Kisalföld logö

2018. 01. 24. szerda - Timót -1°C | 6°C Még több cikk.

Csorna nyer, Pannonhalma veszít

Sok tucat beruházás maradhat el a következő években Pannonhalmán és környékén, miután a kistérség várhatóan kikerül a hátrányos helyzetűek közül. A módosítás nyomán viszont Csorna és vonzáskörzete több százmillió forintos fejlesztési forráshoz juthat.
A megyei területfejlesztési tanács a területi kiegyenlítést szolgáló „kalapból" tavalyelőtt 177,9 millió, tavaly 156,4 millió forintot osztott szét a kedvezményezett (azaz hátrányos) kistérségek települései között. Az összeg idén minden bizonnyal nagyobb lesz, amelynek Pannonhalma és környéke nem örülhet szívből, ellenben Csornával és vonzáskörzetével.

A kormány által már elfogadott, az Országgyűlés előtt fekvő javaslat értelmében módosul a hátrányos helyzetű kistérségek listája, amelyről eszerint a sokorói kisváros lekerül, a csornai három év után visszakerül, míg a téti továbbra is rajta marad. Pannonhalmának halvány reménysugarat csak az jelenthet, hogy a kabinet a most kiszoruló körzeteknek hároméves átmeneti támogatási rendszert biztosít. A gond csupán az, hogy a megye második legfiatalabb városa ezen a lajstromon sem szerepel.

Szakács Imre, a megyei közgyűlés és a megyei területfejlesztési tanács elnöke a Kisalfölddel közölte: a jogszabálytervezetet készítő Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnökéhez fordult a hiba kijavításáért. A politikus országgyűlési képviselőként Kiss Péter kancelláriaminiszternek és Juhász Endre EU-integrációért felelős tárca nélküli miniszternek írt levelet, amelyben egyebek mellett arra kíváncsi: „Milyen fejlesztési elképzelései lehetnek – a világörökség részét jelentő Pannonhalmi Főapátság közvetlen környezetében – azoknak a településeknek, amelyek számára a korábbi években ezek a pályázati források meghatározó lehetőséget jelentettek?"

A levelekre Nagy Sándor válaszolt a héten. A Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési politikai államtitkára szerint az év elején megváltozott a kistérségek beosztása, ami indokolta a kedvezményezettségi besorolások felülvizsgálatát. A sorrend a 2001-es országgyűlési határozatban szereplő módszer szerint alakult ki. „Előttünk is ismert, hogy nem csak azokban a kistérségekben vannak jelentős lemaradások az infrastruktúra területén, amelyek bekerülnek a kedvezményezett körbe" – tette hozzá Nagy Sándor.

Pánczél Benedek pannonhalmi polgármester lapunk kérdésére kifejtette: katasztrofális lenne a térségnek, ha változatlan formában fogadnák el a javaslatot. A település a területi kiegyenlítést szolgáló előirányzat segítségével az Ady Endre, a Zalka Máté és a Béke utca felújítását végezte el az utóbbi három évben, s a pályázati forrásra számítva már elkészültek a Zrínyi utca rekonstrukciójának a tervei – egyelőre úgy tűnik, hiába.

Papp József csornai polgármester érthetően boldogabb kollégájánál, és azt hangsúlyozta: nemcsak a megyei, hanem az országos pályázatoknál is előnyt vagy éppen kizárólagos indulási lehetőséget – így akár több százmillió forintos forrást – jelent a besorolás. A város például ennek révén idén megpályázhatja a Széchenyi István Általános Iskola 300 millió forintba kerülő felújítását.

A pannonhalmi kistérséghez tartozó 15 településnek 2001-ben 21 millió 182 ezer, 2002-ben 49 millió 378 ezer, tavaly 46 millió 890 ezer forintot ítélt oda a megyei területfejlesztési tanács a kizárólag a hátrányos helyzetű körzeteknek fenntartott területi kiegyenlítő célelőirányzatból. Több beruházást eleve úgy fogadtak el, hogy a pénz egy részét idén fizetik ki. Ezek közé tartozik az écsi Öreg utca felszíni vízrendezése, a tápi Győri út és környéke csapadékvíz-elvezetése, a tápszentmiklósi óvodai konyha gépbeszerzése, illetve a szintén tápszentmiklósi Kossuth Lajos utcai járdaépítés.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Környezetvédelem és EU-elvárás

Csornán harminc évvel ezelőtt kezdődött a szennyvíztisztítás. Három évtized múltán a térség… Tovább olvasom