Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

Egy televízió kellene, sok mesével

Elromlott a hűtőgépük, tönkrement a mosógép, tévéjük nincs, havonta húszezer forintot költenek gyógyszerre. Egy szanyi család él nehéz sorban, két beteg kisgyerekkel.
Betegen: Petike géppel kap könnyebben levegőt, és egy televízióról álmodik.
Péterke hatéves. Három hónapos kora óta asztma gyötri. Kishúga, Hajnalka kétesztendős, szintén sokat betegeskedik. Édesanyjuk sem egészséges. Havonta hatvannyolcezer forintból élnek Szanyban. Ebből több mint húszezret gyógyszerre költenek. A kisfiú nagy vágya egy televízió, amin kedvenc meséit nézhetné.
– Elromlott a mosógépünk, ezért már egy jó ideje kézzel mosok, a nagyobb dolgokat pedig édesanyám viszi haza és mossa ki – panaszolja Molnár Jánosné Szanyban, miközben a mosószeres víztől vöröslő kezeit mutatja. – Tíz éve élünk a faluban, egy öreg házat vettünk meg és úgy terveztük, hogy felújítjuk, rendbe tesszük. Ez sajnos csak nagyon nehezen megy, kis lépésekben tudunk előrelépni.
Aztán a szanyi asszony körbevezet otthonukban, a falak valóban derékmagasságig foltosak, vizesek, pedig már a központi fűtést is bevezették.

A lélegeztetőmaszk és a sütik homokból

– Kölcsönt vettünk fel a fűtésre, mert azt gondoltuk, hogy attól jobban szárad majd a ház, de a helyzet továbbra sem változott – folytatja Molnárné. – A kisfiam három hónapos kora óta asztmás, befullad, nem kap levegőt, gondolhatják, mennyire ártalmas neki még az itthoni légkör is. Szerettünk volna elköltözni ebből a házból, de az árán nem tudunk nagyobbat venni, újabb hitelt viszont már nem tudunk felvenni.

Miközben beszélgetünk, Hajnalka a másik szobában alszik, Péterke pedig a kanapén üldögél, kis arcán maszk, mely az egyenletes légzést biztosítja számára. A kisfiú türelmesen viseli, ám egy idő után megunja és integet édesanyjának, aki erre megszabadítja a srácot a lélegeztetőtől. Naponta többször fel kell tenniük az „álarcot", mert ez segít Petikének, aki amint megszabadul a masinától, rögtön mesélni kezd az óvodáról, ahonnan sajnos gyakran hiányzik betegsége miatt.

– Főzni szoktunk az oviban, a Marcival meg a Lillussal – sorolja – Kati néninek és Marika néninek kávét és süteményt. Itthon a Hajnival a homokozóban sütünk tortát, anyuka megengedi, hogy egy kis vizet öntsünk bele, amitől elolvad a homok.

„ Aki szegény, az a legszegényebb"

Péter nagy álma egy televízió, mert az sajnos nincs a családnál. Illetve van egy, amit lomtalanítóktól vásároltak tízezer forintért, de nem működik. Ugyanígy jártak a videóval is. Pedig Petike szekrényén van néhány mesekazetta, melyeket szívesen nézegetett.

– Nincsenek nagy igényeink, automata mosógépről például nem is álmodom. A tévét sem magunk miatt, hanem a kisfiunkért szeretnénk. A férjem kőműves, vállalkozónál dolgozik, de télen nekik sincs annyi munkájuk. A kislány tejérzékeny, allergiás, gyakran visszük orvoshoz és magam is asztmás vagyok, nekem is állandóan gyógyszer kell. Talán lesznek olyan jó szándékú emberek, akik nehéz sorsunkban mellénk állnak, mert higgyék el, nem magamért, a kisfiamért kérek – mondja búcsúzóul, könnyeivel küszködve Molnár Jánosné.

Molnárék bármilyen segítséget szívesen és nagy hálával fogadnának. Ha valaki gyerekruhával vagy játékokkal tudná támogatni a szanyi családot, azt is megköszönnék. A Kisalföld rábaközi szerkesztőségén keresztül léphetnek kapcsolatba Molnár Jánosnéval.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Barátságos dallamok versenye a zongorán

Zeneiskolások versenyeztek Csornán kötött és szabadon választott stílusban. A mosonmagyaróvári… Tovább olvasom