Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

Emléktáblát avatnak az atya tiszteletére

A múlt század eleji pap-költők egyik kevésbé ismert képviselője volt dr. Vitnyédi Németh István.
Az ácsi, később hidegségi plébános emlékét a falu múltját kutató helytörténész, illetve ma is a szülőfaluban élő rokonai őrzik.
Harsányi Lajos pap-költő a múlt század elején szerette volna a katolikus költők, szépírók és esztéták találkozóját Pannonhalmán megszervezni. Nagy álma ha nem is vált valóra, szűkebb körű összejövetelre mégis sor került. Harsányi Lajos, Mécs László, Géczy Lajos, Városi István mellett a Szent István-monostorban találkozott olvasóival Vitnyédi Németh István is, a vitnyédi születésű, hidegségi plébános. Idén májusban van halálának ötvenhetedik évfordulója. Rokonai ma is a rábaközi faluban élnek, és szívesen emlékeznek „Pista bátyjukra", aki egyike volt a család három „pap fiának".

– Édesapám bátyja volt Németh István, nagyon jól emlékszem rá – idézte fel a rokon alakját a szülőfaluban élő Németh József.
– Hatan voltak testvérek, gazdálkodó, földműves család volt az övék, közülük három fiú is pap lett, István, János és Pál.

Németh József
Németh István 1894. december 2-án született kisparaszti családban. Timár Lajos, a Vitnyéd történetét kutató helytörténész összefoglalójából tudjuk, hogy iskolába kerülve hamar kitűnt tehetségével, szorgalmával. Tanítója, Bolla Géza addig győzködte szüleit, míg beleegyeztek, hogy fiuk tovább tanuljon. Ehhez a szülői erőn kívül szükség volt az egyházi támogatásra is. Áldozópappá 1919-ben szentelték, előbb Gyarmaton, majd Csornán volt segédlelkész. 1923-tól 1927-ig Győrben káplán, s a Dunántúli Napló felelős szerkesztője is. Utána Ácson, később Hidegségen lett plébános, 1947-től püspöki tanácsos. Egyházjogi doktori címét 1935-ben védte meg.

Versei korán megjelentek a Zászlónk, az Élet, a Napkelet, a Dunántúli Napló és a Vigília című kiadványokban. Első verseskötetét 1916-ban Kiáltás az Úrhoz, a másodikat 1922-ben Csornán, Lelkem elküldelek címmel adták ki. A főtanítóúr című regényében emlékezett meg egykori nevelőjéről, Bolla Gézáról. Szent Margit életét Az áldozat című könyvében dolgozta fel. A szülőfalujához való ragaszkodás jeléül vette fel a Vitnyédi előnevet.

– Gyakran jött haza Pista bátyánk a faluba és mi is többször voltunk nála Hidegségen – emlékezett tovább a hetvenkét éves Németh József. – Erős testalkatú, barátságos ember volt. Nemcsak verseket, regényeket írt, de templomi énekeket is, amiket ma is énekelnek. Arra is emlékszem, hogy István atya nyulakat tartott a hidegségi plébánián. Nagy gyümölcsössel is foglalkozott, szépen rendben tartotta a kertet, gyakorlata volt hozzá, hiszen idehaza is csak ezt csinálta.

– Fiatalon halt meg, 54 évesen, 1948. május 30-án, vesebetegségben. Pista bátyánk, de a testvérei is igen jó prédikálók, jó énekesek voltak, a vitnyédi templomban is sokszor miséztek – mondta Németh Józsefné Annus néni. – Fénykép, vagy bármilyen emlék sajnos nem maradt róla, amikor a régi házból elköltöztünk, sok minden elkallódott.

Timár Lajos, a falu kutatója azt szeretné, ha dr. Vitnyédi Németh István alakját méltó módon őrizné meg az emlékezet. A település jövőre lesz 750 éves. Ez alkalomból a Vitnyédiek Baráti Köre emléktáblát helyez el a pap-költő szülőházának helyén.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Aláírások a forgalom- csökkentésért

Meglehetősen ingerültek Csornán a 86-os főút Bartók Béla úti szakaszának lakói. Szerintük már-már elviselhetetlen környezetükben a járműforgalom, közben pedig bevásárlóközpontot építenek a Csukás-szakközépiskola volt sportpályáján. Meggyőződésük, hogy emiatt még több jármű közlekedik az úton, és a tervezett forgalmirend-változás is hátrányosan érinti az utcabelieket. Tovább olvasom