Kisalföld logö

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 4°C | 13°C Még több cikk.

Embercsempészek és határőrök útjain

A Győri Határőr Igazgatóság kapuvári kirendeltségének munkatársai mintegy negyven kilométeres határszakaszt felügyelnek. Sorállományúak helyett ma már hivatásosok járják a terepet.
A kilencvenes évektől a keletnémetek és a román menekültek után nemzetközivé vált itt a zöldhatár. Pető Lajos alezredes, a kapuváriak parancsnoka 1979 óta tölti be tisztségét. Minden fasort, átereszt, csatornát ismer a környéken. Bár azt mondja, ezzel nincs egyedül, mert az embercsempészek között is rengetegen vannak, akik minden négyzetcentimé terét ismerik a területnek.
Határjárásunk során Pető Lajostól megtudjuk, hogy a hetvenes-nyolcvanas években évente csak négy-öt emigráns próbálkozott a szakaszon. 1988–89-ben aztán megnőtt a forgalom, megjelen tek a keletnémetek, majd a Romániából menekülők lepték el a terepet. 1993-tól „nemzetközivé" vált a ki rendeltséghez tartozó határszakasz. 2000-ig évente 250–300 határsértőt tartóztattak fel a határőrök.
Tíz éve szervezett a csempészet

Pető alezredessel beszélgetésünk közben Nyár ligetnél térünk le a műútról és egy földúton me gyünk tovább.
– Ez az allé kitűnő felvezetője a határsértőknek – mutatja be a helyet Pető Lajos.
– Egészen a Hanság-csatornáig mehetünk rajta, melyen át jutva alig pár száz méter Ausztria. Az úton gödrök, kátyúk, két oldalán fasor. Ideális hely a rejtőzködésre. Közben vezetőnk el árulja, hogy noha a határőrség technikai felsze reltségére nem lehet panasz, az „ellenfelek" sem sokban maradnak el tőlük. Példaként az éjjellátó készüléket említi, mely megkönnyíti a határőrök munkáját, ám a határsértőknél is van ilyen.
– A rendszerváltást megelőző időszakban nem volt szervezett az embercsempészet – folytatja Pető Lajos.
– Akkoriban inkább az emberbaráti segítség nyújtás volt a jellemző, szegény német vagy román menekültnek tekintették őket az itt élők és szívesség ből mutattak utat nekik. A ’90-es évek végén vált jel lemzővé, hogy anyagi ellenszolgáltatásért igazították útba az érkezőket, napjainkban viszont nyugodtan mondhatjuk, hogy nagyon szervezetten végzik „munkájukat" a csempészek. A határőrök munkáját nagyban nehezítették a helyi embercsempészek, akik pontos helyismeret tel rendelkeztek. 2001-ben például húsz ember csempészt buktattak le, ezek között voltak kör nyékbeli lakosok is. Idén mintegy nyolcvan-kilencven százalékkal esett vissza a mozgás a hatá ron, szeptember eleje óta viszont iraki, afgán és szudáni csoportok jelentek meg errefelé.
A csempész fuldoklott a csatornában
Fertőújlaknál jobbra fordulunk a Hanság-csa torna töltésére, majd az úgynevezett robbantott hídnál állunk meg.
– Ez kedvenc helyük a csempészeknek – mutat körbe Pető alezredes. – Az a torony például, odaát már Mosonbánfalva (Appetlon) szennyvíztisztítójá hoz tartozik. Éjszaka ki van világítva, úgyhogy be lövik maguknak az irányt és néhány száz méter után ott vannak. Vagy a pomogyi (Pamhagen) templom torony és a falu fényei is jól látszódnak. Itt a hídnál aztán fenéken, vagy a megmaradt elemeken csúsz va-mászva, mindenhogyan próbálkoznak.
Ez az úgynevezett Fésűssarok, innen nem messze történt, hogy amikor a csempész útbaigazította az embereit, belecsúszott a csatornába. Úszni nem tudott, kapálózott és szinte már segítségért kiabált. A határőre inknek kellett kimenteni a vízből, mert belefulladt volna. Utóbb aztán kiderült, hogy egy régi „ügyfél lel" van dolgunk, akit már többször elkaptunk a ha táron. Úgy látszik, ő nem ismerte igazán a területet. A töltésen indulunk tovább, majd vasútvonal keresztezi utunkat, ahol letérünk a töltésről és meg állunk a piros-fehér-zöld zászló mellett.
Rajta a fel irat: államhatár. Néhány méterre Pető Lajos már a határjelet mutatja, két fehér követ a sínek mellett. Egy M és egy A betű jelzi, hogy mely országok ha tárán állunk, az évszám 1922-t mutat. Szemben ve lünk osztrák őrtorony, benne két határőr. – Ismerik már az egyenruhát, és különben is jól megvagyunk az osztrák kollégákkal – magya rázza az alezredes. Továbbindulunk a csatorna töltésén, a túlolda lon az osztrák falu, Pomogy kertjei láthatók, fó liák, gyümölcsösök. Elhagyjuk közben a pomo gyi átkelőt és visszatérünk a műútra. Következő megállónk az andaui híd.
Akkumulátoros gumicsónak
– A Hanság-csatorna természetes akadály a csem pészek előtt, de azért itt is rendszeresen próbálkoznak – mesél újabb történetet vezetőnk.
– Itt, a hídnál ál talában úsztatják szerencsétlen menekülőket. De ta láltunk például olyan gumicsónakot is, amit akku mulátor fújt fel pillanatok alatt és veszély esetén má sodpercek kérdése volt, hogy ismét kiürítsék. Felsétálunk a hídra, a magyar oldalon egy fatorony van, mely valamikor szobor volt. Mellette még jó né hány hasonló művet készítettek, mind a szabadságot jelképezte, csak hát az évek alatt lebontották a szob rokat és ellopták a faanyagot.
 Pető Lajos nagyot só hajt:
– Ebben még nem nőttünk fel Európához. Cs. Kovács Attila Menekülők dollárezrei Pető Lajos tapasztalata szerint azok, akik embercsempész segítségét kérik, ke mény pénzeket fizetnek egy-egy útbaiga zításért. A kilencvenes évek végéhez vi szonyítva a csempészek természetesen fi gyelembe vették a dollár árfolyamának változásait. Közel-Keletről például Ma gyarországig 5–7 ezer dollárt fizetnek a menekültek. Hazánkból Ausztriáig újabb 2–3 ezer dollár a tarifa. Államhatár: Pető Lajos alezredes minden négyzetcentiméterét ismeri a területnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

10 éves a katolikus iskola

A kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskolában 1992 szeptemberében csendült fel újra a… Tovább olvasom