Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Elátkozott vasúti átjáró? A GYSEV hat új félsorompó felszerelését tervezi

Az utóbbi hét évben öten életüket vesztették a Bogyoszló és Szilsárkány közötti vasúti átjáróban. A vonalat három hónapja kezelő GYSEV új félsorompók bevetését ígéri.

A Szilsárkány és Bogyoszló közötti vasúti átjáróban csütörtökön történt, két ember életét követelő halálos baleset kapcsán több Olvasónk is fontos észrevételeket tett a tudósításhoz írt hozzászólásokban.

"Hány embernek kell még gyászolnia a szeretteit, hogy történjen valami?"

NRena a következőket írta: "Édesapánkat és az élettársát pontosan ugyanezen a napon, ugyanígy és ugyanebben a vasúti átjáróban vesztettük el. Talán mégse az emberek figyelmetlensége a hibás?

Hány embernek kell még gyászolnia a szeretteit, hogy történjen valami?
Akkor azt a választ kaptuk, hogy a forgalom nem teszi indokolttá a karos sorompó felszerelését.

Pedig annyira öreg az ott található berendezés, hogy az ott lakók állítása szerint többször nem működik, a sínpálya pedig kanyarodik. Tehát esély nincs észrevenni a közeledő vonatot. Őszinte részvétem a hozzátartozóknak."

Tirgis szerint "ebben a vasúti átjáróban már többször tapasztaltam, hogy a fénysorompó fehér fénnyel villogott, miközben hosszú tehervonat-szerelvény döcögött el az orrom előtt. Párszor személyvonatnál is előfordult már! OK, hogy a fehér fény nem a zöld utat jelzi, de elgondolkodhatna az illetékes szerv egy félsorompón itt".


A legutolsó halálos baleset Szilsárkány és Bogyoszló között - fotók: Turbók Attila.

Hét és fél alatt legkevesebb öten vesztették életüket itt

A kisalfold.hu archívuma szerint az utóbbi években valóban több súlyos baleset történt a Szilsárkány és Bogyoszló közötti vasúti átjáróban. 2003 októberében egy Renault sofőrje csodával határos módon karcolások nélkül megúszta az ütközést az intercityvel.

Ebben az írásunkban az is olvasható, hogy alig másfél éven belül ez volt a második baleset, amikor teherautó ütközött vonatszerelvénnyel.

2004 júliusában már nem volt ilyen szerencséje egy Opel Astra sofőrjének: a 37 éves enesei férfi mozdony elé hajtott, majd az ütközés következtében tizenöt méternyire kirepült a járműből.

A kocsit vezető férfit életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba, míg 39 éves utasa életét vesztette a karambolban.

Pontosan három éve, 2009. január 25-én szintén tragédia történt a szóban forgó vasúti átjáróban.

Egy 35 éves nő és egy 54 éves férfi vesztette életét, míg egy akkor 14 éves fiút mentőhelikopter szállított Győrbe. Krisztián a tragédia után egy hónappal így idézte fel a rémálomszerű ütközést, s édesanyja elvesztését.

A mozdony mintegy 300 métert tolta maga előtt az utánfutós személyautót és teljesen maga alá gyűrte. A Ford a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, benne a két áldozattal.

Halálos vonatbaleset Szilsárkánynál pontosan három éve


GYSEV: "az októberben átvett szakaszoknál 6 új félsorompó felszerelését tervezzük"

A tragédiákra való tekintettel portálunk megkérdezte a szakaszt tavaly október óta üzemeltető GYSEV-nak. (Azt mindenképp kell hangsúlyozni kell, hogy 2011 októberéig a MÁV kezelésében állt a szakasz, vagyis a balesetek jelentős része a MÁV idején történt.)

"Tervezi-e a GYSEV, hogy a jövőben félsorompót szereljen fel a Szilsárkány és Bogyoszló közötti vasúti átjáróban" - szólt első felvetésünk.

"A vasúti átjárók biztosítását Magyarországon kormányrendelet szabályozza. A jogszabályok az érintett, Szil-Sopronnémeti és Csorna közötti átjáróban fénysorompó alkalmazását írják elő.

Amennyiben egy átjáróban halálos baleset történik, mind a vasúttársaság, mind pedig a Közlekedésbiztonsági Szervezet is vizsgálja a körülményeket.

A vizsgálat eredménye alapján a hatósági jogkörrel bíró Közlekedésbiztonsági Szervezet ajánlást tehet a vasúttársaságnak a biztonság szintjének növelésére.

A GYSEV Zrt. folyamatosan vizsgálja a vonalain a vasúti átjárókat. Az októberben átvett szakaszoknál 6 új félsorompó felszerelését tervezzük, összességében pedig az eddigiekhez képest 11 vasúti átjáróban biztosítja majd félsorompó a közlekedést" - válaszolta megkeresésünkre Rázó László, a GYSEV Zrt. sajtószóvivője.

10-15 millió forintba kerül egyetlen csapórudas félsorompó

Arra a kérdésünkre, hogy milyen költséggel járna itt a félsorompók felszerelése, a következő feleletet kaptuk: "egy csapórudas félsorompó felszerelésének költsége a körülményektől függően 10-15 millió forintba kerülhet.

Természetesen a fénysorompó biztosítását növelő hatósági határozat esetén, a biztosítás szintjének növelése azonnal megtörténik".

A GYSEV sajtószóvivőjének felvetettük azt is, hogy több olvasónk jelezte a hozzászólásokban, miszerint a szóban forgó vasúti átjáróban nem mindig működhet jól a jelzőberendezés. (Ezeket a kommenteket a cikk elején olvashatják el.)

"A fénysorompó helyesen működött, a személyautó a tilos jelzés ellenére hajtott a sínekre"

"A GYSEV Zrt. az október elsejei vonalátvétel után a sorompók üzembiztonsági ellenőrzését és rálátás vizsgálatát elvégezte.

Az említett útátjáróban a gépkocsi közlekedési irányából a vonat felé a teljes rálátási háromszög biztosított. Az úton 40 km/h sebességcsökkentésre utaló tábla van elhelyezve.

A szerdai balesetet követő vizsgálatok alapján biztonsággal kijelenthető: a fénysorompó helyesen működött, a személyautó a tilos jelzés ellenére hajtott a sínekre. A vizsgálat a vasúti mulasztás lehetőségét kizárta.

A GYSEV Zrt. ettől függetlenül mély részvétét szeretné kifejezni a balesetben elhunytak családtagjainak.

A fénysorompókat egy többszörösen biztosított, automatikus vezénylés szabályozza.

Ennek bármilyen meghibásodása esetén azonnal jelez a központi forgalomirányításnak. A fénysorompók ellenőrzése így gyakorlatilag folyamatos; az érintett vasúti átjáróban a korábbi időszakban és a baleset bekövetkezésekor is üzemszerűen működött a fénysorompó" - zárta szavait Rázó László.

A MÁV még nem válaszolt

Az állami vasúttársaságtól azt kérdeztük: a MÁV statisztikája szerint az utóbbi 10 évben hány baleset történt itt, s ebből hány volt halálos?

"Az átjáróban az utóbbi 10 évben négy baleset történt, mindegyik esetben megfelelően működött az átjáró biztosítóberendezése, mind a négy baleset a közúton közlekedők figyelmetlenségéből, a KRESZ szabályok be nem tartásából adódóan következett be.

A négy baleset közül kettő volt halálos: 2004. július 23-án egy ember életét vesztette, ketten megsérültek, a 2009. január 25-i balesetnek két halottja és egy sérültje volt.

A másik két esetben - 2003. október 14-i illetve a 2004. október 8-i baleset - nem történt személyi sérülés, anyagi kár keletkezett" - tudtuk meg a MÁV sajtóosztályától.

Olvasóink írták

28 hozzászólás
12
  • 28. Ikvafalvy 2012. március 24. 21:00
    „Gyerekek,gyerekek,kidobott penz!!!!!
    Sorompo,piros jelzes,az nem kerites!!!!
    Mint a peldak mutatjak,kit erdekel a lampa,sorompo kikerulve!
    Itt agyat kene cserelni!!!!!!!”
  • 27. támogató 2012. február 01. 09:54
    „24. taryt

    farád? mai napig ugyanúgy kerekeznek át a biciklisek cikkcakkban! ezeknek a betonfal sem lenne visszatartó erő...”
  • 26. Goldmund 2012. január 27. 08:35
    „Érdemes elolvasni a vasúttársaságok válaszait, amivel frissítették a cikket.
    - Az átjáró jól belátható (legalábbis abból az irányból, ahonnan most jött az autó). A fénysorompó tilosat jelzett.
    - Az elmúlt 10 évben 4 baleset történt, mindegyik esetben helyesen működött (pirosat jelzett) a fénysorompó.

    Természetesen egy ésszerű határig fel kell készülni a Darwin-díjra pályázó, "nekem mindent szabad" típusú autósokra, ezért üdvözlendő, ha lesz félsorompó. A vasút számára is előnyös, ha kevesebb a baleset, hiszen ilyenkor fejre áll a menetrend az érintett szakaszon, esetleg a pályát is javítani kell. A kiszámíthatatlan közlekedés miatt pedig más közlekedési módra szokhatnak át az utasok.

    Ugyanakkor most is bebizonyosodott: ezek miatt a balesetek miatt a vasutat semmi ok kritizálni. Inkább nézzen magába a sok böszme, aki 3 előjelző táblát + egy átjárót jelző táblát és egy fénysorompót együttesen nem képes észrevenni. Az ilyen adja vissza a jogosítványát és használjon rollert, azzal bizonyára nem csinál ekkora bajt!”
  • 25. Komissar 2012. január 27. 08:02
    „24. taryt

    Nem a vasúttársaság dolga ezt megtenni. A forgalom felgyorsulása miatt megszűnt a teljes sorompó, eltűntek a bakterok.
    Akárhányan akárhol vonat elé hajt, ha őt már nem az örököseit kötelezném a károk megfizetésére.
    Ha vettél részt KRESZ-oktatáson, tudnod kell mit jelent a fénysorompóval ellátott vasúti átjáró.
    Ha nem működik, vagy nem látni milyen szín működik meg kell állni, meggyőződni, mehetsz-e. Ilyen esetekben inkább a mozdonyvezetőt sajnálom. Meg a roncsot eltávolító tűzoltókat.
    Tudom kemény vagyok, de a közlekedés veszélyes üzem.
    Aki sofőr, az a többiek miatt is figyeljen, ha nem teszi, bizony így járhat.”
  • 24. taryt 2012. január 26. 21:40
    „Azért a GYSEV-t se kell szentté avatni. Farádon ugyanez volt a helyzet, ami az ő vonalukon van. Nem tudok pontos számot, de négyen biztosan meghaltak, mire felszerelték a félsorompót. Érdekes módon azóta nem is történt baleset ott. Persze, mindig az autós a hibás, hiszen működik a lámpa és figyelemtlenül hajtunk a sínekre. Én mégis azt mondom, az illetékeseknek kötelessége mindent megtenni, hogy a figelmetlenségünk ne okozza a halálunkat. Ez nem lehet pénzkérdés szerintem. Ahogy a tornászok alatt is van gumiszőnyag, ha leesnek, mert hibáztak, ne szegjék nyakukat. Tudom, sántít a hasonlat, de valami ilyesmire gondolok.”
  • 23. ktl 2012. január 26. 17:52
    „Őszinte részvétem az áldozatok családjának, de egy szerencsétlen emberi figyelmetlenség miatt miért kell mindig másokat hibáztatni? Nyugodjanak inkább békében!”
  • 22. Vanderer 2012. január 26. 17:06
    „Az milyen meghatározás,hogy legalább öten?Tudod vagy nem tudod?Ennyi.”
  • 21. Mankapunka 2012. január 26. 16:50
    „GYSEV megírta,nincs mit hozzá fűzni. Nem kell a rizsa,hogy akkor azért ment át a piroson,mert a szemébe sütött a nap.

    Nem kell a cégnek mély részvétet nyilvánítani,hanem inkább megírni,mennyi a bevétel kiesésük.”
  • 20. Lobbo71 2012. január 26. 16:32
    „Dwatson: jó megoldás, csak azt áruld el nekem, hogy ezt ki fizetné. Mert az igazságos az lenne, ha azok fizetnék, akik már ütköztek vonattal.”
  • 19. ordas01 2012. január 26. 15:07
    „Tisztelt hozzászólók egyet értek 8-as hozzászólóval.
    Itt ahol most is történt a baleset piros volt a lámpa mi álltunk elsőnek a sorompónál kb 2 perc várakozás után kielőztek és átmentek és még 3 autó követte mértem az időt igaz a vonat csak 5 perc múlva jött de megérkezett!
    Tehát velünk emberekkel is van gond nem csak a régi sorompóval!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!”
  • 18. Dwatson 2012. január 26. 15:04
    „Én már korábban is javasoltam hogy a legjobb megoldás az lenne ha félsorompó helyett egy vastag vasbeton vagy acél ütközőt gördítenének az autósok elé,amellyel meg lehetne védeni a vonatokat,és valamennyire az autókat is.Lehetne az ütköző felülete 1m vastag gyűrődő,energiaelnyelő anyag,teljes felületén fényvisszaverő jelzéssel,a másik fele 1m vastag vasbeton,amit egy +sínpáron tolhatna az autósok elé egy áttételes szerkezetű villanymotor...”
  • 17. Dwatson 2012. január 26. 14:24
    „Nincs semmi értelme a félsorompónak,mert azt is az esetlegesen hibásan működő jelzőberendezés működteti,vagyis akkor van lecsukva,amikor a fénysorompó is pirosan villog,amikor pedig fehéren villog,a sorompó is fel van nyitva,ami nem jelent feltétlen szabad utat mint a zöld lámpa.HOFI is megmondta:"ha jön a vonat akkor az úgy is elzárja az utat,ha meg nem jön akkor meg minek?"”
  • 16. Mankapunka 2012. január 26. 13:55
    „testvér

    Sok mostani nyugdíjas hivatásos sofőrt miért nem trafálta telibe egy vonat?? Pedig régen nem volt autópálya,így minden országúton zajlott,és a ma 40 éves V 43-as mozdonyok már jártak akkor,így volt vasúti forgalom,mert a vonat vitte a darabárút a nagy városokba,és onnan a teherautó tovább.

    Rajtam múlna,biztos nem költenék egy sorompóra egy ilyen forgalmú vasúti átjáróra. KRESZ órát,mindig emlegetitek,így ott mindig megy a kérdés az oktató felöl,mi is a fehér jelzés az átjáróban.

    Kár itt a MÁV-ot okolni,hibáztak a családban,és ez lett a vége. Megint megy a másikra mutogatás.”
  • 15. miracle 2012. január 26. 13:53
    „ekkenekepen
    Szerintem ne feszegesd ezt, mert még a végén 100-ból 99-szer a hozzátartozóknak kell kártérítést fizetniük a vasúttársaság számára veszélyeztetés és károkozás miatt. Vagy 100-szor.
    Ezért is hiányzik nagyon a kérdés a többi közül: hány esetben volt a vasút a hibás és hány esetben az autós?”
  • 14. Alpokalja 2012. január 26. 13:52
    „Még valami...
    A vasúttársaságot nyugodtan lehet perelni. Itt is áll, hogy 1000-ből 999-szer veszett ügy.
    Viszont a vasút nem perli be a károkozót, hanem a kötelező biztosítás terhére (ha ilyen nincs, akkor az okozó vagy a hozzátartozó terhére) kérni fogja az anyagi kár, a tehervonati késés, vonatpótlás, utaskésés miatti kártérítés megfizetését. Nem kis összeg. :-(”
  • 13. Alpokalja 2012. január 26. 13:49
    „Megpróbálok ezt-azt összeszedni.

    Egy sorompó költsége olyan tizenmillió. Nem csak fizikailag kell telepíteni, hanem a forgalom irányító rendszerbe is be kell kötni, ahonnan mondjuk úgy az ellenőrzése történik. Ezen túl olyan minőségűnek kell lenni, hogy +45°C-ban és -30°C-os hófúvásban is működnie kell, lehetőleg éveken át, probléma nélkül. Nem egy motoros kertkapu minőség, annál kicsit komolyabb. Manapság a csapórúd kialakítása olyan, hogy ha valaki nekimegy, akkor az "letörik" vagy inkább leesik és visszahelyezhető. Azokon a helyeken, ahol ilyen gyakran fordul elő, a fénysorompó házában kamera van, ami minden rögzít attól a pillanattól, hogy pirosra váltott odáig, hogy újra fehéren villog.

    A sorompók ellenőrzése gyakorlatilag minden kapcsoláskor megtörténik. Vasutas szaknyelven, a sorompó vissza van jelentve valamelyik szomszédos állomásra, ahol annak helyes vagy helytelen működése mindig ellenőrizhető. Ha nem, akkor a helyszínen, az átjáró előtt van olyan jelző, ami a mozdonyvezető számára ad jelzést a működésről (fedező jelző, fénysorompót ellenőrző útátjárójelző) és annak függvényében történik a vonat áthaladása, szabályozott keretek között.

    Mérési eredmények biztosan nincsenek. Mit is mérnénk? Az mérhető, hogy egy nap hány vonat halad át, hányszor vált a sorompó, de senki nem tudja, hány autó halad át az átjárón.

    Szabályok:
    Ha a sorompó használhatatlan, sötét ebben az esetben a mozdonyvezetőt értesítik rendelkezésen/rádión/ellenőrző jelzővel/stb. és az átjáróban úgy haladhat át a vonattal, hogy előtte 15 km/h sebességre lassít és fekszik a kürtön.
    Ha a sorompó fehéren villog és azt nem lehet kikapcsolni, ebben az esetben az átjáró előtt meg kell állnia, megint csak fekszik a kürtön, a közút részére elsőbbséget, majd 5 km/h sebességgel áthaladhat.
    Ebben az esetben lehetséges a fehéren villogó fénysorompónál döcögő vonat, természetesen az adott szabályok szerint. Aki meg olyan hülye, hogy oldalról nekimegy, mert villog a fehér, azzal nem lehet mit kezdeni.
    Legveszélyesebb az a helyzet, amikor megy a vonat mondjuk 120 km/h-val, áthalad a sorompó kapcsolóján kb. 1 km-rel az átjáró előtt és ott valami zavar keletkezik. Ebben az esetben másodpercenként kb. 33 m-t tesz meg a vonat, nagyságrendileg 30 másodperc alatt éri el az átjárót. Ennyi idő van értesíteni a mozdonyvezető rádión (ahol van), ha nincs akkor telefonon, ami nem igazán fér bele az időbe. Mindehhez számoljunk mondjuk 500 méter fékutat, tehát 15 másodperc után el kell kezdeni az intenzív fékezést. Elég szűk határidő. Innentől kezdve, ha az első vonat megúszta a hibás átjárót, a többi vonatot már időben értesíteni lehet a hibáról, jönnek a fenti szabályok, mindaddig, amíg a működés helyre nem áll. (Erre is vannak különböző lehetőségek...)

    A sorompók működés egyszerűsítve úgy néz ki, hogy a vasúti pályára engedélyezett sebesség függvényében, az átjáró előtt megfelelő távolságra van egy érzékelő. Ez az ún. behatási pont, itt van egy tengelyszámláló. Érzékeli a vonatot, pirosra kapcsolja a sorompót, megfelelő időt hagyva az átjáró kiürülésére, mielőtt a vonat odaér. Csapórúd esetén még annak a lezáródási ideje is hozzáadódik, mire a vonat odaér, a rúd lent van. Az átjáró másik oldalán mondjuk 10-20 méterre az átjárótól van egy másik tengelyszámláló, ha a belépő és a kilépő oldalon a két számlált érték egyezik, akkor a sorompó visszakapcsol. Ha 5 percen belül nem történik ez meg (nem egyezik a két érték, stb...) akkor a sorompó sötétre vált.

    A leggyakoribb meghibásodási ok egyed színesfém gyűjtő kolóniák ténykedése, akiknek nagyon teszik a csillogó kábel és azt mindenképp magukénak akarják tudni. Ilyenkor szegény érzékelő hiába érzékel, nincs min kommunikálni az információt vagy éppen nincs mivel érzékelni és hasonlók.

    A szándékosságról akkor még nem írtam... Átmegyünk a piroson, kikerüljük a csapórudat és hasonlók. Teljesen mindennapos dolgok, naponta többször előfordulnak. Néhány példa:
    Ma reggel, Kisalföld Volán busz, tisztán belátható szakasz. Busz jön, vonat jön. Látom, hogy a busz gyorsít, nyilván észrevette a vonatot, nincs kedve megállni. Átmegyek a behatási ponton (kb. 1 km-re az átjáró előtt), látom, hogy pirosra vált a sorompó. Busz féklámpái világítanak, majd kialszanak és nagy lendülettel átmegy az átjárón. A reggel hideg, fagyos, minden átjárón látni a lefagyást, szép fehér. Mi történt? Valószínűleg a busz fékje nem úgy reagált, ahogy a vezetője számított rá, inkább átmenekült a piroson. Baj végül is nem történ. De ő egy hivatásos sofőr, aki naponta embereket szállít, számítania kellene az időjárási körülmények miatt a csúszós útra, illetve ha látja, hogy jön a vonat, egy sima lassítással simán odagurult volna az átjáróhoz, talán meg sem kellett volna állnia és mehetett volna tovább. Én akkor is átmegyek 100 km/h-val az átjárón, ha ott a reggeli iskolabusz próbál meg átmenni féktávon (ld. feljebb: 500 m) belül. Nem írom le, melyik átjáróban, hány óra hány perckor, melyik busz volt, mert a sofőr holnap új munkát kereshetne.
    Másik eset. Csorna, átjárón átmegyek, a sorompórúd elindul felfele, a lengyel kamion már indul is, meg sem várja, hogy felérjen a csapórúd, fehérre váltson a villogás. (Aztán majd lehet helyére tenni a rudat...)
    Harmadik eset. Vonat megy, sorompó piros (csapórúd nincs), autó átmegy a piroson. Rávillogok a fényszóróval. Autó az átjáró után megáll, odaérek az átjáróhoz, tolatólámpával villog, mutogat kifele az ablakon. Ha ennyire ráér, akkor miért ment át a piroson? Vagy egyből nem sietős, ha anyázhat?
    Negyedik eset. Vonat megáll a megállóban közvetlen előtte az átjáró. Sorompó marad még piros, hiszen nem ment át az utolsó tengely a tengelyszámlálón. Ifjút titán mögöttem, szakadt öreg autóval rögtön át a piroson. A következő faluban meg ott áll a másik sorompónál. Ott miért nem ment át?

    A fentiek ismeretében azt hiszem, nyugodtan elmondható, hogy 1000 esetből 999 esetben az autós/gyalogos/motoros/biciklis a hibás és nem a vasút.
    Azt az alapelvet kellene mindenkinek megérteni, hogy ha a sorompó nem fehér, hanem bármi más (sötét, piros), akkor az STOP tábla. Ezzel szemben a legtöbben úgy közlekednek, hogy ha az nem piros, hanem más (akár sötét), akkor ész nélkül mennek.

    Az már csak hab a tortán, hogy mindig előkerülnek ilyenkor a rokonok, ismerősök, akik mindenáron meg akarnak győzni mindenkit, hogy a néhai márpedig nem olyan ember volt. Márpedig akárhonnan is nézzük, akkor is ő hibázott. Az okos a más kárán tanul, nekik ez már sajnos nem adatik meg.

    u.i.:
    A cikkben szereplő két eset kapcsán az fogalmazódott meg bennem, hogy mivel az év azonos napján, a nap azonos időszakában történt két hasonló eset, elképzelhető, hogy olyan helyzet áll elő, hogy ilyenkor, amikor alacsonyan jár a nap, előfordulhat olyan eset (pl. így kora délután), hogy a nap olyan szögben süt a fénysorompóra, hogy azt nem látni.
    Ha viszont nem látni, akkor érdemes előtte lassítani, akár megállni, mindenkinek ez a legjobb.”
  • 12. Goldmund 2012. január 26. 13:34
    „10. ekkenekepen 2012.01.26. 13:02
    "nyugodtan beperelhetik a hozzátartozók a vasúttársaságot, akár társaságba tömörülve is, zsíros kártérítési igénnyel. Majd akkor egyből sürgősebb lesz a sok vízagyúnak sorompót is beszerelni."

    Pont fordítva! Ha a sofőr életben maradt volna, a vasúttársaság nyugodtan beperelhetné a neki okozott kár miatt. Majd akkor egyből nem lesz olyan sürgős "a sok vízagyúnak" (hogy téged idézzelek), hogy a piroson is áthajtson.”
  • 11. ekkenekepen 2012. január 26. 13:03
    „8. Szilágyi_Zsolt 2012.01.26. 12:52
    te öregem, hülyék ellen nincs orvosság, ne keverd ide a témán kívüli témát.”
  • 10. ekkenekepen 2012. január 26. 13:02
    „nyugodtan beperelhetik a hozzátartozók a vasúttársaságot, akár társaságba tömörülve is, zsíros kártérítési igénnyel. Majd akkor egyből sürgősebb lesz a sok vízagyúnak sorompót is beszerelni.

    Addig meg a szokott nóta "nincs píz, nincs mibű, kitartást is alig tudunk fizetni"”
  • 9. duc_de_Orbieu 2012. január 26. 12:57
    „#7:MIndig is mondtam, hogy Magyarország a színvakok országa.

    Nna jött is egy ajvékoló, aki azt a csúnya, gonosz mozdonyt hibáztatja, csak mert valamely szerette képtelen volt kivárni azt az öt percet, amíg piros van az átjáróban és el nem halad a szerelvény. A szerelvénynek MINDIG elsőbbsége van, már csak a fizikából következően is.

    Az átjárót meg MINDIG fokozott óvatossággal kell megközelíteni és áthajtani rajta. Mert a fehér fény nem jelent szabad utat automatikusan. Akkor is villoghat fehéren, ha a berendezés meghibáásodott, ami persze könnyen előfordulhat a MÁV-nál (Magyar Álmos Vasutasok-nál).”
28 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Felébresztik˝ a jelenleg alvó önkormányzati céget

Városüzemeltető cég létrehozásán gondolkodnak a csornai városházán. Költséghatékonyabb és… Tovább olvasom