Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 21°C Még több cikk.

Életbiztosítását is feladta a római téglákért

Rugli Dezső további érdekességekkel is szolgált a tégla történetéről. Eszerint már a római korban is drága építőanyagnak számított, előállítása a légiók katonaságának feladata volt.

A tégla szerelmese a szanyi Rugli Dezső. Több mint harminc esztendeje gyűjti az építőanyagot, családi háza udvarán egy múzeumot is létrehozott. Gyűjteményében az ókortól napjainkig 2400-fajtát őriz. Mint mondja, a történelem érinti meg, amikor értékeit rendezi.


– A tégla a föld és a tűz házasságából születik – vallja Rugli Dezső. – Kevés olyan gyönyörű látvány van, mint amikor ég ki az anyag. A vályogépítkezést 4500–5000 évvel ezelőtt váltotta fel a tégla, Mezopotámiában gyártották az első darabokat. A tégla szó latin eredetű, négyszögletes fedőelemet jelent. Már az ókorban is, a Tigris és az Eufrátesz völgyében, Babilonban és Szíriában csodálatos építmények születtek belőle, például Bábel tornya. Állítólag 221 méter magas volt, 186 millió téglát építettek bele. Csak viszonyításul: a magyar Parlamentben 40 millió darab van.

Évszámok és monogramok


Rugli Dezső további érdekességekkel is szolgált a tégla történetéről. Eszerint már a római korban is drága építőanyagnak számított, előállítása a légiók katonaságának feladata volt. A középkori téglákra jellemző, hogy felületüket nem egyenesen képezték ki, hanem göröngyösen, hogy a habarcs jól tartson. A középkorban a török támadások adtak lendületet a téglagyártásnak.

I. Ferdinánd lefoglalta az egyházi téglaégetőket és megerősítették a várakat. Ebben az időben jelentek meg az évszámok és a monogramok a téglákon. Számos téglaégető alapítása fűződik gróf Zichy Ferenc győri püspök nevéhez, ahol a gróf monogramját égették az agyagba.

Magánszemélyek is

1853 szintén jelentős évszám a téglagyártás történetében. Ekkor engedélyezték ugyanis, hogy magánszemélyek is létesítsenek égetőt. „Beindult" a piac, ami a minőségnek is jót tett. A gyártást 1858-ban a berlini Hoffmann Frigyes forradalmasította, aki először használta a körkemencét. Ez a módszer folyamatos munkát tett lehetővé.

1970 óta

1889-ben hazánkban 279 gyár működött. Az 1937-es adatok szerint Magyarországon 282 gyár üzemelt, összesen 9500 férfit és 2600 nőt foglalkoztattak.

Rugli Dezső érdeklődését az 1970-es években keltették fel a téglák. A kapcsolat azóta is tart.

„ Először a fizikai tulajdonságai érdekeltek, az, hogy kőművesként melyikkel könnyebb bánni, melyik mire alkalmas. Ezután kezdett érdekelni az évszám, a monogram, és lassan kutatni kezdtem. Komoly szakirodalom áll rendelkezésemre, és az évek alatt 2400-fajta téglát gyűjtöttem össze az ókortól napjainkig."

A Kokas-gyár Csornán

A szanyi családi ház udvarán számos saját készítésű tárlót helyezett el a házigazda.

– Mikor ezek között sétálok, arra gondolok, mennyit tudnának mesélni ezek a téglák. Az embert megérinti a történelem. Ezek a téglák hallottak megannyi imádságot, láttak várostromokat, főúri bálokat, de a szegények mindennapos szenvedéseinek is tanúi voltak. A kollekcióm folyamatosan bővült, jelzéseket kaptam a bontásokról, de sokan hoztak is egy-egy darabot. A téglákból következtetni lehet a gazdasági fejlődésre, a készítő társadalmi helyzetére, rangjára is. A Dunántúl legkorszerűbb téglagyára Csornán működött, a Kokas-féle üzem. Téglájuk természetesen K betűvel készült. Idővel aztán a K mellett az N betű is megjelent náluk, ami azt jelzi, hogy Neumann Antal benősült a Kokas családba. A tégla a történészeknek is sok kérdésre választ ad. Például egy Adonyban megtalált, évszámmal ellátott darab azt bizonyította nekik, hogy a török időkben nem halt ki a falu. Családom mindig megértően és segítően állt mellettem, feleségem támogatása nélkül nem sikerült volna a múzeum létrehozása sem. Sajnos ő a közelmúltban meghalt, de velem élő fiam továbbra is segítségemre van munkámban.

A rabszolga lábnyoma

Több kedves darabja is van Rugli Dezsőnek. Felkereste például az utolsó egyszemélyes téglaégetőt, a Vas megyei Csipkereken Fi Józsefet. Tőle őriz egy sablont is, és még háromfajta téglát. Nagyon büszke a gyűjteményében található 30-fajta római kori téglára, amit egy festőművész hagyatékából vásárolt meg. Életbiztosítását mondta fel, hogy a szükséges összeg rendelkezésére álljon. Ezek közül huszonegy darab a Nemzeti Múzeum nyilvántartásában is szerepel. Az egyiken egy rabszolga lábnyoma is látható. Féltve őrzi a Habsburg-időkből 12 várkapitány monogramos tégláját is. Mint mondja, tudását, tapasztalatait szívesen adja át másoknak is, várja, hogy felkeressék múzeumát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Idegen nyelvű könyvtár a rábapordányi iskolában

Idegen nyelvű könyvtárat hoztak létre a rábapordányi általános iskolában. Az intézmény törekvéseit a… Tovább olvasom