a városban. Ha ez sikerül, a nyelvtanítás csak másodállás lesz, ha viszont nem, akkor főállásban fog tanítani.

Mindezeket Némethné Fülöp Terézia, a kuratórium elnöke is csak megerősíteni tudta. Kiemelte, hogy az ösztöndíjat nem szociális alapon ítélik oda. 15–20 hallgató szinte minden évben jelentkezik, de csak 3–6 diákot tudnak támogatni, így hát a – mindig nehéz – döntés megkönnyítése érdekében kidolgoztak egy szempontsort, melyben fontos a jó tanulmányi eredmény és hogy a pályázók más-más szakterületek – pedagógus, jog, informatika, egészségügy, gazdaság stb. – képviselői legyenek.

– Minden évben megkérjük a csornai intézmények, cégek vezetőit, próbálják meghatározni, hogy a jövő évben körülbelül milyen szakemberekre lesz szükségük, de visszajelzést sajnos általában nem kapunk.

Az évek során az alapítvány 34 hallgatót támogatott, de a végzettek közül mindössze háromnak sikerült munkát találni a városban: egy a könyvtárban, egy az önkormányzatnál, egy pedig pedagógusként dolgozik. A többiek Győrben vagy környékbeli településeken, esetleg Budapesten helyezkedtek el. A nyertes pályázóknak tanulmányaik végeztével jelezniük kell az alapítványnál, hogy találtak-e munkát a városban. Ha önhibájukon kívül nem tudtak elhelyezkedni, a támogatást természetesen nem kell visszafizetniük.

A kuratórium elnöke hozzátette: az alapítvány létrejöttekor még elképzelhetőnek tartották, hogy a fiatalok városhoz való kötődését megerősítsék az ösztöndíjjal, manapság azonban a diplomásoknak nehéz munkát találni helyben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új telkek a fiataloknak

A győrsövényházi önkormányzat olcsó telkek kialakításával kívánja vonzóvá tenni a községet. Tovább olvasom