Kisalföld logö

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 13°C | 24°C Még több cikk.

Csornai szobrok önálló tárlaton Horváth Róberttől

Csornához kötődő munkáit mutatja be áprilisban önálló tárlatán Horváth Róbert amatőr szobrász. A köztiszteletben álló alkotó a település hagyományainak, néprajzi, szellemi örökségének állít emléket.

Alkotói pályafutása eddigi legnagyobb eseményére készül a csornai Horváth Róbert. A magát folyton alkotó naiv szobrászként jellemző, civilben nyugdíjas postásnak önálló tárlata lesz áprilisban. A helyi könyvtárban a Csornához kötődő műveit mutatja be. Azokat, melyeket a nagyközönség még soha nem láthatott.

Horváth Róbert feladatának tekinti, hogy „saját nyelvén" örökítse meg szülővárosának, illetve környezetének szellemi, néprajzi és történelmi hagyatékát, kincseit. Az ennek szellemében készített munkáit mutatja be tavasszal. Láthatják majd az érdeklődők például A csornai víz- öntőt, mellyel a jó vizű és -ízű artézi kutaknak állít emléket. Aztán ott lesz a Boldogasszony-forrás nevet viselő alkotás is.

Horváth Róbert művei között. A Boldogasszony-forrás és A csornai vízöntő között Dózsa György.
Horváth Róbert művei között. A Boldogasszony-forrás és A csornai vízöntő között Dózsa György.

Szeretnék örömet szerezni és gazdagítani mindazokat, akik kíváncsiak munkáimra.

– A Boldogasszony-forrás elnevezését a csornai Mária-tisztelet után kölcsönöztem. A gondolatkör hátterét még a városban is kevesen ismerik: az Erzsébet királyné utca egyik kertjében, az úgynevezett köz közelében egy, talán már a neolitikum előtt is működő, természetes forrás ontotta a vizet. Télen sem fagyott be és a lapulatokon folydogált a kisperjési településrész irányába. A szép és érdekes, páratlan természeti jelenséget az 1940-es évek végén, a telekrendezéskor fojtották el. Szeretném, ha legalább az emléke az én kezem nyomán megmaradna – mondta Horváth Róbert.

A további érdekességek között megemlítette a csornai kőmagot, melyet eddig egyetlen amatőr művész sem formázott meg. Ő megtette.
– Amikor az ősi, csornai artézi kutat ásták, a talaj egy mélyebb rétegében szikladarabot találtak. Nem közönséges darabról van szó. Az erre a területre eljáró neolitikumi ember vadászeszközében akadt meg ugyanis az ásó. Azzal a kőmaggal hasított, illetve vágott, tudományos leírása a Csornai Múzeumban található a néhai Pájer Imre helytörténész-tanár könyveiben – jegyezte meg.

A kiállításon az 1790-ben a város jó részét elpusztító tűzvészre is emlékeztet Horváth Róbert. A megégett premontrei templom egy ívelt falát ábrázolja, román kori ablakkal, alatta kereszttel. Csorna híres, ötödik századi hun fejedelmi diadémjának mását egy női fejen helyezte el a szobrász. – Nagyon készülök a kiállításra, hiszen szülőföldemet mutatom be, örökségünket. Szeretnék örömet szerezni és gazdagítani mindazokat, akik kíváncsiak munkáimra. És persze így is megőrizni hagyományainkat, értékeinket – fogalmazott Horváth Róbert.
 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Együtt szavalt a nemzet Kapuváron

A magyar kultúra napján, az Orosházáról interneten bejelentkező Jordán Tamás színművésszel együtt… Tovább olvasom