Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Fotók iskolásokról, leventékről és Sümegi tanító úrról

Faluja, Tárnokréti múltjából küldött egy albumra való fényképet szerkesztőségünkbe Nagy Ferenc. A fotók értékeit az adja, vallja a gyűjtő, hogy név szerint is ismerik a rajta szereplőket.
Nagy Ferenc évtizedek óta kutatja Tárnokréti múltját, összegyűjti a falu tárgyi emlékeit. Amellett, hogy megírta a település történetét, az évek alatt több száz fotót is „megmentett". Amint a technika megengedte, digitalizálta is azokat. A helyiek, a községet szeretők számára igazi „kincsesláda" Nagy Ferenc számítógépe.

– A digitális technikával lehetőség nyílt a családoknál lévő, közérdeklődésre számot tartó fényképek megmentésére – mondta a Kisalföldnek a kutató. – Ehhez persze fel kellett vállalni a házalást, amit én szívesen tettem. A képek értékét az adja, ha tudjuk, hol készült, kiket ábrázol, milyen okból, ki és mikor készítette. Gyakran mondjuk, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, hiszen az idő múlásával sokszor egyik említett feltételnek sem tudunk megfelelni. Főleg a csoportképeket keresem, az iskolásfelvételek állnak közel hozzám. Azokon tényleg látható az idő múlása. A fényképeken a tárnokréti evangélikus iskola tanulóinak jó része és egyetlen tanítójuk, az 1894-től 1926-ig a faluban szolgáló, Iván- egerszegről származó és oda meghalni visszatért Sümegi Sándor is látható. A múlt század elejéről több iskolás csoportképet is sikerült digitalizálni, de a legnagyobb igyekezettel sem sikerült felismerni a rajtuk lévőket. Sajnos csak későn jutottam hozzájuk.

Nagy Ferenc elmesélte, amikor hozzájutott a képekhez, az 1990-es évek közepén, felkereste az akkor még élő 1905-ös és 1908-as születésűeket. Az idősek nagyítóval vizsgálgatták a fotókat, hosszas nézelődés után egyikük így válaszolt: „A mendergős menkű tudja, hogy kik ezek." Másikuk azt mondta: „Te Feri, ezek pokúkoriak, azaz nagyon régiek."

– Gondoltam, meglátogatom a fiatalabb, de jó segítségeimet. Buga Mihály bácsi 1914-es, felesége, Lina néni 1919-es születésű. Miután megtudták, mi járatban vagyok, szintén nagyítóval elemezték a már viseltes, megfakult képet. Egyszer csak Misi bácsi így szólt: „Na, idesanyja, kik vannak rajt?" Felesége nem ismerte fel őket, mire Misi bácsi sorolta a neveket. Három ember kivételével, akik talán vidéki szolgagyerekek lehettek, mindenkit azonosított. Megmentve őket az örök felejtéstől. Buga Mihály bácsi egyébként a tárnokréti gyülekezet felügyelője volt. 1996-ban istentiszteleten, az imaházban állt meg a szíve örökre. Haláláról a Kisalföld is megemlékezett annak idején. Szerencsére Lina néni jó erőben, egészségben, még mindig köztünk van.

Nagy Ferenc a tisztelt tanító alakját is felidézte. Hatvan-hetven, később több gyereket is tanított egy tanteremben.

– Az idősebbek ma is emlegetik, amikor a század elején a vidáman fütyörésző kanászt meglátva, kezeit az ég felé emelve így kiáltott: „Te, boldog kanász! De szívesen cserélnék veled." Szerencsére a későbbi tanítók és diákjaik, a tűzoltó-, levente- és más civil csoportok neveit valóban az utolsó órában sikerült rögzíteni. Így már nem lesznek az örök mulandóságé – tette hozzá a helytörténeti kutató. Érdekességként küldte el a tárnokréti Béketalálkozó fotóját, amely 1952. május 18-án volt. A begyűjtési versenyben elért eredményéért a falu hangos híradót kapott a közkút ágasára, háztetőkre felszerelt, nagyméretű hangszórókkal. Egy még ma is megvan közülük.

A rétiek a hirdetmény előtt a Rákóczi-induló zenéjére gyülekeztek az utcán. Az eseményen megjelent az 1956-os mártír, Szigethy Attila is, ennek emlékét is őrzi felvétel.

Kattintson ide a fotókért!
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pusztuljon el a szomszéd tehene is?

A Fidesz és a KDNP csornai szervezetei közleményben reagáltak a Jobbik véleményére. Tovább olvasom