Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Emlékmű a csornai áldozatoknak

A 60 évvel ezelőtti holokauszt hatszázhetvenöt csornai áldozatára emlékeztek a településen.
A holokauszt helybeli áldozataira emlékeztek vasárnap délután Csornán. A Szent István téren emlékművet avattak a településről haláltáborokba elhurcoltak tiszteletére. A márványlapokon 655 csornai zsidó áldozat neve szerepel.

Az emlékmű avatásán dr. Markó György ezredes, történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgató-helyettese idézte fel a csornai zsidóság történetét. A második világháború idején már több mint százötven esztendeje éltek zsidók a városban, hitükhöz és hagyományaikhoz következetesen ragaszkodva. 1853-ban százötvenkét izraelita vallású lakos alapította meg a hitközséget. Imaházat, templomot, iskolát építettek, létrehozták a Temetkezési Egyletet, a Nőegyletet, a rászorulókat segítő Fillér Egyletet. Nemcsak Csorna gazdasági, kereskedelmi és ipari életében vettek részt, hanem teljesítették honpolgári kötelezettségeiket, például az első világháborúban is. Közösségi életüket 1944. június 21-én dúlta szét a deportálás, közel nyolcszázukat vitték a haláltáborokba. Közülük hatszázötvenöten nem élték túl a sorscsapást.

– A nagy történelmi kataklizma elpusztított egy virágzó közösséget, fájó veszteséget okozva az őket korábban befogadó városnak is. Legyen jel ez az emlékmű és emlékeztessen azokra az áldozatokra, akik csak élni akartak, dolgozni, gyarapodni, saját családjuk és otthonuk, szülővárosuk hasznára és fejlődésére – fogalmazott Markó György.

Papp József, Csorna polgármestere, országgyűlési képviselő arról beszélt az ünnepségen, hogy a település hatvan évvel ezelőtt egy teljes közösséget veszített el. Mint mondta, a helybeliek igyekeznek méltó módon őrizni emléküket, a városi újságban sorozat mutatta be a zsidóság történelmét, és nemrégiben az izraelita temető felújításában is segített az önkormányzat. „A holokauszt-emlékművel a város kegyeletet gyakorol. Abban bízom, hogy az emléküket és az emlékművet közösen, hosszú időre megőrizzük" – tette hozzá a polgármester.

A holokauszt-emlékmű felállításának gondolata a csornai Kovács Károlyban és a városból elszármazott dr. Berecz Endrében vetődött fel. A kezdeményezést a Vidékért Egyesület karolta fel, a megvalósítást helyi üzemek, vállalkozások, magánszemélyek és az önkormányzat segítette. Maurer János egyesületi elnöktől megtudtuk: az alaprajzában Dávid-csillagot formázó, felül kupolával kiemelt emlékművet Udvardi Krisztián tervezte, Szaradics István építészmérnök közreműködésével. A kivitelezést Udvardi Sándor kőfaragómester vállalta. A munkálatok összesen kétmillió-háromszázezer forintba kerültek, de a tényleges érték a társadalmi munkákkal és egyéb támogatásokkal megközelíti a hárommillió forintot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kihagyja a város az eljárásból?

Major Nándor Csornán a Bartók Béla úton, közvetlenül a volt Csukás-sporttelep szomszédságában húzta fel a házát. A telek másik részén vállalkozása kapott helyet. Amikor hozzálátott az építkezéshez, nem gondolta, hogy egyszer csak nem várt fejleményekkel kell szembenéznie. Ám hamarosan egy áruház kínál látnivalót a ház lakóinak. A tulajdonos szerint „kiszervezték” az engedélyezési eljárásból. Tovább olvasom