Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 2°C

Emlékezés régi húsvétokra

A nagycsütörtöktől locsolóhétfőig tartó húsvéti ünnep böjtös eledele volt a ˝szivás bab˝, a fiúk húsvétvasárnap tojásba vágtak a templom mellett, hétfőn a legények zalámboltak a lányos házakhoz.

Napjaink szódásszifonos, kölnis locsolása bizony már csak nyomokban emlékeztet a régi kapuvár-gartai húsvétokra. Néprajzi-helytörténeti munkák szerint az ünnepkör nagycsütörtökön (csonkacsütörtök) kezdődött, amikor a mise ˝Glóriájakor˝ elhallgattak a harangok és a templomi csengettyűk, hiszen azok ˝émentek Rómába˝. Gartán volt olyan szokás is, hogy ezen a napon a legények bekopogtak a lányos házakhoz és nagy kosarakban ajándékokat gyűjtöttek, amit aztán a helyi kocsmában közösen fogyasztottak el. A megmaradt étel, ital a település szegényeihez került.

A templomba menők öltözéke követte a liturgia színeit. A nők, asszonyok, lányok fehér ruhában, míg nagypénteken öregje, fiatalja egyaránt feketében ment. A hagyományos nagypénteki ebéd a ˝szivás bab˝ volt (tejföllel behabart sárgabableves, benne főtt aszalt szilvával).

Húsvét: Húsvéthétfőn a legények csapatosan jártak locsolni, a legénycéhek általában együtt vándoroltak a lányos házakhoz.
Húsvét: Húsvéthétfőn a legények csapatosan jártak locsolni, a legénycéhek általában együtt vándoroltak a lányos házakhoz.

A piros tojást már csütörtökön, de legkésőbb pénteken megfestették. Pirosításra úgynevezett ˝börzsönt˝ használtak. Kedvelt volt még a lila (tintaceruza vízben oldott levével festve) vagy a sárga színű tojás is, melynek színét a hagymával együtt főzés közben nyerték. Hímes tojást nem nagyon készítettek Kapuváron. Húsvétkor a fiúk piros tojással a zsebükben mentek a templomba. Annak tövében zajlott a fiatalok kedvelt vetélkedője, a ˝tojásvágás˝. A tojásokra pénzérmével céloztak. A régi érmét, a hatost a szélén élesre reszelték. Előfordult, hogy ecetben főzték meg a tojást, így abba nehezebb volt belevágni.

Nagyszombaton délután a feltámadási körmenetben a feltámadt Krisztus szobrát a regruták vitték: gatyában, csizmában, ingujjban, selyempurucban.

Nagyszombaton délután a feltámadási körmenetben a feltámadt Krisztus szobrát a regruták vitték: gatyában, csizmában, ingujjban, selyempurucban.
A böjtöt, jóllehet az egyház törvényei szerint csak nagyszombat délig tart, mindig szigorúan megtartották. Húsvétvasárnap az első misére mentek az asszonyok. Kezében mindegyiknek batyu volt, benne kalács, füstölt ˝sóder˝ (lapocka), piros tojás, sőt, még só is. Vitték ˝szentültetni˝. Mise után aztán ebből evett a család. A ˝szentültből˝ morzsányi sem kerülhetett a földre. Délelőtt a lányok keresztanyjuktól pár darab piros tojást kaptak. Húsvéthétfőn a legények csapatosan jártak locsolni, a legénycéhek általában együtt vándoroltak (ahogy akkoriban Gartán mondták: zalámboltak) a lányos házakhoz. A menyecskéket, lányokat kútvízzel öntözték meg.

Olvasóink írták

  • 1. antistar 2010. április 04. 16:39
    „Szépek ezek a hagyományok, de azt nem értem, hogy fér bele az, hogy minden húsvétkor kapuvár központjában három-négy roma kirakodós ringlispis bömbölteti a cigányzenét!
    Nem veszik észre, hogy a kutyának sem kellenek?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szinte fillérekből parkosítanak a rábaközi falvakban

Olcsón, a helyiek összefogásával és a közhasznú alkalmazottak segítségével tartják rendben a… Tovább olvasom