Kisalföld logö

2017. 04. 29. szombat - Péter 4°C | 13°C Még több cikk.

GYŐRSÖVÉNYHÁZ - Ilyenek vagyunk: alléban sétálnak és gubacsot szednek

Hagyományaikra, természeti, épített értékeikre és oktatásukra a legbüszkébbek Győrsövényházon.
„Az a legjobb a Kisalföld %BBIlyenek vagyunk%AB kampányában, hogy arra készteti a helyieket, gondolják végig, mit mutatnának meg másoknak, mi az, amiben egyediek. Mi is erre törekedtünk, s gondot leginkább az jelentett, hogy a sok mindenből, amire büszkék vagyunk, mi kerüljön rá a plakátra" – mondta kérdésünkre Hokstok Imre győrsövényházi polgármester.

A tóközi falu részben természeti értékeit és épített örökségét jelenítette meg. A település határának egy része a Fertő–Hanság Nemzeti Parkhoz tartozik, a vizenyős rétek, gyepek és fasorok élővilága különleges. A lakott területtől egy kilométerre folyik a Rábca, amely itt találkozik a Csorna, Markotabödöge felől érkező Keszeg-érrel. A folyó szabályozás előtti, fákkal benőtt, fodorszerűen kanyargó medre, az Öreg-Rábca külön érdekességet ad a tájnak.

A nagyobb méretért kattintson a képre!
A nagyobb méretért kattintson a képre!


A helyiek büszkék arra, hogy az elmúlt nyolc évben kívül-belül megújult római katolikus templomuk valóságos ékszerdoboz lett. Az épület barokk stílusban épült több mint 300 éve, majd 1750 után akkori kegyurai, a jezsuiták átalakították rokokó mellékoltárokkal. A copfstílusú szószék 1780 körül készült.

Ugyancsak szép része a falunak az évszázados fák alkotta vadgesztenyefasor, az allé. A fák termését, amit a helyiek gubacsnak neveznek, minden évben a diákok szedik össze, majd az iskola értékesíti.
Az allé szóból is sejthető, hogy sváb múltú községről van szó. Ennek magyarázata, hogy a császári csapatok a Rákóczi-szabadságharc idején felégették a falut, amely elnéptelenedett, s az 1710-es években Bajorországból érkező telepesek révén éledt újjá. Győrsövényház így az 1946-os kitelepítésig német többségű volt. A faluban német nemzetiségi az alsó tagozatos általános iskola. Az állami iskola és az önkormányzat által fenntartott óvoda mellett Waldorf-óvoda és Waldorf-iskola is van a faluban több mint száz gyermekkel, ezeket a Wadrózsa Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület működteti. A négy intézménynek helyet adó épületegyüttest egy csaknem háromhektáros parkerdő öleli körbe, ami egyedülálló adottság.

Hokstok Imre polgármester szerint náluk kifejezetten erős a közösségi élet, s erősek a hagyományok is. A horgászversenyt mindig május első vasárnapján rendezik, júliusban lovastalálkozót, Márton-napkor lampionos felvonulást tartanak a faluban. Advent legvégén lányok és asszonyok járják az utcákat, házakhoz kopognak be és énekelnek – ez a mendikálás.

A falukép meghatározó része a focipálya, amely a település közepén található, s miután valaha homokbánya volt, így mélyedésben fekszik és természetes lelátók veszik körbe. A megyei II. osztályú együttes tavaly érte el története legnagyobb sikerét azzal, hogy bejutott a Magyar Kupa legjobb 64 csapata közé, ahol csak az NB I-es Nyíregyháza állította meg.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A diákok már vágják a centit, mennyi van hátra a tanév végéig, a szülők már kevésbé

A szülők visszatérő problémája, hol töltse a nyári szünetet a gyerek. A Kapuvári járás iskolái a… Tovább olvasom