Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

Fogságból szabadító barátság

A Rába mentén élők ragaszkodnak a folyóhoz és hallani sem akarnak arról, hogy vizének egy részét a „magyar tengerbe” vezessék. Mostanság a kötődés még szorosabb, s közben rég feledésbe merült történetek kerülnek elő.

A vadregényesen kanyargó Rába Bodonhelynél.
Szoros a kötelék

A Rába mentén élők szeretik a folyójukat, ennek már sokszor tanújelét adták. Különösen pedig mostanában, amikor arról szólnak a hírek, hogy esetleg a Balaton vizét a Rábából pótolják. Természetesen az embereket rengeteg élmény köti a folyóhoz, igaz és kitalált történetek keltek szárnyra az idők során. Rábaszentmiklós polgármesterének, Szabó Miklósnak a története a Rába szabályozása idején kezdődött.

Kíváncsisággal kezdődött

– Amikor az 1880-as években a Rábát szabályozták, három rábaszentmiklósi gyerek, Németh Mihály, Németh Ferenc és Németh Gáspár lementek a folyóhoz. Vitte őket a kíváncsiság – kezdte mondandóját Szabó Miklós. – Tízéves volt a legidősebb, öt-hat éves a másik kettő.

– A három gyerek rettentően elfáradt, ezért egy olasz ötlovas kordélyos – ma fuvarosnak neveznénk –, aki éveken keresztül földet szállított a Rábánál, hazavitte őket a családi házhoz. A gyerekek édesapja megköszönte az olasznak a jóságát, és azután nagy barátság szövődött a kordélyos és a család között. Olyannyira összebarátkoztak, hogy az olasz minden ősszel egy lóval hazament, négyet meg Némethéknél hagyott, akik ellátták az állatokat és dolgozhattak is velük.

– Kitört az első világháború és Németh Ferenc – az említett három gyerek közül a középső – az olasz frontra, nem sokkal később hadifogságba került. Alig egy hónap elteltével azonban a fogolytáborból kivitték mezőgazdasági munkára. S akkor eszébe jutott, hogy érdeklődik a régi ismerős kordélyos után, akivel Magyarországon a Rábánál találkozott először.

Fiúból tábornok

– Mivel tudta a nevét, az őt foglalkoztató gazda kiderítette, hogy az illető a harmadik faluban él. El is vitte egy alkalommal Németh Ferencet a kordélyosékhoz, ám addigra a koros fuvaros meghalt. Élt viszont két fia, az egyik magas rangú katona volt, tábornoki rangban. Telt-múlt az idő, a tábornok felkereste Ferencet, aki ismét a fogolytábor lakója volt. Ezt követően egyszer csak a magas rangú katona soron kívül hazajuttatta őt, a család nagy-nagy örömére. Ferenc bácsi gyakran emlegette fogolytársát, a pusztamogyoródi Karakai Ferencet. S mily kicsi a világ! Miközben 1956-ban Zalaegerszegen katonai szolgálatot teljesítettem, találkoztam a Németh Ferenc által emlegetett Karakai Ferenc fiával. Vele nemrég beszéltem telefonon.

Kincsként óvják

– Tehát ilyen barátságok fűződnek a Rábához – fűzte hozzá Szabó Miklós. – Jó ezeket a történéseket felidézni, főleg most, amikor a folyóra kitették a szentenciát.
Nekünk szent kötelességünk, hogy a Rábát úgy védjük, mint a nemzeti kincset. Félreértés ne essék, nem bántjuk mi a Balatont, én például kifejezetten örülök, ha el tudok menni és gyönyörködhetek a tó szépségeiben. Na de úgy lehet csak valamit életben tartani, hogy mást tönkreteszünk érte?

Kapcsolódó cikkek >>

Az elterelés egy a lehetséges megoldások közül (2003-07-16) >>Ellenzik a Rába-csapolást (2003-02-27) >>Ma a Hanságot élteti a folyó (2003-04-29) >>Regionális társulás a Rába védelmében (2003-06-20) >>Átalakulóban a vízi világ (2003-04-01) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Farönk a vasúti pályán

Vasárnap este ismeretlen tettesek egy farönköt tettek a Szombathely–Hegyeshalom vasútvonal… Tovább olvasom