Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Fejlesztés, vagy felszámolás

Vásárosfalu - Nehéz döntés előtt állnak a magyar szarvasmarhatartók-véli Molnár Balázs, vásárosfalui gazda. Szerinte két lehetőség van: kiszállni az ágazatból, vagy fejleszteni.
„Az állattenyésztők előtt ma két út áll. Vagy felszámolják tenyészetüket és eladják egy nagyobbnak, vagy előremenekülnek és beruháznak"-véli Molnár Balázs. A fiatal vásárosfalui gazda a család 800 hektáros birtokát, illetve négyszázas tehenészetét irányítja. Ő még gondolkodik, hogy melyik útra lép. A Kisalföldnek a szarvasmarhatartás aktuális gondjairól beszélt.

– Az elmúlt esztendők tapasztalata, hogy egyre többen hagytak fel az állattartással hazánkban-kezdte Molnár Balázs.

kiemelés – Ennek több oka is van. Egyrészt az uniós támogatások miatt a mezőgazdaságban inkább a növénytermesztés lett a jellemzőbb. Másrészt az aszályos évek és a különböző növényi energiahordozók fokozódó termesztése nagyon magas takarmányárakat produkáltak. Egy-két év alatt két-háromszorosára emelkedtek az árak.

- Az uniós szabályozás a tejkvóta és a hízómarha esetében is rossz hatással volt az ágazatra. A támogatást gyakorlatilag elválasztották a termeléstől. A tavalyi volt a bázisév, tehát ezt veszik alapul. Ha fejleszt a gazda, ha leépít, ugyanannyi dotációt kap, mint egy évvel ezelőtt.
Molnár Balázs meglátása szerint az országban már most tejhiány van, ami némileg emeli a felvásárlási árakat. Igaz, még mindig nem olyan arányban, mint ahogy a költségek emelkednek. Egy liter tejért most 65-67 forintot kap a termelő. Hazánkból sok tej megy ki Olaszországba, illetve Romániába. A vásárosfalui gazda azt mondja, ezzel csak a nagytermelők járnak jól. A kiviteli ár ugyanis jóval magasabb, 0,33 euró literenként.

– Ahhoz, hogy a külföldi vevő szóba álljon a termelővel, legalább egy kamionnyi tejet kell biztosítani. Az 24 ezer liter, tehát csak az igazán nagyok képesek így értékesíteni. Az állattenyésztésbe is betört ma már a nagytőke, jellemző a koncentráció. E tényezők miatt a miénkhez hasonló közepes, vagy kisebb gazdaságokat vagy megszüntetik a termelők, vagy az előremenekülést választják és fejlesztenek. Mi egyelőre úgy gondoljuk, hogy ez utóbbi megoldást választjuk. De, hogy hol lesz a vége, mekkora az a gazdaság, amelyik még a hazai körülmények között rentábilis, nem tudjuk. Az biztos, hogy egy átlagos magyar gazda a tőkésekkel nem tudja felvenni a versenyt, nem tud olyan beruházásokat végrehajtani. Ők komplett üzemeket vesznek meg vagy vonnak össze és egyre nőnek. Sajnos, az uniós támogatások sem bennünket segítenek. Példaként említhetem a trágyakezelési pályázat. Ennek nyolcvan százalékát a nagyok adták be.

Molnár Balázs valószínűnek tartja, hogy a közeljövőben jelentős telepfelújítások kezdődnek meg, ami férőhelynöveléssel is jár. Azaz, a nagyok még nagyobbak lesznek.

– Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani, nekünk is fejleszteni kellene. A beruházások viszont tőkeigényesek, amihez szükség lenne pályázatokra, de hitelfelvételre mindenképp. Nem lesz egyszerű a gazdák döntése-jegyezte meg.

Molnár Balázs néhány hónapja azzal az ötlettel állt elő, hogy a megtermelt tejből a csermajori tangazdaságban sajtot készíttet. Most elmondta: minden készen áll a piacradobáshoz, csupán a forgalmazó hiányzik. Ezt a részét ugyanis ők már nem tudják vállalni az üzletnek.

Cs. Kovács Attila
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizennégy játszótérből csak egy felel meg

Csorna - Csornán több millió forintot kellene költeni a játszóterek felújítására. Az önkormányzat jelenlegi anyagi helyzetében erre kevés esély látszik, valamilyen megoldást azonban – a gyerekek biztonsága érdekében – találni kell. Tovább olvasom