Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Csornán hősökre emlékeztek

A Csornai Premontrei Apátság és a 63. sz. Bessenyei György Cserkészcsapat január 16-án 11 órakor, a II. világháború befejezésének 66. évében emlékezett a Don–kanyart megjárt, vagy ott hősi halált halt csornai honvédekre.
A szentmisét Rácz István főhadnagy, tábori lelkész celebrálta. A szentmisén, és az azt követő megemlékezésen díszőrséget álltak a Soproni Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai. A Páli Dalkör is részt vett énekével a megemlékezésen, Horváth Győző vezetésével.

A szentmise előtt a Soproni Hagyományőrző Egyesület tagjai és Rácz István főhadnagy, valamint az őt kísérő papok és ministránsok vonultak be a templomba, majd Szár Gyula atya köszöntötte a híveket.


A zsúfolásig telt templomban Rácz István főhadnagy, tábori lelkész gondolatai során kiderült, hogy mennyien vannak, akik elgondolkodnak azon, mi az, ami hőssé tesz valakit. Lehet az egyfajta eszmény, azonban nem egy honvédő háborúról van szó, mégis hazánkat szolgálták, a hazánkat próbálták védeni, és ez egy olyan eszmény, amit érdemes megismerni, és folytatni. Felismerték ezek a hős katonák azt, amit legszebben József Attila írt meg: „Íme, hát megleltem hazámat,/ a földet, ahol nevemet/ hibátlanul írják fölébem, /ha eltemet, ki eltemet."

Csornán az emlékezést koszorúzással fejezték be.

Olvasóink írták

  • 2. huszárkapitány 2011. január 18. 20:37
    „Maori köszönjük .
    Megjelent egy könyv az életéről és az eseményekről --- Jány Gusztáv Rekviem egy tábornokért --címmel.
    Aki még többet akar róla tudni.”
  • 1. Maori 2011. január 18. 11:46
    „Vitéz Jány Gusztáv (eredetileg Hautzinger), (Rajka, 1883. október 21. - Budapest, 1947. november 26.) hivatásos katonatiszt, m. kir. honvéd tábornok. Annak a 2. magyar hadseregnek a parancsnoka volt, amely 1943. januárjában a Sztálingrád körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteséget szenvedett.
    1942 őszén - a hadszíntérre látogató Nagy Vilmos honvédelmi miniszter közbenjárásával - felmentését kérte Horthy Miklós kormányzótól, tiltakozásul a német hadvezetés által a magyar hadseregtől megkövetelt, végrehajthatatlanul nehéz feladatokra, amelyek mellé a kért támogatást a hadsereg nem kapta meg a német vezetéstől a hadsereg fegyverzetének és felszerelésének megerősítésére, arcvonal mögötti kiképzésére. Kérelmét Horthy elutasította.
    A Honvéd Vezérkar főnöke Adolf Hitler követelésére 1942. december 27-én elrendelte a doni hídfőállások feltétlen tartását, ami kivihetetlen feladatnak bizonyult a gyengén kiépített védőállásokban, hiányos felszereléssel rendelkező hadseregnek a kemény télre felkészített orosz haderővel szemben.
    1943. január 14-én, az arcvonal kettős áttörését követően a hadsereget már a bekerítés fenyegette. 1943. január 24-én, hadseregének felbomlása után kiadta ,,A 2. magyar hds. elvesztette becsületét..." kezdetű hírhedt parancsát, amely egyrészt a kilátástalanul küzdő magyar honvédek számára megalázó volt, másrészt hivatkozási alapot adott a németeknek.

    ,,294/2. hds. I. a. 43. I. 24. szám

    HADPARANCS

    [...] 2. Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit. Azon a területen, hol gyülekezésünket elrendelték, hol az újjászervezést végrehajtjuk, ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul.

    3. A rendet és a vas fegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyobbítsa. [...]

    vitéz Jány vezds. hds. pk."[1] "

    Ezt a parancsát később hatályon kívül helyezte.
    Hazatérése után visszavonult (további feladatot nem kapott Horthytól sem), nem volt hajlandó a nácikat és a nyilasokat szolgálni. A szovjet megszállás elől családjával Németországba távozott.
    A háború után önként hazatért, jelentkezett a hatóságoknál, akik perbefogták majd kivégezték.
    1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság - a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványára - Jányt az ellene emelt vádak alól jogilag felmentette.
    2011 januárjában Galli István, Jány Gusztáv ügyvédje kezdeményezte Jány rehabilitálását, mellyel jogilag egyet lehet érteni, de erkölcsileg és morálisan soha!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kamionok ütköztek a 85-ösön

Két kamion ütközött hétfőn a 85-ös főúton Veszkény és Szárföld között. Az egyik jármű az árokba… Tovább olvasom