Kisalföld logö

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 27°C Még több cikk.

Halálbüntetést kértek a ˝fasiszta fenevadra˝

A csornai forradalmi vezető letartóztatásával kezdődtek az 1956-os megtorlások megyénkben.
Székely Sándort életfogytig tartó börtönre ítélték és 1963-ban szabadult ki. Nemrégiben előkerült egy korabeli filmfelvétel is.

Éppen ötvenöt évvel ezelőtt, 1956. december 8-án kezdődött a forradalom utáni megtorlás megyénkben. Elsőként Székely Sándort, a csornai Nemzeti Tanács vezetőjét tartóztatták le. Szalay Balázs, a csornai Hunyadi-gimnázium történelemtanára kutatja a korszakot.
– A november negyediki szovjet támadás után Csornán sem volt egyértelmű a forradalom veresége. A Nemzeti Tanács a tankok érkeztére ugyan két-három tag kivételével szétfutott, de hamarosan újjáalakult – vázolta a helyzetet Szalay Balázs. – A járás irányítását a forradalom helyi vezetője, Székely Sándor vette át. A szovjet tankokra támaszkodó Kádár-kormány és az MSZMP egy hónapon keresztül hiába próbálta visszaszerezni a hatalmat, ezért úgy döntöttek, erővel lépnek fel. Székely Sándort december nyolcadikán egy tárgyalás ürügyén Győrbe csalták. Gépkocsiját azonban már a város előtt félreállították, őt igazoltatták. A győri rendőrség fogdájába került. A letartóztatásról másnap értesült a megye, a sajtóban ugyanis megjelent: „A megyei rendőrség Székely Sándor csornai lakost ellenforradalmi tevékenység miatt szombaton délelőtt őrizetbe vette."

A korabeli filmkockákon csornaiak állnak sorfalat a segélycsomagokat szállító járműveknek. A filmkockákat a közszolgálati televízió mutatta be a közelmúltban.
A korabeli filmkockákon csornaiak állnak sorfalat a segélycsomagokat szállító járműveknek. A filmkockákat a közszolgálati televízió mutatta be a közelmúltban.


Az intézkedés nagy felháborodást váltott ki Csornán. Szabadon engedéséért sztrájkot helyeztek kilátásba, iskolás fiúk röpcéduláztak, párt-, illetve kormányellenes falragaszok jelentek meg, és a munkástanácsok is aktivizálódtak. Küldöttség ment Kéri József legfőbb ügyészhez, aki szerint noha Székelyt ártatlanul és törvénytelenül tartja fogva a rendőrség, mégsem áll hatáskörében kiszabadítása. Azt megígérte, hogy felterjeszti az ügyet a Legfőbb Ügyészségre, és addig nem írja alá Székely letartóztatási parancsát.

A csornai küldöttség még aznap felkereste a győri rendőrséget is, ahol beszámoltak a letartóztatás miatt kialakult feszült csornai helyzetről. Ott azt a kétértelmű választ kapták, hogy ha nem bűnös, kiengedik.
– Székely letartóztatása volt a kommunista rezsim ellentámadásának első jelentősebb lépése, de úgy tűnt, ennek jelentőségét nem ismerték fel a forradalom hívei – folytatta a helytörténeti kutató. – Mi több, december kilencedikén a megyében győzelemként értékelték a hírt, hogy hamarosan megkezdődik a korábban az ÁVH-nál szolgálatot teljesítők felülvizsgálata. Az igazoló eljárásoknak ugyanis nem a bűnösök kiszűrése, hanem az állomány minél több tagjának átmentése volt a célja, akikkel heteken belül feltöltötték a karhatalmat. December kilencedikén fegyverezték fel és öltöztették be pufajkába az első tizenhat pártfunkcionáriust. Köztük olyanokat, akiket korábban a munkástanácsok követelésére már elbocsátottak. Ezen a napon már nem lehetett beszerezni a november negyedike utáni leghitelesebb lapot, a Hazánkat.



Székely Sándor pere 1957 áprilisában kezdődött. Az ügyész halálbüntetést kért a fasiszta fenevadnak titulált Székelyre. Öt tárgyalási nap után, április 24-én a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntettéért Székely Sándort életfogytig tartó börtönre ítélték. Másnap a budapesti Markó utcába, majd a Kozma utcai fogházba szállították. Októberben tartották a másodfokú tárgyalást, de védője javaslatára nem élt a fellebbezés lehetőségével. Ezután Vácra szállították, ahol egy év zárka után a börtön építőrészlegében dolgozott. Kis idő múlva a karbantartórészleg vezetője lett. A felújítási munkák befejezése után visszaszállították a Kozma utcába, ahonnan 1963. március 28-án amnesztiával szabadult. Szabadulása után a KPM Közúti Igazgatóság központi szakaszmérnökeként helyezkedett el, és nyugdíjazásáig ott dolgozott belső ellenőrként. 2005-ben hunyt el Ménfőcsanakon. Végakaratának megfelelően hamvait a jutasi repülőtéren szórták szét.

A csornai eseményekben való részvétel miatt Székely Sándoron kívül még tizenegy személyt ítélt el a bíróság: Németh Jánost 12 évre, Szőke Antalt 6, Király Lászlót 4 évre ítélték, de a csornai eseményekben való részvétele miatt elítélték még Ginczli Jenőt és testvérét, Ginczli Józsefet, Horváth Györgyöt, Tóth Sándort, Pongrácz Károlyt, Buzás Károlyt, Schlaffer Ferencet és Major Imrét is.

Most előkerült filmkockák. A közelmúltban a közszolgálati televízió mutatott be korabeli filmfelvételeket. A csornai Horváth Róbert az egyik néhány másodperces filmrészleten szülővárosát vélte felismerni. A Palota sort azonosította, integető emberekkel, vöröskeresztes teherautókkal. A magyar Nemzeti Filmarchívum úgy tájékoztatta Szalay Balázst, hogy a felvételt valószínűleg külföldi forgatócsoport, osztrák, angol, olasz vagy kanadai készítette. A kutató kéri, ha valaki felismeri magát vagy bárkit a képen szereplők közül, keresse meg őt.


Olvasóink írták

  • 4. Jarod 2011. december 13. 17:45
    „1. 1120 Szerintem elég ha megkérdezel pár idősebb helybelit, vagy beleolvasol az akkori újságokba.”
  • 3. Köszörűs 2011. december 12. 18:54
    „1.1120 2011.12.12.14:54
    Neveket AKARSZ?
    Névtelenül?
    Ehh!”
  • 2. mazsi 2011. december 12. 14:54
    „és ha meghallod mi van???”
  • 1. 1120 2011. december 11. 23:16
    „"December kilencedikén fegyverezték fel és öltöztették be pufajkába az első tizenhat pártfunkcionáriust."

    NEVEKET AKAROK HALLANI!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ünnepváró kiállítás a művelődési központban

A Kerényi György Művészeti Iskola képzőművészet tanszakos növendékei Ünnepváró címmel rendeznek téli… Tovább olvasom